Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 11. szám - Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról

- 78 vagy elsőbbségi átengedésért csak 1 frt számitható. Ugyanazért ezen ügyletek mint teljesen egyöntetűek mind az 5. §-ba lennének sorozandók s a 4. §-ban megállapított fokozatos munkadij felével dijazandók. A másolatok hitelesítéséért járó dijak meghatározása (10. §. b)) nem egészen szabatos; ugyanis ha a másolat laponként 25 sornál többet tartalmaz, az első két lapért 50 kr. munkadij jár. Itt nincs kimondva, hogy mind a két lapnak 25 sornál többet kell tartalmazni, vagy pedig elég, ha csak az egyiken van több sor 2R-nél. Én részemről e szabályt mindig ugy értelmeztem, hogy ha a két lap együttvéve többet tartalmaz 50 sornál, lehet csak 50 ki t számitani, s igy például akkor is, ha az első lap 20 s a második 35 sorral bir, — minélfogva e pontnak ilyen módositását ajánlom : »Ha a másolat első két lapja 50 sornál többet tartalmaz, az első két lapért 50 kr.hitelesitési dij jár; minden további lapért pedig, melyen 25 sornál több foglaltatik, 15 kr.« A fordítási dijakra nézve a javaslat az 1874-ki dijszabás tételein némi változtatást tett, a mennyiben a közjegyző az eddigi dijszabás szerint az önmaga által eszközölt fordításokért a 2 frtnyi fordítási díjon kivül külön 1 frtnyi hitelesítési dijat is számithatott, s a javaslat szerint a 2 frtnyi fordítási díjban a hitelesítés is benfoglaltatik, s a közjegyző saját hitelesítési záradékának fordítási diját 50 krra leszállította. Jóllehet beismerem azt, hogy a fordítás hitelesítése sokkal jelentéktelenebb munkálat akkor, ha azt a közjegyző az önmaga által gondosan elkészített fordításnál teszi, mint azon esetben, midőn a mások által— sokszor talán hibásan —készített fordítást kell átnéznie s hitelesitnie; s igy a két hitelesítés közt különbséget kell tenni, mindamelllett nem helyeselhetem, hogy a hitelesítési dij a közjegyző által készített fordításoknál teljesen elejtetett. Anomáliát látok ugyanis abban, hogy ha a közjegyzőnek a hitelesített s nem hitelesített fordításért csak egy és ugyanazon dij jár. Eltekintve attól, hogy a hitelesítés mindig némi külön munkával jár, a felelősség is hasonlithatlanul nagyobb a közjegyzőre nézve egy hitelesített, mint egy nem hitelesített fordításnál. Ugyanazért a közjegyző által készített fordítások hitelesítésénél legalább azon dijakat kívánnám megállapittatni, melyek a közjegyző által készített egyéb kiadványok és másolatok hitelesítéséért a javaslat 10. §. b) pontja és 17. §-a szerint járnak. Dr. Markó Sándor, rozsnyói kir. közjegyző. Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról.*) /. Közjegyzői illetmények általában. 1. §. A közjegyző illetményeit képezik az 1874. XXXV. törvényczikk 198. §-a értelmében: a munkadij, az irási dij, a távozási dij és útiköltség, a díjátalány, mely a királyi közjegyzőnek, mint birói vagy gyám- j hatósági megbízottnak a hagyatékok tárgyalásáért jár, azon dijak és költségek, melyek a kir. közjegyzőnek mint birói meghatalmazottnak egyéb ügyekben járnak, végre azon dijak, melyek • a kir. közjegyzőnek, az 1874. XXXV. törvényczikk 55. §-a alapján j teljesített munkálataiért határoztatnak meg. II. Munkadij. 2. §. A közjegyző munkadija vagy a tárgy értékéhez mért fokozatok szerint, vagy a tárgy minőségéhez szabott összegben, vagy a mun- j kára fordított idő szerint határoztatik meg. 1.Fokozatos munkadij. 3. §. A munkadij, vagyonátruházás, osztálymunkabéri, bérlet j vagy haszonbéri, életjáradéki, társasági vagy ajándékozási szerződés, valamint általában két oldalú szerződések és halál esetére szóló rendelkezések felvételéért, a mennyiben a tárgy értéke szám szerint kitétetett vagy a meglevő adatokból meghatározható, a következő fokozat szerint állapittatik meg: 200 forintig terjedő értéknél . . 1 forint 200 forinton felül 500 » » » . . 2 » 500 » » 1000 » » » . . 3 » 1000 » » 2000 » » » . . 4 » 2000 » » 5000 » » » . . 5 » 5000 forintot meghaladó értéknél, az öt forintnyi dijon felül, minden további megkezdett 100 forintnyi érték utön 50 krnyi dijpótlék jár; a dij összege azonban 500 forintnál magasabb nem lehet. Mennyiben van ezen fokozatszcrü számítástól eltérésnek helye, a következő §§. határozzák meg. 4. §. Adós levelekért és egyéb adóssági nyilatkozatokért, habár *) A fenébb megkezdett dolgozathoz közöljük az alapul szolgáló törvényjavaslat szövégét is. Szerk. bekebelezési engedélvlyel vannak ellátva, engedményekért, habár ezek egyszersmind az adós részéről a tartozás elismerését, továbbá elsőbbségi engedélyt vagy az elsőbbségi ől való lemondást tartalmaznak, pénzösszegről szóló egyességekért, zálogadást, kezességi és biztosítéki kötelezettséget tartalmazó nyilatkozatokért, alapító okiratokért, utalványozási nyilatkozatokért és minden egyoldalú akaratnyilatkozat fölvételé, ért, mely a jelen dijszabás más tétele alá nem soroztatik : 300 forintig terjedő értéknél . . 