Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 55. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

— 426 — ban föjelzálogáról érintést tegyen. Mindenesetre kivételt látni itt a 68. §. alul is, a mennyiben minden egyes zálogjog kitörlésének megengedése nem biráltatik meg az illető okirat erre való tartalma és az egyes zá­logjog állása szerint, hanem a főjelzálog fenmaradása vagy tlkvi ki­törlése szerint. Amint a zálogjognak kitörlése a föbetétben bejegyez­tetett, azaz a mint a főjelzálog tkvileg kitörültetett, hivatalból kitörlendők a mellékjelzálogok is, tekintet nélkül arra, vajon ezeknek törlésébe beleegyezett-e a hite­lező vagy nem, s8t tekintettel arra sem, vajon ezt az adós kérte vagy nem, mindig azt szem előtt tartva, hogy az illető törlési engedélyből kitűnik, miszerint a zálogjog vagy a főjelzá­log a követelés kifizetése miatt és nem egyéb p. o. a 117. és 118. §-ban érintett okból szűnt meg. Ez utolsó esetben igenis szükséges, hogy az j okirat a 68. §-nak megfeleljen; itt a biró ultra petítum nem mehet, és i hivatalból nem törülhet semmit, mert a hitelező csak erősebb biztosité- j káról mondott le, tehát ez esetben igenis az ö akarata a döntő. Jogirodalom. Die Vernunft im Recht. Grundlagen der RecMsphilosophie. Von Dr. Félix Dahn. Professor der Recht sphilosophie an der 1Jochuchule Königsberg. Berlin 1879. 4 Mark. 220. lap. Az utolsó huszonöt év jogirodalma Németországban nem rnutht­hat büszkébben senkire mint Iheringre. »Geistdes römischen Rechtes« és »Der Zvveck im RechU ellenállhatatlanul követeli, hogy olvassák, tanulmányozzák s állást foglaljanak velők szemben a jogászok. Dahn akkor is csodálja, mikor ir ellene. Leteszi tollát s kezet szőrit a nagy ellenféllel, a kinek »Zweck im Recht« müvének módszerese nem bölcsé­szeti, se nem történeti, se nem jogászi — hanem egyedül Ihering­szerü.*) Dahn szerint a jog egy-egy emberi társulatnak észszerű béke­rendje, mely megszabja a tagok külső vonatkozásait egymásra s a dolgokra. Szeriute a jog önczél mint elutasithatlan észkövetelmény, de egyúttal e s z k ö z is az egyednek s a társulatnak fentartására. Nagy haladást jelez Dahnnak azon nyilatkozata, hogy valamint soha nem volt, nincs és nem lesz soha oly nyelv, művészet, vallás és erkölcstan, mely az egész emberiségé lenne, ép ugy nincs, nem volt és nem lesz soha oly jog, mely az egész emberiségé lenne (allgemeines Menschenrecht). Minden emberi társulatnak megvan saját viszony­lagos jogeszménye, valamint van saját erkölcsi és művészi eszményképe. A jog, nyelv, művészet, morál, vallás csak a történetileg jelentkező 1 jogban, nyelvben, müizlésben, erkölcstanban s vallásban tűnik elő. ! Ezen kivül s felül nincs jog, nyelv, művészet, morál s vallás, de ! igenis van minderre vonatkozó potentia az emberi észben s természet- I ben. A historismusnak eme főtételeit hirdeti Dahn: »wir haltén sie I für Wahrheiten, von denen ohne Verirrung nicht gewichen werden kann« (15-ik lap). Ezen elveknek hódolva, bírálja Dahn Ihering müvét. Bírá­lat mellett s minden oldalról megvilágosítva, itt-ott helyesbítve, vonul el az olvasó szemei előtt mindazon probléma, melyről a »Greist« és a »Z\veck« lapjai beszélnek. Az önzés idegen czélok szolgálatában. Az önmegtagadás. A társadalom. A társadalmi mozgalom emeltyűi. A ju­talom és kényszer és pedig a propulsiv kényszer, hol a személyről s vagyonról, és a compulsiv kényszer, hol a családról és szerződésről beszél. Az állam. Az államhatalom korlátozása törvény által. A tár­sadalom életfeltételei. Jogviszony a dolgok felett. Kötelesség. Jogsértés. A társadalom és egyén érdekeinek solidaritása. —Dahn főfigyelméta jogban mutatkozó észszerüségre irányozza. So ist die Vernunft im Recht unser Anfang und Er.de (215-ik lap). Dr. Vécsey Tamás, egyetemi tanár. [Törvényjavaslat az uzsoráról és a káros hitel­ügyletekről. I. Fejezet. Az uzsoravétségről. 1. §. Aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalat­lanságát kizsákmányolva, oly feltételek alatt hitelez vagy ád fizetési halasztást, a melyek a részére engedett túlságos mérvű vagyoni elő­nyök által az adósnak vagy a kezesnek vagyoni romlását előidézni vagy elősegíteni alkalmasok: az uzsora vétségét követi el és lOOforint­*) Die Alethode des Zwecks nicht philosophisch, nicht juristisch und nicht historisch ist sie ist Iheringisch. Darin liegt eine höchst ehrenvolle An­erkennung dieses durchaus eigenartigen Ingeniums. tói 2000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel vagy egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. . Ezenfölül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is együtt, vagy külön kimondható. A ki az uzsora előnyeit színlelt ügylet, vagy valto alakjába rejtve kötteti ki, vagy uzsorás ügyletekkel üzletszerűen foglalkozik, vagy uzsora vétsége miatt már elitéltetett: két évig terjedhető fogházzal s ezzel kapcsolatban 4000 frtig teijedhető pénzbüntetéssel, valamint 1 hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendő. Ezenfölül az elitélt, ha belföldi és nem azon községi illetőségű, a melyben az uzsora vétségét elkövette, azon községből, — ha pedig külföldi, a magyar állam területéről kiutasítható. