Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 11. szám - Törvénytervezet az irói és művészi jogról

- 75 tás czéljából a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumnál vezettetik. 45. §. A beiktatás a kérelmezőnek személyes vagy Írásbeli kívánatára, jogosultságának vagy a bejelentett tények valódiságának vizsgálása nélkül teljesítendő. A kérelmező személyazonossága azonban, akár személyesen akár írásban «dja elő kérelmét, kellőleg igazolandó. 46. §. Az iktató könyv nyilvános és mindenki által megtekinthető. A beiktatásokról másolatok vehetők s azok hitelesített másolatban mindenkinek kiadandók. A történt beiktatások a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által meghatározandó közlönyben közzéteendők. 47. §. A beiktatásra vonatkozó minden beadvány, kivonat, bizonyítvány stb. bélyegmentes. Azonban minden beiktatásért, minden kivonatért, minden bizonyítványért stb. egy-egy forintnyi dij s a közzététel (46. §.) költségei megfizetendők. MÁSODIK RÉSZ. Zenemüvek. 48. §. Az 1.— 5. és a 8.—47. §§. határozatai megfelelően alkalmazandók a zenemüvekre is. 49. §. Bitorlásnak tekintetik a zeneműnek a szerző beleegyezése nélkül kiadott minden oly átdolgozata, mely sajátszerű szerzeménynek nem tekinthető: nevezetesen valamely zenemű kivonata, egy vagy több hangszerre vagy szólamra átirata, valamint egyes dallamok (melódia) vagy motivumok művészileg fel nem dolgozott többszörözése. 50. §. Bitorlásnak nem tekintetik: megjelent zenemű egyes helyeinek idézése, továbbá kisebb terjedelmű zenemüveknek önálló tudományos írói műbe átvétele vagy oly gyűjteménybe felvétele, mely több szerző müveiből iskolai használatra vagy művészeti czélra szerkesztetett, — feltéve azonban, hogy a szerző vagy a felhasznált forrás világosan megnevettessék, mivel különben a 22. §. határozata lép érvénybe. 51. §. Bitorlásnak nem tekintetik: megjelent írói műnek zenemű szövegéül használata, ha a szöveg a zenemüvei kapcsolatosan adatik ki. Kivétetnek az oly szövegek, melyek feltehetőleg csupán zenére tétel czéljából készültek, névszerint operák, oratóriumok, kántáták, stb. szövegei. E?ek csak szerzöjök beleegyezésével többszörözhetök a zeneművel együtt; zene nélküli kiadásukra pedig a szerzőnek illetőleg jogutódának külön beleegyezése szükséges. 52. §. A zenemüvek bitorlása folytán felmerülhető vitás szakkérdésekre nézve Budapesten, Kolozsvárt és Zágrábban zeneszerzőkből, zeneértőkből és zenemüárusokból állandó szakértő bizottságok alakitandók, melyekre nézve a 28.—38. §§. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. HARMADIK RÉSZ. Színmüvek, zeneművek és drámai zenemüvek nyilvános előadása. 53. §. Szinmü, zenemű vagy drámai zenemű nyilvános előadatására kizárólagos jog a jelen törvény által megállapított védelmi idő alatt (55. §.) a szerzőt vagy annak jogutódait (3. §.) illeti. A jogellenes nyilvános előadatás bitorlásnak neveztetik és tilos. Színmüvekre és drámai zenemüvekre nézve közönbös, akár közzététettek azok már akár nem; már közzétett más zenemüvek azonban előadhatók a szerző beleegyezése nélkül is, ha a szerző a mü czimlapján vagy élén a nyilvános előadatás jogát magának kifejezetten fen nem tartotta. A szinmü jogszerű fordítója saját fordításának nyilvános előadatása tekintetében ugyanazon védelemben részesül mint a szerző, azonban a fordítás előadásához annak egész védelmi ideje alatt nem csak a fordító, hanem az eredeti mü szerzőjének beleegyezése is szükséges. Jogellenes fordítás (6. §.) vagy jogellenes átdolgozat (49. §.) nyilvános előadatása szintén bitorlásnak tekintetik. 54. §. Több szerzőtárs által közösen készített műnél a nyilvános előadáshoz valamennyi szerzőtárs beleegyezése szükséges. Szöveggel ellátott zenemüveknél, s igy drámai zenemüveknél is, elégséges a zeneszerző beleegyezése. 55. §. A nyilvános előadatás kizárólagos jogának védelmi ideje tekintetében a 8.—14. §§. rendelkezései mérvadók. Névtelenül vagy álnév alatt készült müvek, melyek első nyilvános előadásuk idején közzétéve még nem voltak, ugy szintén a szerző halála után közzétett müvek, első jogszerű előadásuk napjától harmincz évig részesülnek a jogellenes előadatás ellen védelemben. Ha névtelen vagy álnevű mü szerzője azonban valódi nevét maga beiktatásra (44. §.) bejelentette, akkora 8. §-ban megszabott hosszabb védelmi idő lép érvénybe. 56. §. Még közié ne:n tett de már nyilvánosan előadott színmüvekre, zenemüvekre és drámai zenemiivekre nézve az ellenkezőnek be nem bizonyításáig szerzőnek az tekintetik, a kit az előadási hirdetés mint ilyent megnevez. 