Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 55. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

— 427 hető pénzbüntetéssel s a behajthatlanság esetében megfelelő tartamú elzárással büntetendő. Ha a kötelezettség uzsora-ügyletre vonatkozik, a törvényszék az uzsoravétségre kiszabott büntetés megállapításánál, a jelen szakaszbaD kijelölt kihágásra, mint ez által előállott halmazatra, tekintettel leend. 16. §. Az előző §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó arra is, a ki ily módon biztositott követelést szerezve, az ilynemű biztosítást az adós ellen, a jelen törvény hatálybalépte után bármely uton felbasznál. III. Fejezet. A kamatokról. 17. §. A kölcsönszerződésben, bármely időtartamra köttetik is az, a kamat mindig világosan évi százalékban fejezendő ki. Ha az ekként határozottan ki nem tétetik, a kikötött kamat, ha rövidebb időre köttetett is ki. egy évre megállapítottnak tekinténdő. 18. §. Ha a hitelező a kamatot a kölcsönözött tőke mennyiségéig megintés nélkül hagyta növekedni: elveszti azon jogát, hogy a tőkétől további kamatot követelhessen. A perindítás napját-1 kezdve azonban ismét lehet kamatot követelni. 19. §. Kamatna; kamatja nem köthető ki. A beperesités napjától a kamattól is követelhető késedelmi kamat. A két éves vagy régibb kamathátralékok közakarattal, uj tőke gyanánt köteleztethetnek. 20. §. A 18. és 19. §§. hátározmányai nem alkalmazhatók azon pénzintézetek-e, melyeknek alapszabályaiban eltérő intézkedések foglaltatnak, a 19. §. hátározmányai által pedig nem érintetik az 1877. XX. t.-cz. 290. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés. IV. Fejezet. A korcsmai hitelről. 21. §. A vendéglőkben, korcsmákban vagy bármely italmérési helyiségekben a vendégeknek kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések be nem perelhetők, ha az adós a hitelező irányában fenálló korábbi hasonló nemű tartozását a szeszes ital kiszokáltatása előtt nem törlesztette. Ily követelések az adós követeléseibe való beszámítás utján sem érvényesíthetők. 22. §. Érvénytelenek azon zálog- és kezességi szerződések, melyek oly követelések biztosítása végett köttetnek, a melyektől az előző §-ban a beperelhetési jog elvonatott. 23. §. A ki a 21. és 22. §§. határozatai kijátszása czéljából valamely színlelt ügylet vagy váltó alakját használja fel: kihágást követ el és a járásbíróság által 200 frtig terjedő pénzbüntetései büntetendő. 24. §. Szállodákban, vendéglőkben vagy korcsmákban szállóvendégek ellen a szállást adó által cámasztható követelésekre a jelen fejezet határozmány.ii nem alkalmazandók. 25. § Ezen fejezet szövege minden italmérési helyiségben a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő s olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, a ki ezen §. rendeletét nem teljesiti, az illetékes közigazgatási hatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 26. §. A jelen törvény végrehajtásával a belügy- és igazságügyminiszterek bízatnak meg. Különfélék. — Magyarország és Horvátország viszonya az igazságszolgáltatás tekintetében. A budapesti kir. főügyész f. évi november 30-án 11.621. sz. a. következő utasítást intézett a kir. ügyészekhez: Kérdés merülvén fel a birói illetőség tekintetében büntettek miatt, melyek a szorosabb értelemben vett magyarországi honosok által Horvátország területén s viszont e társországok honosai által Magyarország területén elkövettettek, minden kétely eloszlatása s miheztartás végett a következő utasitást bocsátom ki: Magyarország s Horvátország évszázados fejlődésü közjoga s az 1868 : XXX. t. cz. 1. §-ának világos rendelkezése szerint is egy s ugyanazon állami közösséget képeznek. Ez okból nem létezik külön horvátországi honosság, s e társországok mindenik polgára az egész magyar állam honpolgárának tekintendő. Továbbá abból, hogy Horvátország önkormünyzati joga az igazságügyre is kiterjed, más nem következik, mint hogy mind Magyarország, mind Horvátország saját országos területökön egymástól függetlenül gyakorolják a bűnügyi bíráskodást. A