Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 4. szám - A saját részvények megszerzésének vagy zálogba-vételének tilalmáról. 2. [r.]

— 26 — Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Dr. Obermayer Vilmos bécsi ügyvédnek — Németb Ede váczi ügyvéd elleni fegyelmi ügyében az 1879. évi január 4-én következőleg itélt: Németh Ede váczi ügyvéd és kamarai tag az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a), b) és 69. §. c) pontjaiban minősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondatik és ellene ennek folytán a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések harmadik foka alkalmaztatván, vádlott az ügyvédség gyakorlatától jelen itélet jogerőre emelkedésétől számítandó egy évre felfüggesztetik. Magánpanaszos kártérítési igényeivel a polgári perutra utasittatik, az iratok pedig ezen itélet jogerejüvé válta után a pestvidéki kir. törvényszék fenyítő osztályához áttétetni rendeltetnek. Indokok: A panaszlevél mellett fekvő levelekből, a vizsgálát alkalmával bemutatott vevényekböl és Meiszner Ede tanú hit alatti vallomásából, valamint vádlott saját előadásaiból kiderült, hogy vádlott Dr. Obermayer Vilmos ügyfelének Gyurkovics E. C-nek Szutrélly I. P. özvegye elleni 142 forint 59 krajezár s járulékai iránti ügyében a végrehajtás foganatosításával 1876. május 20-án megbizatott, és megbízóját 1876. július 11-én arról értesítette, miszerint a végrehajtást foganatosította és tízszeres fedezetet talált, de alperesnek a fizetésre rövid halasztást engedélyezett, — holott vádlott saját beismeréséből kitűnik, hogy a végrehajtást nem is foganatosította, hanem Meiszner Ede vallomása szerint a követelést barátságos uton és rövid időközökben beszedvén, megbízóját nemcsak hogy több izben heteken sőt hónapokon át minden értesítés nélkül hagyta, hanem sürgetéseire nagysokára válaszolván, hónapokon át valótlan értesítésekkel ámi'.otta és ennek az alperestől felvett összegekből hosszú időközökben csak kisebb részleteket szolgáltatott ki, az ismételve bekivánt iratokat pedig és a végkielégítési összeget, ez utóbbit is nem készpénzben, hanem legnagyobb részt a megbízó által visszautasitatott saját váltóban és elszámolás alakjában, már csak a fegyelmi vizsgálat folyamán 1878. évi ápril 11-én küldötte meg, ellentétben a vizsgáló biztos előtt tett nyilatkozatával, melynek alkalmával egy postai vevény felmutatása mellett az ügyet ugy adta elő, mintha a végkielégítési összeget készpénzben küldte volna meg megbízójának. Miután ezek szerint vádlott hivatása szerinti kötelességeit vétkesen megszegte, a reá bízott ügyben nemcsak hogy nevezetes hanyagságot és késedelmezést tanúsított, hanem megbízóját hamis jelentésektel félrevezetni törekedvén, annak pénzét visszatartotta és ezen magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sértette, külföldiek előtt is compromitálta, és ezáltal tiszteletre és bizalomra méltatlanná vált, őt az 1874. 34. t.-cz. 68 §. a), b) és 69. §. c) pontjában minősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondani és tekintettel arra, hogy vádlott hasonló vétségek miatt már egy izben fegyelmi uton irásbelileg megfeddetett, őt az ügyvédség gyakorlatától egy évre felfüggeszteni és a sikkasztás jelenségei folytán az iratokat a 98. §. értelmében az illetékes büntető bírósághoz átteni kellett. Magánpanaszos kártérítési igényeinek polgári perutra utalása a 71. §-ban találja indokolását. — Értesítés. Az egri ügyvédi kamara 1879. évi martius 2-án rendes évi-közgyűlést fog tartani, miről a kamara igazolt tagjai előlegesen azzal értesitetnek, hogy ha önálló indítványt tenni óhajtanak azt az ügyrend 48. és 52. §§. értelmében alulirt űtkárnál folyó hó 29-éig Írásban adják