57. §. A ki színmüvet, zenemüvet vagy drámai zenemüvet teljesen vagy részben akár változatlanul akár csak jelentéktelen változtatásokkal jogtalanul nyilvánosan előadat, köteles a szerzőt illetőleg jogutódait kártalanítani s azon felül a 15. és 21. §§-ban meghatározott birsággal büntettetik. A jogellenes előadás eszközlőjére a 18. §. nyer alkalmazást olyképen, hogy a kártérítés összege az 58. §. szerint vettetik ki. 58. §. Kártérítésül (57. §.) fizetendő a jogellenes előadásokból befolyt összes jövedelem, az azokra fordított kiadások levonása nélkül. Ha a mü más müvekkel együtt adatott elő, kártérítés fejében a bevételnek aránylagos része fizetendő. Ha bevétel nem volt vagy az ki nem derithető, a kártérítés öszszegét a bíró, szabad belátási szerint állapítja meg. Ha az előad is eszközlője ténybeli vagy jogi menthető tévedésből jóhiszeraüleg cselekedett (15. §.), a jogosított irányában csak tényleges gazdagodása erejéig felelős. 59. §. A 24.-47. §§. rendelkezései a szinmüvek, zenemüvek és drámai zenemüvek nyilvános előadására is megfelelően alkalmazandók. NEGYEDIK RÉSZ. Képző művészetek. 60. §. Rajzoló, festő valamint idomító művészet által alkotott mü utánképzésére kizárólagos jog a jelen törvény által megállapított védelmi idő alatt (8.—14., 64. és 67. §§.) a mü szerzőjét vagy annak jogutódait (3. §.) illeti. 61. §. Ily müvekre nézve bitorlásnak tekintendő az eredeti műnek a jogosított beleegyezése nélkül elterjesztési szándékkal készült másolata (copia) valamint mechanikai többszörözése. Bitorlásnak tekintendő továbbá az is, ha az utánképzés az eredeti műtől csak nagyságban vagy más lényegtelen eltérésekkel különbözik, vagy ha az eredeti mü csak egy részére terjed, vagy nem közvetlenül HZ eredeti mü után készült, vagy ha építészeti müvekre vagy iparkészitményekre alkalmaztatott. 62. §. Nem tekintetik bitorlásnak: a) oly szabad felhasználása valamely műnek, mely által lényegesen különböző uj mü alkottatott; b) rajzmü vagy festmény utánképzése idomitásban vagy megfordítva ; c) egyes másolat, mely értékesités szándéka nélkül készült. Ily másolatra azonban az eredeti mü szerzőjének nevét vagy névjegyét rátenni elkobzás és ötszáz forintig terjedhető birság terhe alatt tilos ; d) utczán, köztéren vagy más nyilvános helyen maradandólag felállított emlékmüveknek utánképzése más münemben, vagy az eredeti műtől jóval eltérő nagyságban ; e) ha egyes müveknek utánképzései a szerző vagy a felhasznált forrás megnevezésével oly műbe vétetnek fel, mely lényege szerint irói műnek tekintendő és melyben azok csak a szöveg felvilágosításául szolgálnak. A szerző vagy a forrás megnevezésének elmulasztása esetében a 22. §. rendelkezése alkalmazandó. 63. §. Más münemben készült jogszerű utánképzet alkotóját ezen müve tekintetében szerzői jog (60. §.) illeti, habár az eredeti mü talán már köztulajdonná vált is. 64. §. Ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja át, az által még nincs átengedve annak utánképzési joga is. Arczképekre és mellszobrokra n'zve azonban e jog a megrendelőt illeti. A tulajdonos nem köteles a müvet szerzőjének utánképzés végett átengedni. 65. §. Épitészeti müveknek, iparkészitményeknek, továbbá iparkészitményekre alkalmazott rajzmüveknek, festményeknek vagy idomító müveknek utánképzése nem esik a jelen törvény alá. 66. §. A rajzmüvek, festmények és idomító müvek valamint a fényképek bitorlása folytán felmerülhető vitás szakkérdésekre nézve Budapesten, Kolozsvárt és Zágrábban festőkből, szobrászokból, műértőkből, fényképészekből és műkereskedőkből szakértő bizottságok alakitandók. 67. §. Egyebekben a jelen törvény 3. §,, 5. §. b) és c) és 8—47. §§-ai a rajzmüvekre, festményekre és idomitó müvekre is megfelelően alkalmazandók, különösen is kijelentetvén, hogy a nyilvánosságra bocsátott müvekre nézve a védelmi idő a 10. §. értelmében ahhoz képest határoztatik meg, hogy a szerző valódi ne*e a művön teljesen ki volt-e téve illetőleg felismerhetöleg meg volt-e jegyezve, vagy, ha ezen feltétel hiányzott, beiktatás által (44. §.) pótoltatott-e. ÖTÖDIK RÉSZ. Fényképek. 68. §. Fényképészet (photographia) vagy ahhoz hasonló eljárás (heliographia, pyrographia, chromolithographia stb.) által készült műnek egészben vagy részben mechanikai utánképzésére kizárólagos jog a 72. §-ban megállapított védelmi idő alatt az eredeti felvétel készítőjét vagy annak jogutódait (3. és 71. §§ ) illeti. Ezen jog érvényesítéséhez azonban szükséges, hogy az eredeti felvétel jogszerű levonatainak vagy utáuképzéseinek minden példányán kitéve legyen : a) az eredeti felvétel készítőjének vagy kiadójának neve (czége) és lakása; b) a naptári év, melyben a jogszerű levonat vagy utánképzés először megjelent. 69. §. Arczképekre nézve a kizárólagos utánképzési jog (68. §.) a megrendelőt illeti. 70. §. A jogosított beleegyezése nélkül elterjesztési szándékkal készült mechanikai utánképzés bitorlásnak tekintetik. 71. §. Nem tekinti tik bitorlásnak : a) oly szabad felhasználása valamely fényképészeti műnek, mely által lényegesen különböző uj mü alkottatott; b) a fényképészeti mü utánképzése, ha ez valamely iparkészitményrc alkalmaztatik;