közös honpolgársíig természetéből tehát önkényt folyik, hogy a két ország bíróságai közötti illetőségi kérdéseknél a fórum delicti comissi illetősége ismerendő el, vagyis hogy az esetben, ha a szorosabb értelemben vett magyarországi lakos Horvátors/ág területén követ el büntettett, ámbár időközben Magyarországba jött, még is eljárás és Ítélethozatal végett a bűntett elkövetésének helyi bírósága elé állítandó, sót ha az ítélet a horvát kir. bíróság által meghozatott, az illető bűntettes végrehajtás végett is a horvát-szlavón bíróságnak átadandó. Ugyanez áll viszont a horvát-szlavón lakosok által Magyarország területén elkövetett bűntettekre nézve is. Ezek szolgáljanak tehát zsinórmértékül a magyarországi bíróságok és a társországok bíróságai illetőségének kérdésében, s ha netalán ezzel ellentétes gyakorlat fogna tapasztaltatni a horvát bíróságoknál, erről hozzám azonnal jelentés teendő lesz, valamint legfeljebb 8 uap alatt hozzám feljelentendők azon eddig már netalán előfordult esetek, a melyekben a horvát bíróságok a fennebb felállított illetőségtől eltérő gyakorlatot követtek volna. — A petrokovi kerületi bíróságnál a következő eset kerül tárgyalás alá. Két asszony azt állítja, hogy egy 14 éves fiu mindkettőnek a gyermeke. Erre a következő körülmény adott okot. Egy zsidó pálinkást azon szomorú sors érte, hogy telesége csupa leányokat szült neki. Ez őt oly annyira boszantotta, hogy elválni akart nejétől, ha őt fiúval meg nem szerencsélteti. Ilyen körülmények közt legczélszerübbnek tartotta az asszony egy viselős állapotban lévő paraszt nővel magát érintkezésbe tenni és avval bizonyos dij mellett kikötni, hogy születendő gyermekeiket olykép kicserélendik, miszerint a paraszt nő gye:mekét, ha fiu lesz, a pálinkás nőnek és ez utolsó, gyermekét, ha leány lesz, az előbbinek adja. Esetleg mindakettő ugyanazon időben gyerek-ágyba jővén, az ujdon született fiu- és leánygyermeket a szerződés értelmében csakugyan kicserélték. Időközben azonban a parasztnőnek összes gyermekei a kicserélt leányon kivül elhalálozván, ezen szomorú tényeket isteni büntetésnek vette és az egész históriát férjének elmondotta. Erre mindketten visszakérték a zsidónőtől most már 14 éves lett fiu gyermeküket, a kinek kiadása azonban a zsidó szülőktől megtagadtatott. Megjegyzendő még az is, hogy a gyermek kicserélésénél tanuk is voltak jelen. Megjelent: Az írói és művészi tulajdonjog. Irta Dr. Kováts Gyula. Külön lenyomat a »Havi Szemlé«-ből. Lapunk f. é. tartalom-mutatóját legközelebb küldjük szét. Előfizetési felhívás s MAGYAR" THEMIS 1880-iki első évnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése I mellett különös gondot fordít a lap állandó rovatainak minél érdekeí sebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseI létére. Állandó rovatok: a „döntvénybirálat"; az „adalékok a ma( gyar büntető-törvénykönyv magyarázatához"; a „jogirodalom", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltet| nek meg; az „ügyvédi kamarák" rovata, mely a kamarák h i v aI t a 1 o s közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait j felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalás okra fő figyelmet ! fordít; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek műj ködésének teljes és kimerítő képét nyújtják; a „különfélék" rovata, I mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza", mely a könnyebb genre-ban tartott munkálatoknak van fentartva. A > Budapesti Közlöny« igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított | kivonatán kivül e lap a döntvények gyűjteményében I egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitöI széknek és a legfőbb itélöszéknek (ez utóbbinak ugy polgári-, j mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben j hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb itélöszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési dijak (helyben hiúhoz liordAssal, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 írt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., bavátok-tere 3. BZ.