Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 14. szám - a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 115 — akkor a kamara múlt évi működésének képét kimerítően vázoltuk, és csak azt sajnáljuk, hogy buzgó tevékenységünk, különösen azon irányban, a melyben azt várva-vártuk, a remélt sikerre nem vezetett. III. Az ügyvédség ésj a jogszolgáltatás terén a kamarák fenállása óta tapasztaltak folytán ismételten egész leplezetlenül feltártuk a létező bajokat, tüzetesen reá mutattunk az ügyvédek már-már tarthatlan helyzetére, kimerítően ecseteltük az epedve remélt javulás módozatait, javaslatainkat concret alakba öltöttük, csak egy évvel ezelőtt is bő és rendezett anyagot nyújtottunk súlyos állapotaink javítására, de fájdalom ! feljajdulásaink mindeddig meghallgatásra nem találtak, a súlyos helyzet megkönnyebbítésére mindeddig mi sem történt, az ügyvédi kar égető bajainak gyökeres és gyors orvoslása iránti reményeink a legkisebb részben sem teljesültek. Nem tartjuk e szerint helyén valónak panaszainkat ujabban is részletezni, csak abbeli óhajunknak adunk kifejezést: vajha valahára már elérkeznék az idő, midőn az ügyvédek tekintélyes, független, az igazságért és haladásért ismét teltjes odaadással lelkesülhető tényezőt képezendnek az államéletben, vajha a »feltámadás« ideje mielőbb elérkeznék ! Budapesten, 1880. február hóban. A budapesti ügyvédi kamara választmánya: Dr. Siegmund Vilmos, s. k. Hodossy Imre, s. k. titkár. elnök. A budapesti ügyvédi kamara évi közgyűlése. Márczius 30-án d. u. 3 órakor. Elnök Hodossy Imre megnyitván az ülést, az évi jelentés, melyet fenébb egész terjedelmében közlünk, felolvasottnak vétetik, s annak kapcsán Pártos Béla azon kérdést teszi, hogy mi sorsa lett a kamara által a mult év elején az igezságügyminiszterhez felterjesztett ügyvédrendtartási törvényjavaslatnak. Elnök: A tényállás e részben az, hogy a törvényjavaslat felterjesztetett a miniszter úrhoz, ki kilátásba helyezte, hogy e tárgyban enquétet fog egybehívni az ország több kamarája részéről. Ez azonban a mai napig nem történt meg. Pártos Béla a válasz által nem lévén megnyugtatva, indítványt ad be, mely a mai napirend többi tárgyai után fog tárgyaltatni. Ezután a közgyűlés az évi jelentést tudomásul veszi, a számadást helybenhagyja és a választmánynak a felmentvényt megadja. (A mult évben előirányozott rendes szükséglet 11,675 frt, a tényleges kiadás 11,800 frt volt, a tulkiadás tehát 125 frtot tesz, a mi a nagyobb terjedelmű nyomtatványok költségei által idéztetett elő.) A számadások megvizsgálására újból Herczegh János, L ö v é s z y György és Mérő János küldetnek ki. A jövő évi szükségletet a választmány 10,440 írtban irányozza elő. Dr. Mezei Mór előadó a kézbesítő és pénzbeszedő szolga fizetésének tételénél megjegyzi, hogy az utolsó választmányi ülés óta a szolga, ki a kamara fenállása óta alkalmazva volt, meghalt. Kéri tehát a közgyűlést, hatalmazná fel a választmányt, hogy az özvegyet és a négy árvát, a mennyire a viszonyok engedik, segélyezhesse. A fölhatalmazás megadatik. A könyvtárra előirányzott 400 frtnyi tételnél felszólal Dr. K o v á t s Gyula: Több évvel ezelőtt a közgyűlés az ő indítványa folytán szavazta meg a könyvtárra a 300 frtot, a mult évben pedig kimondatott, hogy a választmány e czimen 400 frtig mehet. A tényleges kiadás csak 320 frtot tesz, tehát nem volt meg a kellő hajlam, hogy az előirányzott összeg teljesen felhasználtassék. A kamarának kötelessége, és pedig ha hivatásának meg akar felelni, kötelessége lesz a jövőben ex officio, a nélkül is, hogy a miniszter felhívná, a törvényjavaslatok iránt véleményt mondani. Igaz, hogy az ügyvéd élethivatásánál fogva arra van utalva, hogy maga is szerezzen meg könyveket, de a nagyobb forrásmunkákat, külföldi törvényeket és törvényjavaslatokat nagy áruk miatt az egyesek nem vehetik meg, s épen az ily müvek nincsenek meg a kamara könyvtárában. Az előirányzott összeget csekélynek tartja, s indítványozza, hogy a kamara méltóságához illően legalább is 600 frtot szavazzon meg a közgyűlés. (Helyeslés.) Dr. Fayer László könyvtárnok: Helyreigazítja Kovátsnak azon állítását, hogy a mult évben 400 frt irányoztatott elő. Csak 300 frt volt előirányozva, a tényleges kiadás pedig 320 frt, s igy nem áll az, hogy nem volt meg a hajlam az előirányzott összeg elköltésére, sőt az meg is lett haladva. A mi azt illeti, hogy törvények és törvényjavaslatok nem szereztetnek meg kellő mértékben, szóló körülbelül egy hónappal ezelőtt részletes előterjesztést tett a könyvtári bizottságban a négy év