Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 4. szám - A saját részvények megszerzésének vagy zálogba-vételének tilalmáról. 2. [r.]

— 27 szék által eldöntött kérdéses jogesetben oly felelősség megállapításáról volt szó (a befizetett összes dijak esetleges visszafizetése), melyet alperes magára sem a szerződésben, sem egyébként át nem vállalt, s a mely alperest a biztosítottak irányában törvénynél i'ogva sem terheli, s a mely jogesetben felperes nem is kérte különösen a »Tisza« ellenében az egyébként a biztosítási kötvényből kifolyó átvállalt másnemű felelősség alkalmazását. Hasonló szempont alá esik alperesnek azon ellenvetése, hogy a »Haza« csődtömege által alperes ellen a többször idézett viszonbiztositási szerződés érvénytelenítése és a »Tisza« által a »Hazá«-tól átvett másfél milliónyi értékű vagyonnak kiadása iránt indított per jogérvényes eldöntése előtt, a felperes követelése időelőtti, s alperesre nézve azon jogtalan eshetőleges káros következménnyel kapcsolatos volna, miszerint ha alperes a »Haza« csődtömeg javára az emiitett perben marasztaltatnék, itt és e perben tartozatlan fizetés teljesítésére kényszeríttetnék; mert miután alperes nem is állítja, mintha felperes jelen peres követelését a »Haza« csődtömegére vagy bárki másra engedményezte — átruházta volna, alperes az általa teljesített azon fizetést, melyre a még érvényben fenálló szerződéses kötelezettsége alapján a jogosult fél irányábán bíróilag köteleztetik, jogszerűen beszámíthatja, stb. — Az igazságügyi költségvetés tárgyalása a pénzügyi bizottságban. Horváth Lajos előadó kiemeli, hogy a minisztert előirányzatában egyrészről a takarékosság szempontja, másrészről az igazságszolgáltatás komoly igényei vezették. A hol lehetett, megtakarítások eszközöltettek; de az igazságügy fejlesztése különösen a kir. törvényszékek és járásbíróságoknál nagyobb kiadásokat is igényelt, miket azonban részben a nagyobb bevételek 18180 írttal is ellensúlyoznak. A költségvetés ugy is azon alól marad, a mit igazságügyünkre költeni kellene, s az 1873. évi budgettel szemben mintegy két millióval kedvezőbb. Bujanovics Sándor megjegyzi, hogy az 1871. évi 32. t.cz. értelmében az első folyam, bíróságok és járásbíróságok végleges szervezésétől a kormánynak tervezetet és jelentést kellett volna tennie, s ez nem történt. Az általános szervezet sem felel meg a mai igényeknek, nevezetesen a kir. tábla az egyedüli felebbviteli bíróság; itt decentralisatió szükséges. A curia kettős felosztását is helytelennek tartja. Pauler igazságügyminiszter a budget emelkedésére vonatkozólag megjegyzi, hogy az legnagyobb részt onnan ered, mert ezen előirányzatban az intercalare czimén nem 6°/0, hanem 4°/0 hozatott levonásba. E nélkül állandóan mintegy 300 állomásnak kellene üresen maradnia, mi ellenkezik a gyors igazságszolgáltatássá'. Továbbá az irodai személyzetet is erősbiteni kellett, nehogy az ügyek fenakadást szenvedjenek. A bagatell-biróságok életbeléptetése is lassan halad, mert nincs vállalkozó, s a közigazgatási tisztviselők is tul vannak terhelve. Az egész országban csupán 34 békebiró van, és csupán 78 szolgabíró van békebirósággal megbízva. így a járásbíróságok terhei sem igen csökkentek. A végleges szervezésre vonatkozó tervezet benyújtását a tárczaváltozás késleltette, s azon fontos okok, hogy azzal számos pénzügyi, belügyi és politikai momentum van kapcsolatban, a melyeket figyelembe kell venni. Az előkészületek egyébiránt megvannak s legkésőbb a jövő ülésszakban befogja mutatni erre vonatkozó jelentését. A curiák egyesítése iránt a törvényjavaslat készen van. A kir. tábla decentralisatióját szintén szükségesnek ismeri s annak idejében erre vonatkozó törvényjavaslatot is fog benyújtani. Kemény Géza b. kiemeli, hogy az igazságügy directe és indirecte a legtöbb pénzébe kerül az országnak; az állami kiadásokon kivül a közönség perköltségek stb. czimén 60 — 70 