be. Kelt Egerben 1879. január 18-án. Elnöki megbízásból Szokolay Lajos titkár. Különfélék. — A „Jogászkör"-ben f. h. 23-án Dr. Beck Hugó tart előadást az életbiztosítási díjtartalékról. — A déák-utczai igazságügyi palotában folytonosan gondoskodnak arról, hogy a nyilvánosságra szánt kormányzati intézkedések az idény hangulatának megfeleljenek. Most folyik a farsang és azért gondoskodtak egy kis jóizü körrendeletről a főügyészek, törvényszéki elnökök, kir. ügyészek számára. Még a mult évben sütötték ki, mert épen ennek utolsó napján 26140. sz. a. hagyatott meg, hogy minden egyes leltári tárgynak beszerzési értékét minden évben változatlanul tüntessék ki, és hogy kopási százalék fejében sem az egyes tárgyaknál, sem pedig a leltár végén a zárlat után mit se vonjanak le. Ennélfogva az elhasználási perczentet kopási százalékra keresztelték. Elkopott bureaucrata észjárásra mutat ilyen irálygyakorlat. Különben bizonyára valamely magas államtitok lebeghet ezen komikus rendelet alatt. Most folynak a tárgyalások Bécsben a Rothschild-csoporttal egy uj nagy kölcsön iránt. Mivel pedig ennek fedezetéül az összes államjavak fognak szolgálni, ezek közzé a bírósági diszes (?) és nagy értékű (!) hivatalos szerelvények is tartoznak. Hogy Rotschild többet adjon, szükséges a három lábu széket oly értékben felvenni, mintha most újonnan került volna ki az asztalos műhelyből. Ily módon néhány millióval nagyobb lehet a kölcsön— Ha pedig a deák-utezai emiitett bérházban egy osztály valamely rendelet kibocsátása által hosszabb szunyadás után életjelt ad, akkor a többi osztályokban is előkaparitanak a hátraléki halmazból valami actákat, a melyek tetejébe egy rendeletet lehet sózni és ezeket azután az irattárba orok nyugalomra helyezni. Mert egy osztály sem akar a másik megett maradni valamely nagyszabásúnak hitt actio tekintetében, mivel különben a Főnök ur Ö Méltósága a tekintélyt elveszítené ü Excellentiája előtt, a mi pedig nagy calamitás volna most, midőn a föld alatti béka-egér harcz legjavában folyik a helyettes-államtitkári koncz miatt. Ezért egy másik, rang szerint nem tudjuk melyik osztály találta fel bólcseségét egy igen fura rendeletben, mely által a szász bíróságokkal való viszonosság szabályoztatik. Annyira bölcsnek hitték ezen körrendeletet, hogy 30890, sz. a. a hivatalos lap 15. számának első oldalán paradéroztatták. Pedig nem egyéb mint szegénységi bizonyítvány. 1877-ben szabályozták a viszonosságot a szász biróságokkal; most annak tudatára jöttek, hogy roszul csinálták és azért revokálva kell az előbbi eljárást módosítani. Ezek után senki sem lehet bizonyos abban, hogy a szászországi törvények csakugyan ugy vannak. Mikor is értettek nálunk külföldi törvényhez ? Három négy hó múlva az általános német perrendtartás életbeléptetése által e téren minden particularismus megszűnik. De azért nálunk még ügyefogyott rendeleteket kell gyártani. Olyan bureaukrata koponyákat, a melyekben ilyen eszmék burjánoznak, kellő decoratio mellett pénzért kellene mutatni. A hol az igazságügy ily módon vezettetik, ott farsang közepén is vezeklő hangon rá kezdhetni : Domine miserere justitia nostra. — Az ügyvédrendtartás 07. §-a értelmében kimondott birói határozatok ellen csak egy f'elebbezésnek van helye. Himfy József ügyvédnek Oláh Verona bűnügyében elkövetett nyelvváltsági ügyében a gyöngyösi királyi járásbíróság 1878. évi május hó 1-én 494. szám alatt következő végzést hozott: Jelen kellő időben beadott felebbviteli iratok elfogadtatván, az ide vonatkozó összes ügyiratok kapcsában harmadbirósági felülvizsgálat alá felterjesztetni rendeltetnek. Egyszersmind a felebbezvényt ellenjegyző Himfy József ügyvéd felebbezésében a bíróságot