óta beszerzett müvekről. Ezen előterjesztés azt mutatja, hogy a beszerzéseknél a fősuly mindig a törvényekre, törvényjavaslatokra, előkészítő munkálatokra és a commentárokra helyeztetett. A könyvtári bizottság az eddigi iránynyal teljesen egyetértve elhatározta, hogy ezentúl is az ily müvek vétessenek különösen figyelembe. Szóló egyébiránt nagyon óhajtandónak tartaná, hogy azok, a kik a könyvtár iránt érdekelődnek, maguk is tennének javaslatokat, hogy mily müvek szereztessenek meg. Ily módon inkább meg volna közelíthető az általános óhaj. Dr. K o v á t s Gyula: Részben igazat ad előtte szólottnak, de részben fentartja álláspontját. Felhozza pl. hogy a drezdai javaslat egész Pesten nem található (Egy hang: Nem is lehetne megkapni). Licitatiókon lehetne kapni. Nincsenek meg a franczia törvények és tőrvényjavaslatok, a Dalloz-féle gyűjtemény, stb. Köszönettel veszi előtte szólott felhívását, hogy a tagok nyilatkozzanak a megszerzendő könyvek iránt. Eddig azért nem tett javaslatokat, mivel nem tudta, hogy a könyvtárnok hajlandó-e figyelembe venni a felszólalásokat. (Egy hang: Magától értetik!) Ajánlja indítványát. Dr. D e 1 l'A d a m i Rezső : Elismeri, hogy a könyvek megszerzésénél eddig is helyes irány követtetett, amennyire ez a csekély dotatio mellett lehetséges volt. Tagadhatatlan azonban, hogy a forrásmunkák hiányzanak, és ha az első berendezéshez nagyobb összeg nem szavaztatik meg. még soká hiányozni fognak. A helyes oekonomia szempontjából, a czél és az eszközök aránya szempontjából, most leginkább időszerű, hogy a kamara egy-két éven át nagyobb áldozatokat hozzon, — most, midőn nálunk a codificatio minden téren foly, a mely mozgalomban az ügyvédi kamarák véleményezőkül szerepelni kétségtelenül hivatvák. Ezen hivatásnak és kötelességnek a kamara nem felelhet meg, ha a szükséges segédeszközökkel nem rendelkezik, egyesek pedig természetesen nem hozhatnak oly áldozatokat, minők ily müvek beszerzésével járnak. Minthogy tehát ez idő szerint kívánatos volna a könyvtár alapját megvető müvek megszerzése, pártolja Kováts indítványát. Dr. T a u s z i g János hozzájárul az indítványhoz. De az összeg kellő felhasználásának biztosítása érdekében szükségesnek tartja, hogy a könyvtárnok vagy a könyvtári bizottság egy bizonyos tervet állapítson meg a könyvek megszerzésére nézve. Nagyobb müveket, minő pl. a Dalloz-féle gyűjtemény vagy nagyobb lexicographicus müvek az évi rendes előirányzat keretében nem igen lehet megszerezni. Indítványt nem tesz, csak fel akarja kérni a könyvtárnokot, hogy a jövő közgyűlésnek egy tervet terjeszszen elő az alapvető munkák tekintetében költségelőirányzattal együtt, és ezen munkák a rendes előirányzaton kivül volnának megszerzendők. Dr. S z i v á k Imre pártolja Kováts indítványát. Utal arra, hogy a fővárosban tartatni szokot jogászgyüléseknek nagy contingensét a budapesti ügyvédek vannak hivatva szolgáltatni, és azok, a kik a jogászgyűlések munkálataiban részt akarnak venni, érzik egy megfelelő könyvtár hiányát. Az akadémikusoknak, a tanároknak külön könyvtáraik vannak, szükséges, hogy az ügyvédségnek is legyen. Kívánatosnak tartja e mellett uj katalógus készítését. Dr. Kováts Gyula indítványa nagy többséggel elfogadtatott. Elnök megjegyzi, hogy a választmány is érezte annak szükségét, hogy a könyvtárra kellő gond fordittassék és a maga kebeléből külön bizottságot küldött ki, melybe a választmányon kivül állók sorából többeket óhajt bevonni. A katalógust illetőleg megjegyzi, hogy a könyvtár most még oly kicsiny, hogy uj katalógus elkészítése akkor lesz szükséges, midőn a könyvtár nagyobb terjedelmet nyer. (Helyeslés.) A fedezetben a tagdíj 16 írtban irányoztatik elő, 560 tag után 8960 írtban, (a mult évben 18 írtjával 600 tag után elő volt irányozva 10800 frt (tényleg befolyt 10417 ft). Dr. Mezei Mór figyelmeztet arra, hogy a könyvtár, dotatiójának felemelése folytán szükséges lesz a tagdijaknál a megfelelő fedezetről gondoskodni. Dr. T a u s z i g János indítványozza, hogy a tagdíj ez idén is 18 írtban állapíttassák meg. A kögyülés szavazás utján 18 írtban állapítja meg a tagdijat. Tárgyalás alá vétetett Pártos Béla beterjesztett indítványa mely igy hangzik: »A m. kir. igazságügy miniszterhez még mult 1879. év elején az ügyvédrendtartás módosítása tárgyában benyújtott felterjesztés elintézése közgyűlési határozat által megsürgetetendő és ennek eszközlésével a kamara választmánya bízandó meg.« Pártos Béla: A kamara" rnuIF évi májusban törvényjavaslat alakjában felterjesztést intézett az igazságügyminiszteriumhoz az