Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 6. szám - A kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv javaslata. 2. [r.]

van általuk, mint a tudománynak kára. Két urnák szolgálni nQm lehet. Valóban hallatlan a tudományos irodalom oly pangása, mint azt nálunk annyi főtanoda s tanár mellett észleljük. Az akadémiákról, hol kellő' segédszerek (könyvek, lapok stb.) nincsenek, szólni sem akarunk. De nem feltűnő e az, hogy szaklapjaink és szakegyletek terén oly ritkán találkozunk tanárok neveivel ? hogy a gyakorlat emberei, (ügyvédek, birák, ügyészek) írnak monogrophiákat, a tanárok pedig csak biztos keletnek örvendező kézi könyveket ? Eltekintve azoktól, kik magukat »biztosan< nem érzik vagy minden munkakedvtől mentek, nem sajnos-e, hogy a képesek ambitiója is más tért keres, hol nagyobb körben hirt vagy több pénzt lehet keresni ? A pénzkérdés bajaink kutforása. Csak a tanárok nem akarnak »ingyen« irni. Kenyérverseny s kenyéririgység öli a testületi szellemet, teszi semmivé a magántanári intézményt, tartja fen a számtalan köteles tárgyat és vizsgát. Vannak megbotránkoztató legendák az auri sacra fama uralmáról'; keringnek az ifjúságban. Mesélnek csodás dolgokat az alapvizsgák behozatalának s a bifurkatiónak nevezett duplikatiónak történetéről, a tanrendek megállapítása, beiratások, vizsgákon való részvét körüli viszályokról, cselfogásokról. Ily verseny lealacsonyítja a tanárt, a tanulót, az intézetet. Legendáknál kevésbbé fontos valóságuk mint hitelük : pedig ezek nagy része bizonyára való is. Horatius szerint az éhség nemcsak fogat, hanem gondolatot is élesit ugyan; de mi nem óhajtunk éhező tudományt. Letűnt azon relatív aranykor, midőn egyszerűbb életigények folytán a szegénység még nem volt oly szégyen és a vagyoni egyenlőtlenség nem oly társadalmi válaszfal, mint maierialistikus korunkbau. A bölcs ma nem vihet mindent magával, az előkelő ház nem áll néhány edényből és szőnyegből. A munka érdemével az élvezet jutalma járjon. A gazdagság hatalma corrumpálja a szellem tekintélyét: az utóbbi nemességét anyagilag is fentartani és a tudósnak rangszerü létet biztosítani, a tanárok jelenleg nevetséges fizetését tehát magasra felemelni kell. A magántanárt lehet tandijakban részesíteni. A magántanárság tiszt;'m magánszerződéses viszony, nem államhivatal, nem méltóság. A verseny itt meglesz a tanárság elérése végett. A tanárok versenyre ösztönzése a felsőházi tagság elérése lehetne, melyre p. o. tizenöt évi működés után a legkitünőebbek bizonyos számmal és időre kinevezendők volnának. A legjobb erőn tul a tudós úgyis képtelenné lesz tudományával h a 1 a d n i; a progressiv irányból a conservativ irányba lép. Az állami függés nem lesz nagyobb mint ma, sőt azöszszeférhetlenség és elmozdithatlanság oly szabályozása mellett, minő a bírói hivatalé, csekélyebb. A birói hivatal szervezete a jog alapjain nyugszik ; mintája minden államhivatali szervezetnek, mire a jog áthatni fogta az egész állami létet. Független és méltóságteljes állást óhajtunk tanáraink részére. A legmagasabb nemzeti érdekek kezelőit hivatásuk magasabb felfogásában támogatni, a méltatlan kenyérharcztól őket megmenteni kell. Dr. DelVAdami Rezső. A kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv javaslata.*) II. A javaslat 2. és 20. §-ában foglalt intézkedések a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv 85. §-a 4. pontjának képezik kiegészítését, vagy mint a javaslat indokai mondják, a kihágásokról szóló törvényjavaslattal organicus összefüggésben nem is álló átvételét. A btk. 85 §-a ugyanis azon egyént, a ki akkor, midőn valamely büntettet vagy vétséget elkövet, életkorának tizenkettedik évét már túlhaladta, de tizenhatodik évét még be nem töltötte, ha a cselekmény elkövetésének idején képes volt annak bűnösségét felismerni, az általa elkövetett bűntettre vagy vétségre a btk. különös részében megállapított büntetéstől eltérőleg, ugy nemre mint mértékre nézve rendkívüli büntetéssel (poena extraordinaria) rendeli büntetendőnek. Négy pont alatt tüzetes büntetési szabályokat állit fel. Negyedik pontja alatt vétség miatt: rendőri büntetést állapit meg. A btk. szóban *) A hírlapokból értesülvén, hogy a jogügyi bizottság a beterjesztett javaslat tárgyalását már jövő szombaton megkezdi, a jelen bírálat folytatását e helyütt közöljük ; az I. czikk a i>Büntetőjogi Szemlo« 2. számában jelent meg. Szerk. orgó 85. §-ának alkotásánál az abban megállapított »rendőri büutetés« közelebbről nem lévén még meghatározható: a büntetés nemének valamint mértékének megállapítása a rendőri büntetéssel ex professo foglalkozó (rendőri) büntető-törvénykönyvnek vált feladatává. Ezen feladat megoldását czélozza a jelen javaslat 2. és 20. §-a. A 20. §. ugyanis a btk. 85. §-ában megállapított »rendőri büntetés* neme és mértékeként — a kiskorú által elkövetett vétségre a büntető-törvénfkönyvben megállapított fogház leghosszabb tartamának felénél hosszabb ideig nem terjedhető elzárást álla. pit meg. Ezzel a rendőri büntetéssel fenyítendő vétség büntetésének, vagyis a fogház helyébe lépő elzárásnak speciális maximuma határoztatik meg. A 20. §. második részében az elzárásnak a javaslat 16. §-ában megállapított leghosszabb tartama — 2 hónap — tekintettel arra, hogy esetleg súlyos vétség foroghat szóban, hat hónapig terjedhető elzárásra terjesztetik ki. Ezzel a rendőri büntetéssel fenyítendő vétség büntetésének, vagyis a fogház helyébe lépő elzárásnak generális maximuma határoztatik meg. Megoldotta-e minden irányban a javaslat 20. §-a a btk. 85. §-ának kiegészítését? Nézetünk szerint csak részben, több világosan vagy világosabban meghatározandó mozzanatról egészen megfeledkezvén. A btk. 20. §-a szerint a vétség büntetési nemei között figurái az öt évnél rövidebb tartamú államfogház is. A javaslat 20. §-a csak a fogháznak elzárással való helyettesítéséről intézkedik. Ámde mi történjék az esetben, ha oly vétség forog szóban, melyre öt évnél rövidebb tartamú államfogház van a büntető-törvénykönyvben megállapítva? Legyen-e helye ekkor is az átváltoztatásnak? A 20. §. nem ád erre választ. Mert »fogház« alatt nem érthető egyszersmind »á 11 a m f o g h á z« is. E részben tehát a 20. §. okvetlenül kijavítandó. »A 2. §. esetében a kiskorú ellen megállapított fogház vagy államfogház leghosszabb tartamának félénél hosszabb j ideig tartó elzárás meg nem állapitható. . . .« Hogy a btk. 85. §-aa 4. pont esetében az államfogházat is mellőzni akarta, hogy tehát ez irányban is az átváltoztatás felel meg czélzatának, kétségtelenül kiderül a 2. 3. 4. pont összevetéséből. A btk. 20. §-a szerint a pénzbüntetés vétségek tekintetében vagy mint önálló büntetés vagy mint mellékbüntetés szerepel. Önálló büntetés gyanánt fordul elő p. o. a becsületsértés vétsége (btk. 261. §-a), a talált régi kincs be nem jelentése által elkövetett jogtalan elsajátítás vétségének (366. §.) esetében. Mellékbüntetés gyanánt számosbb vétség esetében fordul elő. Vegyük, hogy a btk. 84. §-ában megbatározott korú egyén valamely vétséget követ el, melyre pénzbüntetés mint önálló vagy mellékbüntetés van megállapítva. Mily fordulatot vesz a dolog a btk. 85. §-ának 4. pontjára való tekintettel ? A btk. 85. §-ának 4. pontja vétség miatt feltétlenül és minden további megkülönböztetés nélkül rendőri büntetést állapítván meg, következik, hogy nem csupán a szóban forgó vétségre megállapított fogház vagy államfogház helyébe akar rendőri büntetést léptetni, hanem hogy egyúttal a vétségre vagy mint ön'illó büntetés vagy mint mellékbüntetés megállapított pénzbüntetés tekintetében is a rendőri büntetésre való átváltoztatásnak akar helyet adni. Az átváltoztatás hordereje kézenfekvő. A 366. §. esetében mint önálló büntetés 1000 forintig terjedhető pénzbüntetés van megállapítva. Ha ez a rendőri kihágásokra megállapított pénzbüntetésre, ennek a javaslat 16. §-ában megállapított maximumára való tekintettel, változtatható át: a btk. 366. §-ában megállapított pénzbüntetés helyébe 300 forintig terjedhető pénzbüntetés lépne. A javaslat 20. §-a csupán a fogház átváltoztatásáról intézkedik. A mint a vétségre megállapított államfogháznak, ugy az arra megállapított pénzbüntetésnek átváltoztatásáról is megfeledkezett. Azzal, hogy a javaslat 2. §-ában azt mondja :»Rendőri büntetéssel büntetendő,« az idevonatkozó világos és félremagyarázhatlan intézkedések nem váltak feleslegessé. Mert azon kitétel magában még nem jogosítaná fel a birót, a vétségre a büntető-törvénykönyvben megállapított pénzbüntetés helyébe a jav. 16. és 17. §-ában körülhatárolt rendőri pénzbüntetést léptetni. Világosan meghatározandó tehát, hogy a javaslat 2. §-ának esetében a vétségre megállapított pénzbüntetés mire legyen átváltoztatandó: a javaslat 16. és 17. §-ában maximuma és minimuma szerint meghatározott rendőri pénzbüntetésre-e, avagy a vétségre megállapított pénzbüntetés helyébe lépő rendőri pénzbüntetésnek maximumát is — a fogház helyébe lépő elzárás legnagyobb mértékéhez hasonlóan •— a vétségre megállapított pénzbüntetés legnagyobb mértékének fele képezze-e, esetleg a vétség súlyosságára való tekintettel tán ez irányban is megállapítandó generális maximummal. Intézkedés teendő | továbbá a 2. §. esetében megállapítandó pénzbüntetés behajthatlanságá-