Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 11. szám - Törvénytervezet az irói és művészi jogról

- 75 ­tás czéljából a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumnál vezettetik. 45. §. A beiktatás a kérelmezőnek személyes vagy Írásbeli kí­vánatára, jogosultságának vagy a bejelentett tények valódiságának vizsgálása nélkül teljesítendő. A kérelmező személyazonossága azon­ban, akár személyesen akár írásban «dja elő kérelmét, kellőleg iga­zolandó. 46. §. Az iktató könyv nyilvános és mindenki által megtekinthető. A beiktatásokról másolatok vehetők s azok hitelesített másolatban mindenkinek kiadandók. A történt beiktatások a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által meghatározandó közlönyben közzé­teendők. 47. §. A beiktatásra vonatkozó minden beadvány, kivonat, bizo­nyítvány stb. bélyegmentes. Azonban minden beiktatásért, minden ki­vonatért, minden bizonyítványért stb. egy-egy forintnyi dij s a közzé­tétel (46. §.) költségei megfizetendők. MÁSODIK RÉSZ. Zenemüvek. 48. §. Az 1.— 5. és a 8.—47. §§. határozatai megfelelően al­kalmazandók a zenemüvekre is. 49. §. Bitorlásnak tekintetik a zeneműnek a szerző beleegyezése nélkül kiadott minden oly átdolgozata, mely sajátszerű szerzeménynek nem tekinthető: nevezetesen valamely zenemű kivonata, egy vagy több hangszerre vagy szólamra átirata, valamint egyes dallamok (me­lódia) vagy motivumok művészileg fel nem dolgozott többszörözése. 50. §. Bitorlásnak nem tekintetik: megjelent zenemű egyes he­lyeinek idézése, továbbá kisebb terjedelmű zenemüveknek önálló tudo­mányos írói műbe átvétele vagy oly gyűjteménybe felvétele, mely több szerző müveiből iskolai használatra vagy művészeti czélra szerkeszte­tett, — feltéve azonban, hogy a szerző vagy a felhasznált forrás vilá­gosan megnevettessék, mivel különben a 22. §. határozata lép ér­vénybe. 51. §. Bitorlásnak nem tekintetik: megjelent írói műnek zenemű szövegéül használata, ha a szöveg a zenemüvei kapcsolatosan adatik ki. Kivétetnek az oly szövegek, melyek feltehetőleg csupán zenére té­tel czéljából készültek, névszerint operák, oratóriumok, kántáták, stb. szövegei. E?ek csak szerzöjök beleegyezésével többszörözhetök a zene­művel együtt; zene nélküli kiadásukra pedig a szerzőnek illetőleg jog­utódának külön beleegyezése szükséges. 52. §. A zenemüvek bitorlása folytán felmerülhető vitás szak­kérdésekre nézve Budapesten, Kolozsvárt és Zágrábban zeneszerzők­ből, zeneértőkből és zenemüárusokból állandó szakértő bizottságok alakitandók, melyekre nézve a 28.—38. §§. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. HARMADIK RÉSZ. Színmüvek, zeneművek és drámai zenemüvek nyil­vános előadása. 53. §. Szinmü, zenemű vagy drámai zenemű nyilvános előada­tására kizárólagos jog a jelen törvény által megállapított védelmi idő alatt (55. §.) a szerzőt vagy annak jogutódait (3. §.) illeti. A jogelle­nes nyilvános előadatás bitorlásnak neveztetik és tilos. Színmüvekre és drámai zenemüvekre nézve közönbös, akár köz­zététettek azok már akár nem; már közzétett más zenemüvek azonban előadhatók a szerző beleegyezése nélkül is, ha a szerző a mü czimlap­ján vagy élén a nyilvános előadatás jogát magának kifejezetten fen nem tartotta. A szinmü jogszerű fordítója saját fordításának nyilvános elő­adatása tekintetében ugyanazon védelemben részesül mint a szerző, azonban a fordítás előadásához annak egész védelmi ideje alatt nem csak a fordító, hanem az eredeti mü szerzőjének beleegyezése is szükséges. Jogellenes fordítás (6. §.) vagy jogellenes átdolgozat (49. §.) nyilvános előadatása szintén bitorlásnak tekintetik. 54. §. Több szerzőtárs által közösen készített műnél a nyilvános előadáshoz valamennyi szerzőtárs beleegyezése szükséges. Szöveggel ellátott zenemüveknél, s igy drámai zenemüveknél is, elégséges a zeneszerző beleegyezése. 55. §. A nyilvános előadatás kizárólagos jogának védelmi ideje tekintetében a 8.—14. §§. rendelkezései mérvadók. Névtelenül vagy álnév alatt készült müvek, melyek első nyilvá­nos előadásuk idején közzétéve még nem voltak, ugy szintén a szerző ha­lála után közzétett müvek, első jogszerű előadásuk napjától harmincz évig részesülnek a jogellenes előadatás ellen védelemben. Ha névtelen vagy álnevű mü szerzője azonban valódi nevét maga beiktatásra (44. §.) bejelentette, akkora 8. §-ban megszabott hosszabb védelmi idő lép érvénybe. 56. §. Még közié ne:n tett de már nyilvánosan előadott színmü­vekre, zenemüvekre és drámai zenemiivekre nézve az ellenkezőnek be nem bizonyításáig szerzőnek az tekintetik, a kit az előadási hirdetés mint ilyent megnevez. 57. §. A ki színmüvet, zenemüvet vagy drámai zenemüvet telje­sen vagy részben akár változatlanul akár csak jelentéktelen változta­tásokkal jogtalanul nyilvánosan előadat, köteles a szerzőt illetőleg jogutódait kártalanítani s azon felül a 15. és 21. §§-ban meghatározott birsággal büntettetik. A jogellenes előadás eszközlőjére a 18. §. nyer alkalmazást oly­képen, hogy a kártérítés összege az 58. §. szerint vettetik ki. 58. §. Kártérítésül (57. §.) fizetendő a jogellenes előadásokból befolyt összes jövedelem, az azokra fordított kiadások levonása nélkül. Ha a mü más müvekkel együtt adatott elő, kártérítés fejében a bevételnek aránylagos része fizetendő. Ha bevétel nem volt vagy az ki nem derithető, a kártérítés ösz­szegét a bíró, szabad belátási szerint állapítja meg. Ha az előad is eszközlője ténybeli vagy jogi menthető tévedésből jóhiszeraüleg cselekedett (15. §.), a jogosított irányában csak tényleges gazdagodása erejéig felelős. 59. §. A 24.-47. §§. rendelkezései a szinmüvek, zenemüvek és drámai zenemüvek nyilvános előadására is megfelelően alkalmazandók. NEGYEDIK RÉSZ. Képző művészetek. 60. §. Rajzoló, festő valamint idomító művészet által alkotott mü utánképzésére kizárólagos jog a jelen törvény által megállapított védelmi idő alatt (8.—14., 64. és 67. §§.) a mü szerzőjét vagy annak jogutódait (3. §.) illeti. 61. §. Ily müvekre nézve bitorlásnak tekintendő az eredeti műnek a jogosított beleegyezése nélkül elterjesztési szándékkal készült máso­lata (copia) valamint mechanikai többszörözése. Bitorlásnak tekintendő továbbá az is, ha az utánképzés az ere­deti műtől csak nagyságban vagy más lényegtelen eltérésekkel külön­bözik, vagy ha az eredeti mü csak egy részére terjed, vagy nem közvet­lenül HZ eredeti mü után készült, vagy ha építészeti müvekre vagy ipar­készitményekre alkalmaztatott. 62. §. Nem tekintetik bitorlásnak: a) oly szabad felhasználása valamely műnek, mely által lényege­sen különböző uj mü alkottatott; b) rajzmü vagy festmény utánképzése idomitásban vagy meg­fordítva ; c) egyes másolat, mely értékesités szándéka nélkül készült. Ily másolatra azonban az eredeti mü szerzőjének nevét vagy névjegyét rátenni elkobzás és ötszáz forintig terjedhető birság terhe alatt tilos ; d) utczán, köztéren vagy más nyilvános helyen maradandólag felállított emlékmüveknek utánképzése más münemben, vagy az ere­deti műtől jóval eltérő nagyságban ; e) ha egyes müveknek utánképzései a szerző vagy a felhasznált forrás megnevezésével oly műbe vétetnek fel, mely lényege szerint irói műnek tekintendő és melyben azok csak a szöveg felvilágosításául szol­gálnak. A szerző vagy a forrás megnevezésének elmulasztása esetében a 22. §. rendelkezése alkalmazandó. 63. §. Más münemben készült jogszerű utánképzet alkotóját ezen müve tekintetében szerzői jog (60. §.) illeti, habár az eredeti mü talán már köztulajdonná vált is. 64. §. Ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja át, az által még nincs átengedve annak utánképzési joga is. Arczké­pekre és mellszobrokra n'zve azonban e jog a megrendelőt illeti. A tulajdonos nem köteles a müvet szerzőjének utánképzés végett átengedni. 65. §. Épitészeti müveknek, iparkészitményeknek, továbbá ipar­készitményekre alkalmazott rajzmüveknek, festményeknek vagy ido­mító müveknek utánképzése nem esik a jelen törvény alá. 66. §. A rajzmüvek, festmények és idomító müvek valamint a fényképek bitorlása folytán felmerülhető vitás szakkérdésekre nézve Budapesten, Kolozsvárt és Zágrábban festőkből, szobrászokból, műér­tőkből, fényképészekből és műkereskedőkből szakértő bizottságok alakitandók. 67. §. Egyebekben a jelen törvény 3. §,, 5. §. b) és c) és 8—47. §§-ai a rajzmüvekre, festményekre és idomitó müvekre is megfelelően alkalmazandók, különösen is kijelentetvén, hogy a nyilvánosságra bo­csátott müvekre nézve a védelmi idő a 10. §. értelmében ahhoz képest határoztatik meg, hogy a szerző valódi ne*e a művön teljesen ki volt-e téve illetőleg felismerhetöleg meg volt-e jegyezve, vagy, ha ezen fel­tétel hiányzott, beiktatás által (44. §.) pótoltatott-e. ÖTÖDIK RÉSZ. Fényképek. 68. §. Fényképészet (photographia) vagy ahhoz hasonló eljárás (heliographia, pyrographia, chromolithographia stb.) által készült mű­nek egészben vagy részben mechanikai utánképzésére kizárólagos jog a 72. §-ban megállapított védelmi idő alatt az eredeti felvétel készítő­jét vagy annak jogutódait (3. és 71. §§ ) illeti. Ezen jog érvényesítéséhez azonban szükséges, hogy az eredeti felvétel jogszerű levonatainak vagy utáuképzéseinek minden példá­nyán kitéve legyen : a) az eredeti felvétel készítőjének vagy kiadójának neve (czége) és lakása; b) a naptári év, melyben a jogszerű levonat vagy utánképzés először megjelent. 69. §. Arczképekre nézve a kizárólagos utánképzési jog (68. §.) a megrendelőt illeti. 70. §. A jogosított beleegyezése nélkül elterjesztési szándékkal készült mechanikai utánképzés bitorlásnak tekintetik. 71. §. Nem tekinti tik bitorlásnak : a) oly szabad felhasználása valamely fényképészeti műnek, mely által lényegesen különböző uj mü alkottatott; b) a fényképészeti mü utánképzése, ha ez valamely iparkészit­ményrc alkalmaztatik;

Next

/
Thumbnails
Contents