milliót kénytelen kiadni s ennek fejében nincs gyors és olcsó közigazgatásunk. A perlekedésbe belekényszerittetik a közönség s egy-egy peres ügyből nem lehet kibonyolódni, vagy csak nagy áldozatok árán. A külföldi tökét is elidegenitjük, mert senki sem juthat gyorsan jogaihoz. A kisebb ügyek elhúzódása által pedig a bíróság a nagyobb ügyek tanulmányozásától vonatik el. A hibát a perrendtartásban találja; az apróbb ügyek végetlen elnyujtásában, és abban, hogy peres ügyekké qualificáltatnak oly ügyek is, a melyeket más közigazgatási ágak elintézhetnének. Indítványozza tehát, kogy a minisztérium a perrendtartás megváltoztatására és az igazságügy egyszerűsítésére hivassék föl. Pauler miniszter figyelmeztet arra, hogy az uj perrendtartási javaslat készen van, s azt újra be fogja nyújtani. A kisebb peres ügyek kérdésében a bagatelltörvény van hivatva segíteni. A mezei és rendőri kihágásokról szintén be fog nyújtani törvényjavaslatot, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a közigazgatás is tul van terhelve. A közönség perlekedési hajlamát törvényhozásilag nem lehet megszüntetni. Egyébkép pedig igazságügyünk javult, se tekintetben is emelkedett hitelünk a külföld előtt. Horváth Lajos előadó még azt jegyzi meg, hogy az igazságügyi budgetünk aránylag kicsiny. így például Ausztria 20 millió fordit arra évenkint. Lukács Béla arra figyelmeztet, hogy az előirányzat a zárszámadások tanúsága szerint nem lesz a szükségletnek megfelelő, s annak keretén belől nem fog a kormány kijönni. Óhajtja, hogy reális budget készüljön. Ezzel az általános tárgyálás befejeztetett. A részletekben a bizottság gyorsabban haladt. Egyes czimeknél a fenébb jelzett megjegyzések ismételtettek, s itt-ott részletesebben kifejtettek. Egészben azonban az előirányzat fogadtatott el, kivéve a törvények szerkesztésére kért 8000 frtnyi tételt, a mely Horváth Lajos indítványára 6000 frtra szállitatott le. Ugyancsak H o r v át h Lajos indítványozta, hogy a semmitőszéki irodatisztek lakbére 150 írtról 200 frtra emeltessék, ugy mint az más irodatiszteknél s nagyobb részt meg van állapítva; de a bizottság ez inditványt nem fogadta el. Eídekesebb momentumok voltak még, hogy Hegedűs Sándor, Horváth Lajos ós D á n i e 1 Ernő felszólalása nyomán a telekkönyvi kivonatok kezelése és kiadásának nehézkessége ajánltatott a kormány figyelmébe, mire a miniszter kifejtette, hogy ezt az országbírói értekezlet állapította igy meg; szándékozik azonban törvényjavaslat utján segíteni a bajon. Harkányi Frigyes a kézbesítések nehézkességét emlité fel, s czélszerünek tartaná, hogy ezek más országok példájára posta utján eszközöltessenek, mert mostani rendszer szerint Czeglédtől Budapestig egy kézbesités 4 hónapig tart. A fegyintézetek cziménél, Hegedűs Sándor arra figyelmeztetett, hogy ezek munkái az iparnak csinálnak concurrentiát. Ennek ellensúlyozását szükségesnek tartja s figyelmeztet a Németországban ez ügyben eredménynyel tartott enquete-tanácskozmányokra. — A magyar kir. Curia mint semmitőszéknek 1879. évi január 2-ik napján tartott teljes ülésében a különböző tanácsok alakulása a folyó 1879-ik évre következőleg állapíttatott meg: Az osztrák-magyar banknak az 1878. évi XXV. törv.-czikkben foglalt alapszabályai 53. §-a értelmében a kormány és bank között felmerülendő vitás kérdések eldöntése czéljából alakítandó 7-tagu választott bírósághoz a m. kir. Curia mint semmitőszék az 1879-ik évre következő tagok neveztettek ki: Soltész Albert, Vértesy Sándor és Manojlovich Emil semmitőszéki birák. Az 1871. évi VIII. t.-czikk 35. §-a értelmében fenálló országos fegyelmi bíróság a m. kir. Curia mint semmitőszék részéről a következő tagokból alakult: rendes tagok Perczel Béla semmitőszéki alelnök, Tóth Lőrincz, Szabó Imre, Soltész Albert, Vértesy Sándor, Babos Kálmán, Manojlovich Emil, Láday Ágoston, Beke János semmitőszéki birák; póttagok Szloboda Ferencz, Pápay Károly, Masirevic Samu semmitőszéki birák. Az 1871. évi VIII. t.