Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

— 12 — tésnek tere. tisztul a büntetésnek fogalma. A római jogon szemlélhető legtanulságosabban, miképen tükröződik vissza a törvényhozásban a népnek haladása a műveltség, önuralom s igazságosság pályáján. A haladás mértéke szerint válik a bűnösség megítélése alaposabbá, hogy ne mondjam, csalatkozhatatlanabbá, a haladás mértéke szerint fogy a büntetési inger és a büntetésben való gyönyörködés. A jog eszméjének terjedése apasztja a büntetéseket. A büntetések alkalmazása megfordított arányban áll a jogrend tökéletességével és a népnek érettségével. Mig a büntetést a szenvedély sugalmazza, nem különböztetik meg a szándékosságot és vétlenséget. Találó példákat idéz Ihering a régi görög, régi norvég és régi germán jogokból. A magyar olvasó szinte kedvet kap hazánk jogi múltja felé fordulni és méregetni azon haladást, a melyet mivelödés-történetünk tanusit. De a jelen viszonyok is komoly megfontolásra hivnak fel. A kereskedelem és ipar terén igen elharapódzott a fegyelmetlenség és a rászedés. Oka ennek az, hogy a hamisítások legfölebb k á r térítéssel járnak, nem pedig büntetéssel. Magánjogilag tekintetbe se veszik a roszlelküséget. Tej helyett fehérített víz, bor helyett gj ártott keverék jön asztalodra, lóször helyett gazt tömnek divánodba, sat. A polgári biró csak kártérítést mondhat ki, bírságolni nincs joga. Ihering fegyelmet, erélyt és szigort követel, s azzal végzi beszédét: >Ich meinerseits vverde nie müde werden der strengeren Anspannung der Zügel in der Civil- und Criminaljustiz das Wort zu reden.c A gyakorló jogászra nézve különösen érdekesek Iheringnek mint jogtudósnak feleletei. Egyik responsumát azon jogvitában hallatta, a mely Bázel canton és Bázel város közt merült fel. A másik responsumot Bern városának a helvét központi vaspálya ellen folytatott pere idézte elő. A harmadik responsumot a Lucca-Pistoja vasút részvénytársaság ügyében adta Ihering, illetőleg tette magáévá a gieszeni jogi ) kar. Ezen véleményezés kapcsában a kötelmi jog több érdekes kérdéseit fejtegeti, jelesül a dolus hatását és a helyettesítés következményeit állítja az olvasó elébe. A Bázel canton és Bázel város közti perre az adott alkalmat, hogy midőn a régi kötelék felbontásával 1833-ban az egykori Bázel canton két államra u. m. Bázel országra és Bázel városra oszlott, az ország államtulajdon gyanánt kívánta tekinteni, és igy az osztozkodás tárgyává akarta tenni a város körül fekvő erőditvényeket, sánezokat és árkokat, sat. Kikérték Ihering véleményét. Erre ellenvéleményt adott Dernburg. A választott bíróság Ihering szellemében döntött, elutasítván az országot keresetével. A helvét központi vaspályatársaság és Bern város közti per a czéllövési és a hadgyakorlati tért illető szerződés szövegének s az abban foglalt szolgalom körének magyarázatán fordult meg. Az elsőbiróság a vaspálya ellen döntött. A pályát megbénítással fenyegető jogvitában a felebbezés előtt Ihering véleményét kérte ki a vaspálya. Oly védmüveket követeltek a czéllövészet érdekében a pályától, a melyek nem követelhetők ott, a hol, mint Bernben is, áll ezen elv: servitus in faciendo consistere nequit. Ezen elastikus szolgalmi kérdésben Bluntschli is adott feleletet. E két jogtudós érdeme, hogy az igazságot megtalálták a vaspálya oldalán. Évtizedek alatt alig ébresztett a polgári perek közt bármelyik is nagyobb figyelmet, mint a lucca-pisztojai olasz vasút részvényeseinek pere Goldschmidt és Königswárter frankfurti bankárok ellen. A vita közben kikérték a göttingai, berlini, lipcsei, jenai, würzburgi, tübingai és gieszeni egyetemek jogi tanártestületeinek véleményezését. Berlin és Würzburg felmentendőnek, Göttinga ésGieszen elmarasztalandónak találta a két bankárt. A lübecki harmadfokú bíróság igazságosan itélt, — azt mondja Ihering, hogy ezen Ítélet mintaszerű. A csábító bankári hirdetménynek áldozatai panaszként felhozták, hogy az aláírási felhívásban foglalt Ígéretek (dicta promissa) nem valósultak, a felhívásban szándékosan ravaszul elhallgatták a lényeges körülményeket, t.i. mily feltételek mellett igért az állam garantiát; tudva hamissággal ajánlottak oly vállalatot, melynek káros kimenetelét előre látták. Az aláírókkal azt hitették el, hogy prioritásokra imák alá, tehát hitelezőkké válnak, holott a fizetésképtelen vállalat részvényeseivé háltak. Mesterileg adja Ihering a történeti elbeszélést, a felek közti