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése 1 évtől 3 évig terjedhet. 2. §. A fentebbi szakaszban megállapított büntetés éri azt is: 1. a ki uzsorás követelést (1. §.), ennek létrejötte körülményeit ' ismerve, másra átruház ; továbbá 2. a ki ugyanily követelést megszerezve, ennek uzsorás előnyeit ' a tényállás tudatával érvényesiti. 3. §. A valósággal adott érték után 8°/0-ot fölül nem haladó J kamat (1877. VIII. trv.-czikk 2. §.) kikötése vagy érAényesitése bün­tető eljárás alá nem esik. 4. §. Az első 8-ban meghatározott büntetések alá esnek azok is, kik az ugyanott kijelölt módon a jelen törvény hatályba lépte elő^t keletkezett követelést — a tényállást ismerve — a jelen törvény ha­tályba lépte után akár másra átruházzák, akár magok érvényesitik. Ha azonban ily követelés csak a valósággal adott érték s annak 8°/0-ot fölül nem haladó kamata (1877 : VIII. t,-cz. 2. g-a) erejéig érvényesít­tetik: büntetőeljárásnak sem a hitelező sern jogutódja ellen helye nincs. 5. §. Az uzsora vétségét követi el s az 1. §-ban kijelölt büntetések alá esik a zálogintézet vagy üzlet azon tulajdonosa, vagy igazgatója, ki a hatóságilag meghatározott (1872: VIII. tcz. 5. §.). ezentúl azon­ban 8°/0-ot meg nem haladható kamatnál (1877: VIII. t.-cz. 2. §.) többet köteleztet vagy követel. 6. §. A.z uzsora vétsége felett az illető kir. törvényszék itél mint büntető birósig. 7. §. Ha a büntető bíróság a vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli: Ítéletében semmisnek kell nyilvánítania azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel, s egyszersmind meg kell állapí­tania a megsemmisítés jogkövetkezményeit. 8. §. Az üzlet megsemmisítésének jogkövetkezményi i a következő szabályok szerint állapitandók meg. A hitelező visszakövetelheti azon értéket, a melyet valósággal hitelezett, és ezen érték 6°/0-os kamatát; és ha ezen követelései még ki nem elégíttettek, megtarthatja a már létező s őt illető biztosí­tékot ; különösen érvényben tartandó az eredeti követelés bÍ7tositásául szolgáló zálogjog a megítélt érték és 6°/o kamata ei éjéig akkor is. ha a zálogjog a telekkönyvbe be van jegyezve. 9. §. Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak csak a sértett I fél indítványára van helye. Az indítvány azonban az 1. §. harmadik bekezdésének eseteiben I vissza nem vonható. 10. §. A büntetö-biróság megkeresésére a polgári bíróság azonnal felfüggeszti a bünvizsgálat tárgyát képező követelés érvényesítésére vagy behajtására vonatkozó, előtte foly-imatban levő eljárást, s ha a per a felsőbb bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett s az összes periratokat átküldi a megkereső bün­tető bírósághoz. 11. §. Ha a büntetőeljárás másokból, mint az uzsoravétség tény­álladékának vagy a bizonyítékoknak hiánya miatt nem tétethetik folyamatba, vagy szüntethetik meg: a sértett fél keresete folytán a polgári bíróság itél az ügylet érvénye felett s ha az 1. §-ban foglalt feltételek fenforgása bebizonyittatik, az ügyletet megsemmisíti és en­nek jogkövetkezményeit a 8. §-ban foglalt szabályok szerint meg­állapítja. Ez esetben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tar­tozó ügyekben is a kir. járásbíróságok járnak el. A kir. törvényszékek elé tartozó ügyekben a jegyzőkönyvi el­járásnak van helye. 12. §. Az előző §. esetében az ott megjelölt polgári bíróság hatá­roz az iránt is, hogy a követelés behajtása egészben fefüggesztendő-e vagy a végrehajtás csupán csak a biztosítási intézkedésekig engedé­lyezendő. 13. §. Az ezen törvény alapján itélő büntető és polgári bírósá­gok, a bizonyítékok bizonyító erejét, ezek megvizsgálása és mérlegelése alapján nyert szabad meggyőződésük szerint állapítják meg. !4. §• A jelen fejezet határozmányai nem alkalmazhatók oly kereskedelmi ügyletekre, a melyek bejegyzett kereskedők mint hitelt nyerők által köttetnek. II. Fejezet. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott mód­járól. 15. §. A ki valamely hitelezési ügyletből eredő kötelezettség tel­jesítésére vonatkozó s a becsület zálogával, becsületszóval vagy hasonló kifejezésekkel erősített ígéretet az adós ellen bármely uton felhasznál, kihágást követ el s a kir. járásbiró által 100-1000 forintig terjed-

Next

/
Thumbnails
Contents