Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 11. szám - Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról

— 79 — Jegyzőkönyv felvételeért külön .... — frt 25 kr. cselédek vagy napszámosok e dij felét fizetik; h) okirat elömutatása időpontjának bizonyításáért , 1 » — » i) életbenlét bizonyításáért 1 » — » k) egyletek, részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlési, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági határozatainak, valamint a kisorsolásoknak tanúsításáért, az idő szerinti munkadíjon és irásdijon felül ., 5 » — » 1) egyéb tényeknek, jelesül árverési, árlejtési, és ajánlati tárgyalásoknak tanúsításáért, az idő szerinti munkadíjon és irásdijon felül ... 1 » — > m) értesitvények felvételeért, közléseért és tanusitásáért 3» — » az ellenfélnek adott és minden ismételt tanúsításért 1 » — » n) közlemények tartalmának és elküldésének bizonyításáért, az irásdijon felül I » — » o) váltóóvás felvételeért 2 » 10 » postán eszközölt minden óvásköz'ésért . . — » 50 » p) okiratok hivatalos őrizet alá vételéért, ideértve a jegyzőkönyv felvételét, téritvény kiállítását s az őrzést 1 » 50 » ha az okirat husz ivnél terjedelmesebb . . 2 » 50 » ha több okirat együttesen adatik őrizet alá, a fentebbi dijon felül minden további darabért . — » 25 » q) okiratok visszaadásáért, jegyzőköny felvétele mellett 1 » — » e nélkül — » 50 » r) készpénz vagy értékpapírok ideiglenes őrizet alá vételénél felvett jegyzőkönyvért s téritvényért 1 » — » az őrizet alá vett készpénz vagy értékpapírok kiszolgáltatásáért 1 » — a hatóságnál letételért 1 » — » ha azonban a letett összeg 1000 forintot túlhalad, a hatóságnál letételéért az időszerinti muukadij számitható; s) a feleknek valamely közjegyzői cselekményről adott értesítésért, ha ez az okirat elömutatása által történik — > 50 » ha pedig az okirat a fél kívánatára fel is olvastatik, ezenfelül évenkint — » 25 » t) valamely közjegyzői okiratnak, különösen végrendeletnek bíróságnál leendő személyes átadásáért 1 í 50 » u) valamely okiratnak a félhez vagy hatósághoz leendő küldéseért — » 50 » x) illetékszabás végetti bejelentéséi t ... — » 50 » y) a feleknek valamely hivatalos cselekményről egyszerű értesítése vagy arra való meghívásáért — » 20 » z) az 1876. XVI. t. cz. 23. és 24. §§. szerint letett magánvégrendelet átvételeért ... 4 » — » Az e törvényben meghatározott eseteken kívül, a jegyzőkönyv felvételeért külön dij nem jár. (Befejezése köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A temesvári ügyvédi kamara a pancsovai királyi törvényszék által 1877. évi 2932. szám alatt áttett ítélete alapján, melyben Juvancz Bertalan pancsovai ügyvéd ellen a zugirászat előmozdítása miatt a fegyelmi eljárás megindítása szorgalmaztatik, panaszlott ügyvéd meghallgatása" után az ügyészi inditványnyal összhangzólag 1878. évi deczember 37-én 364./877. sz. alatt következő határozatot hozott: Juvancz Bertalan pancsovai ügyvéd a terhére rótt és az 1874. 34. t.-cz. 68. §-ának b) pontja és 69. §-ának b) pontjában foglalt fegyelmi vétség miatt ezennel vád alá helyeztetik. Indokok: Panaszlott ügyvéd azon ellene emelt panaszt, hogy a zugirók által készített beadványokat ellenjegyzi és ez által a zugirászatot előmozdítja, nemcsak meg nem czáfolja, hanem annak kijelentésével, hogy Zsika Theodorovits részére is beadványokat ellenjegyez és ez utóbbi ügyfeleit a biróság előtt képviseli, még megerősíti, ugy hogy ezen az ügyvédi rendtrts 68. és 69. §§. értelmében fegyelmi vétséget képező cselekményei miatt panaszlott ellen a fegyelmi eljárás elrendelendő, illetőleg, miután bővebb vizsgálat szüksége fen nem forog, panaszlott vád alá helyezendő volt. Juvancz Bertalan panaszlott ügyvédnek, ezen határozat ellen beadott felebbezése folytán a magyar királyi Curia legfőbb itélőszéki fegyelmi osztálya 1879. évi február hó 14-én 58. szám alatt következő határozatot hozott: A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenebbi keletű és számú határozata helybenhagyatik. Indokok: Vádlott ügyvéd a bünfenyitő törvényszékhez beadott feljelentésében előadja, hogy Barics Sándor és Zsika Theodorovits, irodájában az irodai teendőkben dolgoztak ugyan, azonban egyik részére sem állapított meg határozott fizetést, hanem mindegyikét az által kárpótolta, hogy azon ügyekben, melyeknek keresztülvitelét a felek rájuk bízták, az általuk szerkesztett avagy az ő tollba mondása alapján készített beadványokat ő ellenjegyezte, a biróság előtt ezen feleket képviselte és a befolyó dijakat nevezetteknek átengedte. Minthogy az Írnokokkal ily módoni szövetkezés és azoknak ily módoni dijaztatása az ügyvédi állás tekintélyével össze nem egyeztethető, és így az 1874. 34. t.