jogalapot, a hirdetésnek dolosus voltát, a valónak öntudatos elhallgatását, az okszerű kapcsolatot a felperesi kár és alperesi dolus közt. Fájdalom, nekünk is volt celebritássá fajult vasúti bajunk. Értem a keleti vasút hírhedt ügyét. Kár, l.ogy a jogászok kevesebb figyelemre méltatták, mint a politikusok. A Tisza-cabinet érdeme, hogy a főügyészhez utasitá. Nem tudom, kinek hibája, hogy a tetteseket utói érni nem lehetett. A bonyolult ügynek jogi fejtegetése legalább az elmélet szempontjából még ma is tanulságos lenne. Ihering responsumairól azon elismeréssel szólhatunk, a melylyel az ő nagymestereit Scaevolat, Marcellust, Ulpianust, Paulust, Papinianust magasztalni szokták. A kezeire bízott bonyolult viszonyt elemeire bontja, a jogi vezéreszmét kimutatja, s az esetekre találóan alkalmazza. Dr. Vtcsey Tamás, egyetemi tanár. Átalános magánjogi törvénykönyv. ) II. Rész. A dologi jog. I. Czim. A birtok. 1. §. Az, a ki valamely dolgot hatalmában vagy örizete alatt tart: birlaló; aki pedig a dolgot ily módon sajátjakép akarja megtartani: birtokos. 2. §. Minden dolog, mely a jogi forgalom tárgyát képezi, birtokba vehető. Birtok csak egyes dolgokon foglalhat helyt. A ki egyes általa bírt dolgokat egy egészszé összeköt, a nélkül hogy ennek alkatrészeivé válnak, az egyes dolgok birtokát az egészben folytatja. Ha ezen összekötés megszüntetik, a birtok az egyes dolgokon folytattatik. 3. §. Valamely dolog egyidejűleg többek által nem osztatlanul, hanem csak eszmei részekben hirathatik. 4. §. Oly személyek, kik eszük használatától megfosztvák, továbbá serdületlenek, kik a gyermekség éveit meg nem haladták és jogi sze mélyek: törvényes képviselőik által szereznek birtokot. Serdületlenek, kik a gyermekség éveit meghaladták, valamely dolgot önmagoktól is vehetnek birtokba. 5. §. A ki valamely dolgot másnak nevében birlal, egyedül saját akaratával birlalását birtokká át nem változtathatja, habár a dolgot magáénak ismeri. 6. §. Egyoldalulag ingó dolgok természeti kézhezvétel, elvitel vagy őrizet által, az ingatlanok pedig megszállás, elhatárolás, bekerítés, mezjelelés vagy munkálás által vétetnek birtokba; azonban ezen egyoldalú birtokbavétel által csak annyi jut valakinek birtokába, a mennyit valósággal kézhez vett, megszállott, megmunkált, megjelelt vagy őrizet alá vett. 7- §• . Átadás által az átvevő mindannak birtokát szerzi meg. a mit az eddigi birtokos világos jelek által átengedett, a nélkül, hogy az egész minden részének külön átvétele szükséges volna. Ingatlan átadatik és átvétetik az által, hogy a birtokos az átvevőt az ingatlanba bevezeti, vagy azt neki közelről mutatja, avagy hogy az átvevő azt az eddigi birtokos beleegyezésével birtokba veszi. Ingó dolog átadása és átvétele az által történik, hogy az eddigi birtokos az átvevőnek a dolgot kézbesiti, vagy ennek megegyezésével előtte avagy az általa kijelölt helyre leteszi, a mennyiben a birtokbavételt egyéb körülmény nem akadályozza; továbbá ha a műszereket adja át, melyek az átvevőt a dolognak azonnali kizárólagos birtokbavételére képesitik, vagy ha az átvevő az eddigi birtokos beleegyezésével a dolgot birtokba veszi avagy melléje őrt állit. Kétely esetében az átadott birtok az átvevőre azon terjedelemben megy át, melyben azt az eddigi birtokos birta. 8. §. Kijelentés által adatik át a dolog, midőn az elidegenítő bebizonyithatólag nyilvánitja azon akaratát, miszerint azon dolgot jövendőben az átvevő nevében hirlalja; vagy hogy az átvevő azon dolgot, melyet eddig az átadó nevében birt, ezután mint sajátját birja. Ha az átadó nevében más valaki birlalja a dolgot, az átadáshoz szükséges, hogy az átadó a birlalót utasítsa, miszerint a birlalást az átvevő nevében folytassa. 9. §. Törvényes képviselők által képviseltjeik részére eszközölt birtokszerzésnél saját akaratuk és cselekménytik irányadó. 10. §. Az, a ki mást birtokszerzéssel megbízott, a birtokot megszerzi, mihelyt megbízottja a dolgot birtokba veszi. Ha valaki más nevében megbizas nélkül valamely dolgot birtokba vesz, ez a jóváhagyással szerez birtokot. *) A jelen törvénytervezetet Hal mos y Endre legfőbb itélőszéki biró készítette a kormány megbízásából. Habár előadói javaslatnak n-m tekinthető, de már belbecsénél fogva megérdemli a jogászközönség kiváló figvelmét. Mi részünkről kötelességet vélünk teljesíteni, midőn - egvéb közieménveink félretételével lehetőleg siettetjük az egész dolgozat megjelenését. sZerk