Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 14. szám - Az esküdtszék hatáskörének megszoritásáról

Tizedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1880. április 1. Külön mellekletek: a ,,Döntvények gyűjteménye" az „IgazságUgyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggylijteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza II. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. Előfizetési árak (helyben há/.boz bordánál, vagv vi.lékre bérmentei izétküldéüsel) a „Magyar Themis". a „Döntvények gyűjteménye" és a/, „Igazságügyi rendeletek tára" cziimi mellékletekkel eiyütiesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGÁSZCTYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. ek b é r me l p o e t a u t kiildeiido'k. i.l.-krí Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László TARTALOM: Az esküdtszék hatáskörének megszorításáról. (S. 8.) — A takarékpénztári tartalékalap természetéhez. E n yi c z k ey Gábor ügyvédtől. — Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. (Orgazdaság-e vagy sikkkasztásbani részesség?) Dr. Barna Ignácztól. — Jogirodalom.' I. (Dr. Herich Károly : Keleti viszonyok. Jo^bölcsészeti, társadalmi és történeti tanulmány. Dr. Keiner Edétől. II. Dr. Ludvig Eoseuberg: Der ungarische Strafprocess und die Stellung des Vertheidigers bei der Untersuchung und Schlussverhandlung. (z.) — Jelentés a hudapesti ügyvédi kamara közgyűléséhez a választmány 1879. évi működéséről. — A budapesti ügyvédi kamara évi közgyűlése. — Nyilatkozat. Dr. Del l'A d a m i Eezső ügyvédtől. — Különfélék. — Legközelebbi csűdbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: az »Igazságügyi Kendeletek Tárá«-nak 1879. évi tartalommuratója. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Az esküdtszék hatáskörének megszorításáról. {S.S.j Kifejtettük (1. »M. Th.« 9. és 11. szám), miszerint esküdteink azon elavult szerkezet folytán, melybe az esküdtszéki biráskodás nálunk még ma is szorítva van, holmi magasabb egyeztető fórumként kivételes állást foglalnak el a törvénykezési szervezetben s az intézményt szabályozó törvény és rendeletek elemzett intézkedései folytán esküdteink ellentétbe vannak helyezve szemben az eljáró szakbirákkal. Ezen ellentét ismétlődik egész merevségében a két tényező munkaterén. Végig vonul az eljárás részletein. S ez esküdtszéki intézményünk oly általános baja, mely eltorzítja a biráskodás e nemét. Fokozottan van terhelve a jury minden hátrányaival, s nélkülözi annak előnyeit. Szakbiró és esküdt az eset elintézésénél is antagonismusban vannak egymással. Ügyköreik szétválasztvák. A birói functió ketté van szakítva. Formai egymásmellettiségben működnek s a határvonal önkényesen van húzva. Esküdteink gyámoltalanul magukra hagyatvák. A szakbirák teendője amazok teendőinek befejeztével veszi kezdetét; az esküdtekkel szemben statista szerepet játszanak ; az elnök egész hivatása kérdőjelekből áll, judex quaestionis — ennek betűszerinti értelmében. A hatalmak megoszlásáról divott elmélet travestiája ez a birói teremben. Teljességben hiányoznak az intézmény belső életfeltételei. Hiányzik az, mi a modern jury alapgondolata, miben a mai esküdtszéki biráskodás főelőnye rejlik: az igazság szolgáltatásának ama physiologiai tagosulása, mely szerint a két különböző munkaszerv összmüködve, a teendők egész vonalán egymást folyton kiegészítve, szakbirák és esküdtek kölcsönösen működnek közre a közös czél felé. Az esküdtszék nálunk valóságos comitia. Esküdtszéki bíráskodásunk nem egyéb mint a korhadt franczia minta gondolatüres alakzata, mely az in'ézmény külsőségeiből áll. Elszigetve s függetlenül egymástól, gépies egymásutánban rakják le külön-külön az esküdtek s külön a szakbirák az ítélet alkatrészeit. Az esküdtek vizsgálják a cselekményt, bírálják a bűnösséget, szóval elintézik a jogesetet; a birák ráolvassák a törvényből a büntetési tételt. Az esküdtek construálják az okszerkezet két alsó láncz-szemét, a szakbirák megtoldják a conclusióval. Mintha csak felütni kellene a törvényt. Da mihi factum, dabo tibi jus. Mintha a jogeset elintézése száraz tények megállapításából állna, a törvény alkalmazása pedig egyértelmű volna a büntetés kiszabásával. Mintha a törvény elvont és relativ tétele, a jus in thesi, csak ugy rá volna illeszthető az egyéni bűnesetre, mint kalap a fejre. A törvény határvonalakat, bölcsészeti általánosságú tóteleket tartalmaz. A legbonyolultabb kérdéseket megoldás nélkül a tudományra, a biróra hagyja. Minden kérdés, mely az esküdteknek a törvény megfelelő szakaszának szavaival megegyezöleg fel lesz téve, a vitás joganyag és elvont formulák egész halmazát foglalja magában. Az esküdtek minden feleletében a büntetőjog összes általános tanai az összerü bűnesetre vonatkozással nyernek megoldást. Az esküdtek nem száraz tényeket, hanem azokat jogi j elentőségükben állapítják meg. A fixirozott tényeket jogilag minősitik; azok törvényellenességét bírálják. Minden törvényileg büntetendőnek minősített cselekmény bonyolódott jogi fogalmak hálózatát képezi. Az esküdtek a cselekményt meghatározott törvénytétel alá subsumálják. A feltett kérdések az illető büntetendő cselekmény tényálladékának törvényes ismérveire, vagyis a cselekmény jogi fogalmára irányulnak. Magukban foglalják tehát a jogi kérdés legfontosabb részét. Ha a szakbirák ezen fogalmat az esküdtek számára annak tényszerű részleteire Bzétbonczolni, vagyis a bűnösség kérdését elemezni akarnák tiszta ténykérdésekben, akkor a kérdések száma százakra, ezerekre szaporodnék, mint ez Franczia országban a mult század végén valóban történt. Midőn tehát az esküdtek kimondják, hogy a vádbeli cselekmény a törvény ezen vagy azon szakasza alá esik, evvel egyidejűleg a legszövevényesebb jogi részletkérdések felett döntenek. A törvénynek nincs külön műnyelve. A mindennapi élet kifejezéseivel él. De ezeknek értelme többnyire lényegesen eltér azoknak közönséges értelmétől. Szigorúan körülhatárolt tartalommal birnak. Birtok, tulajdon, segéd, kisérlet, gondatlanság, lopni, zsarolni stb. a törvényben műszaki kifejezések, jogi fogalmak. Ezen fogalmak a büntető-jogtudomány századéves haladásának képződményei. .Mennyi tanulmány igényeltetik a szakembernél is, hogy azokat lényegükben helyesen fogja fel. Mennyi alkalmas körülmény az esküdtek önkénytelen tévedéseire. S minden büntetendő cselekmény ily fogalmak combinatiójából áll. Képzelhető-e, hogy a jogászi gondolkodástól távol eső mindenféle hivatáskörből a birói terembe ültetett esküdtek a mellettük functionáló szakbirák útmutató támogatása nélkül megtalálják a helyes ösvényt e téren, melyen még a szakembert is lépten-nyomon ezer kétely zavarja. A modern jury az esküdtek ezen szerfelett nehéz feladatának helyes megoldására számos intézkedéseket tartalmaz. A modern jury-ban mindkét tényező érvényesül a végeredmény létrehozatalának minden szakában. Az esküdtek döntenek a legfinomabb jogi kérdések felett; a szakbirák befolyása lenyúl a tények megállapításának legalsóbb rétegeibe. Az esküdtek hivatása, hogy a bírákat támogassák; a szakbirák hivatása, hogy az esküdteket támogassák. A munkamegoszlás olykép van szervezve, hogy szakbirák s esküdtek együttvéve egységes társbiróságot képeznek. S az ítélet így szerves fejlemény, melynek gyökerei a két különböző tényező összműködésének talajából ágaznak ki. Még a megállapitott tények sem képezik a szakbirák belátásától független eredményét az esküdtek határozatának. A szakbirák befolyásukat érvényesíthetik ez irányban a