-cz. 68. §. b) pontjában minősített fegyelmi vétség jelenségei látszanak fenforogni, és panaszlott ügyvédnek igazoló nyilatkozata és felebbezése által a fenforgó gyanuokok eloszlatva nincsenek: az elsőbiróság határozatát helybenhagyni kellett. Különfélék. — A bírósági kinevezések a mai időben némi feltűnést okoznak, mivel igen ritkán jönnek. A mult hét eseménye e téren Bogisits Lajos a fővárosi törvényszék alelnökének kineveztetése a pestvidéki törvényszék elnöki állomására. Bogisits szorgalma, igyekezete és lankadatlan tevékenysége által tűnt ki. Nem tartott nagy szabású enunciatiókat, hanem kizárólag oda törekedett, hogy rendet tartson a vezetése alatti bírói és segédszemélyzet soraiban. Fővárosi törvényszékünk büntető-osztálya első sorban Bogisits vas keze folytán volt képes azon némi tekintetben kielégítő eredményt felmutatni, melytől az elismerés meg nem vonható. Ott, a hova most Bogisits jön, a rendbehozatal még nagyobb fáradságot és kitartást fog igényelni, mert olyan elzüllölt viszonyokat talál, mint alig egy törvényszéknél. Elvárjuk, hogy a belé helyezett bizalmat igazolandja. Nagyobb fontosságú kérdés az, kit kell a fővárosi törvényszék büntető-osztályának élére állítani, mert ez a büntető-törvény életbeléptetésével szemben nem könnyű állás. A jelenlegi elnök némi idegenkedéssel viseltetik minden iránt, a mi a criminalistikába vág. Több nevet említenek már is. HaKozmáék nem volnának »faché et en tension« a minisztériummal, szoros kötelességüknek kellene ismérniök oda hatni, hogy tisztességes criminalista jöjjön Bogisits helyére. így azonban ezen uraságok tanácsa számba nem vétetik. Közvetlen forrásból származó tudósításaink szerint legtöbb valószínűséggel bir azon hir, mely szerint a mostani budapesti ügyész lenne ezen állomásra kiszemelve, mivel Bihar-megyében szerzett érdemei folytán ez idő szerint igen befolyásos körök pártfogását birja. — A „Magyar Igazságügy" K. jegyű munkatársa téved, ha azt hiszi, hogy nem adtuk meg az illő választ a »M. I.« 1877. júniusi füzetében foglalt szerkesztői »czikk«-re. Lapunk ugyanazon évi 23. számában megtalálja, ha érdeklődik iránta. Egy jeles képzettségű ügyvédjelölt, ki már több év óta van gyakorlaton, a fővárosban irodát keres. Értesítést ad a szerkesztőség. Legközelebbi csődbejelentést határidők. (Mari. 18-tól mart. 25-ig.) Schubert Márton n.-kikindai tsz. mart. 18. 19. 2ü. (34). — Rosenthal Márton b.gyulai tsz. febr. 20. 21. 22. (4). — Hajdú János kecskeméti tsz. mart. 20. 21. 22. (35). — Köhler Károly brassói tsz. mart. 22. (34). — Id. Veis József bpesti ker. s vtsz. mart. 24. 25. 26. (30). — Roseiistein Emánuel beregszászi tsz. mart. 24. 25. 26. (53). Kivonat a „Budapesti Közlön^-bőL Rövidítések: bh. = benyújtási batáridő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. = ideiglenes; t. = tomeggondnok ; p. = pcrügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a nBpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A kecskeméti ügyvédi kamara részérül ezennel közhirré tétetik, miszerint Baiji László s Szappanos László kecskeméti és Dr. Neumann Izidor czeglédi lakos ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek ; ellenben Tóth István, Szegedi György és Szalontay Elek kecskeméti lakos ügyvédek, tisztviselői állás elfoglalása — Baky Péter és Gaál József kecskeméti lakos ügyvédek pedig önkénytes lemondás folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek. A kecskeméti ügyvédi kamara közbh-ré teszi, hogy Benc Sándor kecskeméti lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A pozsonyi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy Nedeczky István ivánóczi ügyvédnek nevét, saját kérésére, az ügyvédi lajstromból kitörölte. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy néh. Méhes Gyalu dnnaszerdahelyi ügyvéd elhalálozván, az ügyvédi lajstromból kitöröltetett, egyúttal a halaszthatlan teendők teljesítésére, tekintettel arra, hogy az elhalt megyei tiszteletbeli alügyész volt, s a megyei árvaszék elnöksége által a nála volt árvás ügyek átvételével és további ellátásával Pirk Flóris szintén tisiteletbeli megyei alügyész bízatott meg, czélszerüség szempontjából a töbhi ügyvédi iratokra nézve is Pirk Flóris dunaszerdahelyi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Csenkey Albert pozsonyi ügyvédnek nevét, saját kérésére, a kamara ügyvédi lajstromából kitörülte. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Csorba Géza komáromi ügyvéd, közhivatalnokká lett kineveztetése folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. A soproni ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, hogy Dr. l'ollyondy Ágost soproni ügyvéd, a soproni kir. törvényszék által ellene 832 879. sz. a. nyitott csőd következtében, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztésit ; egyúttal irodája halaszthatatlan teendőinek teljesítésére gondnokul Montag Jakab soproni ügyvéd kinevezhetett. A soproni Ü.'J'védi kamara közhirré teszi, hogy Ebergenyi Sándor ügyvéd, saját kérelmére, a soproni ügyvédi kamara névlajstromából kitöröltetett; Haller József ügyvéd pedig székhelyét Eszterházáról Kapuvárra tette át. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy O/ncr Jakab nagy-kikindai ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett.