Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 11. szám - Törvénytervezet az irói és művészi jogról

_ 74 sal összefüggőknek tekintendők, a védelmi idő csak az utolsó kötet vagy rész megjelenésétől számíttatik. Ha pedig egyes kötetek vagy részek kiadása között három évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent kötetek vagy részek külön önálló műnek, a három év eltelte után megjelenő folytatások szintén külön önálló műnek tekintendők. 13. §. A fordítás (fi. §.) készítésének tilalma (20. §.) a jogszerű fordítás első megjelenésétől számítandó 5 évre terjed. 14. §. A törvényes védelmi idő (8.—14. §.) tartamába a szerző halálozási éve, illetőleg a mü vagy a fordítás első megjelenésének naptári éve nem számíttatik be. 15. §. A ki szándékosan vagy vétkes gondatlanságból valamely írói müvet bitorol oly czéllal, hogy a többszörözött példányokat a védelmi idő alatt akár belföldön akár külföldön terjeszsze, köteles a szerzőt vagy annak jogutódát kártalanítani, s azon felül ezer forintig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. A 2. §. esetében a bitorló nem csak a szerkesztőt, hanem a bitorolt adalék szerzőjét is tartozik kártalanítani. Ha a megszabott pénzbírság be nem hajtható, az hat hónapig terjedhető fogságra változtatandó. A többszörözés nem büntetendő, ha annak eszközlöje ténybeli vagy jogi menthető tévedésből jóhiszemüleg cselekedett és ekkor a szerző vagy ennek jogutóda irányában az okozott kárért csak tényle- j ges gazdagodása erejéig felelős. 1*'. §. A kár illetőleg gazdagodás létezése és mennyisége felett a birósAg a feuforgó körülményekhez képest szabad meggyőződése szerint határoz. 17. §. Aki jogaiban a szerzői névnek (valódi- vagy ál-névnek) vagy megjelent mü czimének bitorlása által sérelmet szenved, követelheti, hogy a bitorló a 15. §-ban érintett büntetés mellett kártérítésben (15. és 16. §§.) elmarasztaltassák. 18. § A ki szándékosan vagy vétkes gondatlanságból mást valamely mü bitorlására bír, a 15. §-ban meghatározott büntetés alá esik és köteles a szerzőt vagy jogutódát a 15. és 16. §§. értelmében kártalanítani még akkor is, ha maga a bitorló a 15. §. szerint nem volna büntethető vagy kártérítésre köteles. Ha a bitorló szintén szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt el, a jogosított irányában mindketten egyetemlegesen felelősek. A bitorlásban részes többi társak büntethetősége és kártérítési kötelezettsége az általános jogszabályok szerint ítélendő meg. 19. §. A bitorolva készült példányok és a jogtalan többszörözésre szánt különös készülékek, minők a nyomdai formák, lapok, kövek, stereotypöntmények stb. elkoboztatnak. Mihelyt az elkobzás iránti birói határozat jogerejüvé vált, azok vagy megsemmisíttetnek vagy károsító alakjuktól megfosztva a tulajdonosnak visszaadatnak. Ha a műnek csak egy része találtatik bitoroltnak, az elkobzás csak ez egy részre s az annak többszörözésére kizárólag alkalmazott készülékekre szorítható. Az elkobzás kiterjed mindazon példányokra és készülékekre, melyek a bitorlás eszközlőjének, a nyomdásznak, a könyvkereskedőnek, az iparszerü terjesztőknek vagy a bitorlás értelmi szerzőjének (18. §.) birtokában találtatnak. Elkobzásnak akkor is van helye, ha a bitorlás eszközlöje se nem szándékosan, se nem vétkes gondatlanságból cselekedett (15. §.). A károsultnak szabadságában áll ezen példányokat és készülékeket egészen vagy részben értékük megtérítése mellett átvenni, a mennyiben ezáltal harmadik személyek jogaikban sérelmet nem szenvednek. 20. §. A bitorlás vétsége be van fejezve, mihelyt valamely műnek a jelen törvény ellenére akár belföldön akár külföldön bitorolva többszörözött első példánya elkészült. A bitorlás puszta megkísérlése sem büntetést sem kártérítési kötelezettséget nem von maga után. A készülékek (19. §.) mindazáltal ez esetben is elkoboztatnak. 21. §. Ismétlés esetében a büntetés nem haladhatja meg ugyan a törvényesen kiszabott (15. §.) legmagasabb összeget, de a bűnös addig folytatott iparága üzhetési jogától megfosztható. 22. §. Ha a 7. §. a) és e) eseteiben a forrás vagy szerző megnevezése szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elmulasztatott, a bitorlás értelmi szerzője és eszközlője ötven forintig terjedhető pénzbirsággal sújtatnak. A pénzbírság fogságra ez esetben nem változtatható. Kártérítési kötelezettségnek helye nincs. 23. §. A ki valamely műnek a jelen törvényben eltiltott módon készült példányait szándékosan vagy vétkes gondatlanságból iparszerüleg akár belföldön akár külföldön áruba bocsátja, eladja vagy más módon terjeszti, az általa okozott kárt a szerzőnek illetőleg jogutódainak megtéríteni köteles 6 azonfelül a 15. §-ban érintett büntetéssel sujtatik. A terjesztésre szánt példányok a 19. §. értelmében az esetre is elkoboztatnak, ha a terjesztőre szándékosság vagy vétkes gondatlanság ki nem derül. 24. §. A kártérítési igény feletti határozat valamint a jelen törvényben megállapított büntetések kimondása, továbbá a bitorolva készült példányok s a kizárólag ezek előállítására alkalmazott készülékek elkobzása elsöbiróságilag a budapesti, kolozsvári és zágrábi kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik. A budapesti kir. törvényszék illetékessége kiterjed a budapesti kir. ítélő tábla hatásköre alá eső egész területre; a kolozsvári kir. törvényszék illetékessége kiterjed a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla hatásköre alá eso egész területre, a zágrábi kir. törvényszék illetékessége pedig a báni tábla egész területére A birói illetékességet ezen három törvényszék kozott, a vádló szabad választása szerint, vagy a bitorlás helye vagy a vádlottnak reodes lakhelye szabályozza. 25. §. A birói eljárás nem hi< tt felnek keresetére indítandó meg. A büntetést kimondó elsőbirósági határozat kihirdetéséig apanaszló fél visszaléphet ugyan, de ez esetben is H bűnösnek talált vád15. §-ban 26. §. Ab hivatalból, hanem csak az érdekeiben sértett a ki JOgrtinaszló fél visszaléphet ugyan, ae ez eseiuen is * uuuu^cn lott a 15. §-ban megállapított pénzbirsaggal sújtandó. 26. §. A bitorlás miatt keres-tet indíthat mindenki, ban sérelmet szenved. Névtelenül vagy álnév alatt megjelent müveknél a mü közrebocsátója s ha ilyen megnevezve nincs, a kiadó érvényesitheti a szerzői jogokat. A művön megnevezett kiadó minden további igazolás nélkül is a névtelen vagy álnevű iró jogutódának tekintetik. 27. §. A bitorlási perekben a biró a nélkül, hogy a bizonyítékok joghatályáról szóló szabályokhoz lenne kötve, ugy a tényálladékot valamint a szándékosságot, illetőleg a vétkes gondatlanságot a tárgyalásból merített szabad meggyőződése szerint állapítja meg. 28. §. Ha vitás szakkérdésnek eldöntésétől függ a tényálladéknak vagy a kár, illetőleg a gazdagodás megállapítása, a bírónak jogában áll szakértőket (29. §.) alkalmazni. 29. §. Budapesten, Kolozsvárt és Zágrábban tudósokból, Írókból, könyvárusokból, nyomdászokból és más alkalmas egyénekből állandó szakértő bizottságok alakitandók, me'yek a biró által eléjök terjesztett kérdésekre véleményt kötelesek adni. 30. §. Minden szakértő bizottság hét tagból áll, elnökét is beleszámítva. Egyes tagok akadályoztatása esetére néhány póttag is előre nevezendő ki. 31. §. Ugy a tagok mint a póttagok s az elnök és helyettese a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a horvát-, sziavon- és dalmátországi bán által neveztetnek ki és mentetnek fel s egyszer mindenkorra mint szakértők esküt tesznek le az illető törvényszék előtt. 32. §. A szakértő bizottság feladata véleményt adni a bíróságnak oly műszaki kérdésekben, melyektől irói mü bitorlásának, vagy szinmü, zenemű vagy drámai zenemű jogellenes nyilvános előadásának (53.—59. §.) tényálladéka s a kártérítés illetőleg gazdagodás menynyiségének megállapítása függ. 33. §. A bizottság a kívánt véleményt csak akkor köteles adni. ha a megkereső bíróságtól hozzá áttétettek: az ügyiratok, az összehasonlítandó tárgyak, a tényálladék hivatalos előadása, a felek nyilatkozatai és egyenkint azon kérdések, melyekre a bíróság véleménjt kiván. 34. §. A bíróság a bizottság elnökéhez intézi felhívását s ez azonnal kinevez két előadót, a kik az elnök által legközelebbre egybehívandó gyűlésen írásban szövegezett véleményeiket előadják. A gyűlésben, melyre mindig csak hét tag hívandó meg. általános szótöbbség határoz; szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt. Érvényes határozathozatalra az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges. 35. §. A bizottság határozata az elnök és két a gyűlésen jelen volt tag által aláírva küldetik meg a bíróságnak. 36. §. A bizottság jogosítva van a véleményadásért tizenöt forinttól száz forintig terjedhető dijat számítani fel, melyet a bíróság a vélemény beérkezte után belátása szerint megállapítván, a peres felek terhére behajtani és a bizottság elnökéhez elküldeni köteles. 37. §. A szakértő bizottság jogosítva van az érdekeltek megegyező megkeresésére vitás kártérítési igények felett valamint az elkobzás kérdésében (15.—19. §.) választott bíróságként is eljárni. A felek ez iránti folyamodásukat a bizottság elnökéhez intézik. A 34. 36. §§. rendelkezései ez esetben is megfelelően alkalmazandók. 38. §. A szakértő bizottság mint választott bíróság határozata ellen felebbvitelnek nincs helye. A rendes bíróság határozata ellen a felebbvitel a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő táblához, illetőleg a báni táblához, s innen a határozatok eltérő volta esetében a m. k. legfőbb itélöszékhez, illetőleg a horvát-szlavon-dalmát hétszemélyes táblához megy. 39. §. A bitorlás s a jogellenes terjesztés megtorlása, valamint az okozott kár s a gazdagodás megtérítése miatt emelhető igények iránt a kereseti jog három év alatt évül el. Az elévülés ideje azon naptól számítandó, melyen a jogellenesen készült példányok terjesztése kezdődött. 40. §. A bitorlás s a jogellenes terjesztés nem büntetendő, ha a vádemelésre jogosított elmulasztja panaszát beadni három hó alatt azon naptol számítva melyen a bitorlás elkövetésének valamint a tettes személyének tudomására jutott. i**níM' Aíit.orolva k,észült Példányok valamint a kizárólag azok előállítására alkalmazott készülékek elkobzására és megsemmisítésére 19 §0 a kérvény a szerző, jog biztosítására törvényesen megállapított egész védelmi ido alatt nyújtható be. ' tnvl^1ͧmAi szeftvaS7, fo,ri'as meg uem nevezése által elkövetett bin l ^t • alí* 6TÜl ?Z°n naPtó1 számit™, melyen ily jogellenes példány terjesztése kezdődött. melv SifZ elf ül7ölvszó10 általános jogszabályok határozzák meg, melj cselekmenyek szaknják meg az elévülést. i,Snvi fet°elÍ^. megindítása nem szakítja meg a kártérítési ^iS^t^*'!*"'1** igény iránti kémet sem szakitja meg a, büntető eljárás elévülését. 44. §. Az iktató könyv a 6., 10.', 55. és 67. §§-ban előirt ikta-