-czikk 34. §-a szerint fele részben a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék, másik fele részben a m. kir. Curia mint semmitőszék biráiból alakulandó felebbviteli fegyelmi bíróságba a m. kir. semmitőszék részéről az emiitett törvényczikk 36. §-a értelmében sorshúzás utján következő tagok jelöltettek ki: rendes tagokul Osváld Sándor, Soltész Albert, Szloboda Ferencz^és Nagy Samu semmitőszéki birák; póttagokul Németh Miklós, Láday Ágoston, Masirevic Samu és Elekes Pál semmitőszéki birák. A sajtóbiróság tagjai a folyó évre a következők: Tóth Lőrincz, Soltész Albert, Vértesy Sándor, Babos Kálmán, Manojlovich Emil és Bartha Béla semmitőszéki birák. A Curiai alapítványokat kezelő vegyes bizottság tagjai a következők: rendes tagok Szabó Imre, Pápay Károly; póttagok Mersich Miklós és Osváld Sándor semmitőszéki birák. Á kereskedelmi és váltótanács tagjai a következők: elnök Szabó Imre, birák: Manojlovich Emil, Szloboda Ferencz, Osváld Sándor és Rauchofer József. A kegyelmi tanács tagjaivá az igazságügyminiszterium által a következő semmitőszéki birák lettek kinevezve: rendes tagok Vértesy Sándor, Láday Ágoston, Masirevic Samu és Nagy Samu; póttagok Elekes Pál, Ramhofer József, Bartha Béla és Németh Miklós semmitőszéki birák. I. A legfőbb itélőszéki fegyelmi bíróság pedig következőleg alakult meg: rendes tagok Csillag Benő, Hegedűs Pál, Suhay Imre, Zuvich József, Kossalkó János, Czorda Bódog ; póttagok: Baló Mihály, Gyarmathy Sámuel, Blaskovich Kálmán, Hersich Ignácz, Halmossy Endre, Horváth László. II. A fölebbviteli vegyes fegyelmi bíróság: rendes tagok Gellén József, Nagy Imre. Bovánkovics József, Szentgyörgyi Imre; póttagok: Raisz Szilárd, Dapsy Vilmos, Végh Ignácz, Ferenczy Ferencz. Megjelent : A magyar büntető-törvény magyarázata. Irta Dr. Schnierer Aladár egyetemi tanár. Második füzet. Ára 80 kr. Budapest. Franklin-társulat. 1879. Mai számunkhoz van mellékelve a múlt félévben közlött Döntvény-gyűjtemény tartalom-mutatójának első ive. Legközelebbi csődbejelentést határidők. (Jan. 28-tól febr. 4-ig.} Kasticlier Ármin s tsa kecskeméti tsz. jan. 28. 29. 30. (269).— Szabó Ferencz szegedi tsí.jan 28. 28. 30. (2). — Deutsch Barucli bpesti e. f. kir. tsz. jan. 29. 30. 31. (299). — Lövi Lázár kaposvári tsz. jan. 29. 30. 31. (290). — Kelemen Izidor s Lajos n.-váradi tsz. jan. 29. 30. 31. (16). — Deutsch Illés karánsebesi tsz. febr. 1. (274). — Weisz Izsák egri tsz. febr. 3. 4. 5. (274). — Rosenberg J. kassai tsz. febr. 3. 4. 5. (283). — Veisz Miksa szegszárdi tsz. febr. 3. 4. 5. (288). GróSZ Simon kaposvári tsz. febr. 3. 4. 5. (290). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-"!^. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és hójelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. — ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Mike Sándor (lak. Kalocsán), Horánszlcy Nándor (lak. Zerge-utcza 14/993. sz.) és Prepeliczay Béla (lak. M. Valeria-utcza, uj tőzsdeépület) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek. Ofner Jakab budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig, Nagy-Kikindára — a szegedi ügyvédi kamara területére — történt elköltözése folytán, fenti lajstromból kitöröltetett, irodája részére gondnok kirendelésének szüksége fen nem forgott. A beszterczebányai ügyvédi kamara közhirró teszi, hogy Knyazoviczky János beszterczebányai ügyvédet, saját kérelmére, az ügyvédek lajstromából kitörölte. Az egri Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Balogh Gyula gyöngyösi ügyvéd, önkénytes lemondása, — Galambos László ügyvéd pedig a miskolczi kamara területére történt eltávozása folytán, a kamara lajstromából kitörültettek. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közzé tétetik, hogy Szily Zoltán szt.-gotthárdi ügyvéd Devecserbe, a székesfehérvári ügyvédi kamara.