gyanúsító és tekintélyét lealacsonyító kifejezések miatt 20 írtnak a helybeli szegény-alap javára leendő megfizetésében elmarasztaltatik, s tekintve, hogy a bíróság által felhozott súlyosító körülmények valóságát tagadásba hozta, mi által a bírósági Ítéletet az igazsággal össze nem egyeztethetőnek declarálja s így ez által is a bírósági eljárást ellenszenv indokára fekteti, — vádlott eme folyamatba tett s már jogerejü ítélettel befejezett s még folyamatban levő bünperiratok is felterjesztetni rendeltetnek. Himfy Józsefnek felebbezése folytán a budapesti királyi itélö tábla 1878. évi september hó 18-án 19919. sz. a. következő végzést hozott: Az eljáró kir. járásbíróság végzése oly kiigazítással, hogy a megitéltt pénzbirság az 1874. évi XXXIV-ik t.-cz. 106-ik§-ához képest az illetékes ügyvédi kamarához, mely a pénzbirságnak mily jótékony czélra leendő fordítása iránt határozni jogosítva van, — lészen által teendő, — indokaiból helybenhagyandó. Miről a kir. járásbiróság az összes iratoknak és a testi sértés miatt bepanaszolt Oláh Verona elleni fenyítő ügyben meghozott legfőbb itélö* | széki eredeti ítéleti példány leküldése mellett értesíttetik. Fent nevezett I ügyvédnek ujabbi felebbezése folytán 1878. évi deczember hó 24-én 10084. sz. a. következő végzést hozott: Himfy József felebbezése visszautasittatik. Indokok. Mert felebbezöre a 20 forint bírság mint ügyvédre az iratoknál 494/1878. számú beadványában használt illedelmetlen és sértő kifejezései miatt mondatván ki, az ilyen birói határozatok ellen az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 67. §-a értelmében csak egy fokú felebbezésnek van helye; minélfogva ezen felebbezés visszautasítandó. — A „Haza-Tisza" ügyben érdekelt biztosítottak az alábbi ítéletből azon megnyugvást meríthetik, hogy igényeik nem utasíttattak el a legfőbb ítélőszék által, mint ezt a közvélemény félrevezetése végett némely napi lapok közölték volt, Az itélet következőképen szól: A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék Dr. Held Kálmán ügyvéd által képviselt Schellian József mint felperesnek Dr. Rosenberg Lajos ügyvéd által védett »Tisza« biztosító társaság mint alperes ellen 366 ft életbiztosítási tőke és járulékai iránt indított perében következőleg itélt: Alperes köteles felperesnek 366 frt tőkét és ennek f. é. augusztus hó 22 étől járó 6°/0 kamatát megfizetni. Az indokokból kiemeljük a következőket: »Bármily jogezime legyen ugyan is a »Tisza< és »Haza« között létesült úgynevezett »viszontbiztositási szerződésnek, tartalmazzon az bár vagyonátruházást, vagy sem, miután a »Hazá«-nak a biztosiló kötvényben alapuló összes kötelezettségei teljesítését alperes a »Haza« helyett egész összegükben kifejezetten magára átvállalta, miután továbbá a viszontbiztosítási szerződésben foglalt egyéb megállapodás, különösen az úgynevezett meghatalmazási jogviszony a hitelezőknek (a biztositottaknak) a hivatkozott 20. § által biztosított sarkallatos törvényes jogát nem alterálhatia: azon kifogásnak, hogy a viszonbiztositó »Tisza« közt egyrészről másrészről a »Haza« biztosítottjai között mi közvetlen jogviszony sem áll fen, s így a »Haza« biztosítottjait egyenesen a »Tisza« irányában mi közvetlen követelési jog sem illeti meg, mi jogi jelentősége sincsen, miután, mint kifejtetett a közvetlen jogviszonyt és követelési jogot a törvény állapítja meg Nem áll ezen jognézettel ellentétben az alperes által a per során sokszor hivatkozott 665/878. sz. legfőbb itélőszéki ítélet sem. (Közöltük mult heti mellékletünkben. Szerk ) Mert a jelen esetben a biztosítási kötvényen alapuló s a » Tisza* által kifejezetten átvállalt liquid követelés érvényesítéséről van szó, mig a legfőbb ítélő-