1 forint 300 forinton felül 800 » » » . . 2 ' » 800 » » 2000 » » » . . 3 » 2000 » » 5000 » » s . /. • 4 * 5000 forintot meghaladó értéknél, a 4 forintnyi dijon felül minden további megkezdett 1000 forintnyi érték után 25 krnyi dijpótlék jár; a dij összege azonban 50 forintnál magasabb nem lehet. 5. §. Egyszerű vagy telekkönyi törlési engedélyt tartalmazó nyugtákért, a 4. §-ban megállapított fokozat szerinti díjnak csak fele jár; mely azonban sem egy forintnál kevesebbet, sem 20 forintnál többet nem tehet. 6. §. Midőn az 1874. XXXV. törvényczikk 81. §. értelmében kész magánokirat ruháztatik fel közjegyzői okirat minőségével, ezért a 3, 4. és 5. §§-ban megállapított fokozatok sze: inti dijnak csak fele jár; a dij azonban egy forintnál kevesebb nem lehet. 7. §. Kereskedelmi papírok ovatolásárt jár: 200 forintig terjedő értéknél 1 forint 200 forinton felül 1000 írtig . 2 » 1000 » » 4000 » . . 3 » 4000 forintot meghaladó értéknél 4 » 8. §. Készpénz és értékpapírok ideiglenes őrzéseért bezárólag 1000 forintig terjedő értéknél 1li"j0 dij számíttatik, mely azonban egy forintnál kevesebb nem lehet. Az 1000 forintot túlhaladó értéknél az ezt túlhaladó összeg után ij2o<>lo dijpótlék jár. E mellett az átvételnél felvett jegyzőkönyvért, a téritvényért, a letétemény kiszolgáltatásáért vagy valamely hatóságnál letételéért a 10. §. q) pontjában foglalt dijak járnak. 9. §. Vagyonfelosztási szerződéseknél a fokozatos munkadij a felosztandó vagyon összes értéke után, a terhek tekintetbe vétele nélkül, — csereszerződéseknél pedig a cseretárgyait képező azon érték után számíttatik, mely a közjegyzőre nézve előnyösebb. A bérleti és haszonbéri, valamint az időszakonként ismétlődő teljesítményeket tárgyazó egyéb szerződéseknél, ha ezen szerződések egy vagy több személy élte fogytáig vagy legalább busz évre, avagy határozatlan időre köttetik, a dij alapjául az évi bérnek vagy évi teljesítménynek húszszoros összege veendő. Más esetekben az összes évekre fizetendő bér, illetőleg az összes évekre járó teljesítmény értékének összege veendő alapul. Ha a jogügylet tárgya ingatlan, és annak értéke az okiratban nincs kitéve, a muokadi] kiszámítása czéljából, az érték az 1868. XXIII. törvényczikk 5.. 8. és 9. §§., illetőleg az 1873. évi IX. törvényczikk 13. §-a szerint állapítandó meg. Ingóknál és jogoknál hasonló esetben a felek előadása szolgál alapul; ha ezt a közjegyző el nem fogadja, a munkadij összegének megállapítását saját személyi bíróságánál kérheti. Az arany- és ezüstpénz, valamint a tőzsdén jegyzett értékpapírok értéke az ügylet felvételét megelőző utolsó napi tőzsdei árfolyam szerint számíttatik. 2. Szabott munkadij. 10. §. Közjegyzői munkadij az éltékre való tekintet nélkül: a) meghatalmazván)-, toyábbá oly egyszerű bizonyítványok vagy nyilatkozatok felvételeért, melyek csupán telekkönyvi bekeblezésre vagy törlésre adnak engedélyt, vagy csak elsőbbségi engedélyt, vagy az elsőbbségről való lemondást, vagy valamely értékileg meg nem határozott tartozás teljesítésének elismerését tartalmazzák 1 frt — kr. b) okiratok másolatainak hitelesítéséért, ha a másolat legfeljebb két lapos, s egy lap legfeljebb 25 sort tartalmaz » 30 » minden következő lapért .... .... » ] 0 » ha a másolat laponként 25 sornál többet vagy számkimutatást tartalmaz, az első két lapért . . » 50 > minden következő lapért » 15 » a megkezdett lap, melyen az okirat végződik, teljesen vétetik; c) a kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatainak hitelesítéséért, ha a kivonat legfeljebb két lapot tesz _ » 50 » minden következő lapért \ jij \ d) fordításokért a hitelesítéssel együtt, ha a fordítás legfeljebb két lapot tesz 2 » — » ezen felül minden lapért I » » e) a közjegyző saját hitelesítési záradékának fordításáért. . . Eft n . .. . ' — » 50 » i) nem a közjegyző által teljesített fordítás hitelesítéséért, ha a fordítás legfeljebb két lapot tesz 1 » — » ezen felül minden lapéit » 50 » g) névaláírás hitelesítéséért » 50 » ha ugyanazon okiraton több aláirás hitelesíttetik az elsőért járó dijon felül minden további aláirás után. . . . , — » 25 »