Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 54. szám - A polgári törvénykezési rendtartás 374. §-ának magyarázatához

— 414 lásba helyezendőknek magasabb jogtudományi képzettsége és buzgalma, valamint a legmagasabb erkölcsi emelkedettsége iránt a lehető legnagyobb biztosítékot adják? A törvénykezés szervezete átfoglalván az ügyvédi szervezetet is, a »Magyar Jogászegylet* szem előtt tartandja: hogy a mint a test csak ugy lehet egészséges, ha az egészséges vérkeringés valamennyi tagját rendszeres tevékenységben áthatja: ugy az igazságügyi organismus is csak ugy jehct helyes, életerős, csak ugy felelhet meg feladatának és részesülhet a felvilágosodott polgárok öntudatos és önkényt adomány ózott tiszteletében : ha az egy kitűnő bírói kar mellett, egy ép oly jeles ügyvédi testületben találja fel emelkedett szellemű közegeit. Az ügyvédekre vonatkozólag mondja oly helyesen és ékesen Camus: »A valódi módszer valamely hivatás becsének megismertetésére az: ha feltüntetnek azon tulajdonságok, melyeket követel, és azon kötelességek, melyeket tagjaira hárit. E tulajdonságok fensége, e kötelességek magasztos volta képezik — nézetem szerint — a tekintély helyes mérvét, mely azon hivatás fér fiait megilleti.* A »Magyar Jogászegylet* foglalkozni fog e tulajdonságokkal, e kötelességekkel, és foglalkozni fog azon jogos tekintélylyel is, melyet az ügyvédek számára követel, s melyet egy miiveit társadalom, egy fennkölt törvényhozás nem tagadhat meg a tudomány, az erény, s az önfeláldozó, közhasznú tevékenység fáradalmaitól. De foglalkozni fog a »Magyar Jogászegylet« az ügyvédség becsének részletes tényezőivel is, ugy azokkal, melyek csakis az ügyvédség kebelében fakadhatnak, fejlődhetnek és szilárdulhatnak, valamint azokkal, melyek a törvényektől és intézményektől joggal várhatók. Az igazságügyi organismusban közhasznú feladat jut a k ö z j egy z ő s é gn ek is osztályrészéül; és tagadhatatlanul dicsérendő szempontok vezették hazánk törvényhozóit, midőn ezen intézményt, a mai viszonyokhoz alkalmazott alakban és szervezetben, ujabb intézményeink közé felvették. Mi életerőssé, hathatóssá kívánjuk tenni a közjegyzöséget is; és épen azért foglalkozni fogunk azon föltételekkel, a melyektől életrevalósága függ, és a melyek által hasznossága a társadalom és törvénykezés érdekében elérhető. Mindezek nagy és számtalan tövises elágazásban szétterjedő kérdései nemcsak a törvénykezési szervezetnek, hanem a jogbiztonságnak is; mindezeknek megoldása, sőt már a helyes megoldásnak a helyes ösvényen való keresése is sok és nagyképességü férfinak buzgó közreműködését igényli. De a buvárlattal, a kifejtéssel, a megállapítással nincs elég téve a reánk váró feladatnak. Alkotmányos országban ugyanis csak azon elv, rendszer, intézmény vagy intézkedés számithat a felvilágosodott törvényhozás tényezőinek buzgó és általános támogatására, mely helyességének meggyőző okai által tartós uralmat nyert at közérzületben ; és csakis a nép közérzületében átment törvény és intézmény van biztositva a gyakran igen veszélyes politikai időjárásnak meglepő változásai ellen. Ily viszonyok között, az igazságok terjesztése, a szellem vívmányainak a nép tudatába való bevitele, a hódítás müvének szakadatlan, buzgó és áthatott folytatása: tudományunk valamennyi bajnokának ép oly szükséges, ép oly áldásos és kötelességszerű feladata: mint az üdvös elveknek, rendszernek vagy intézménynek taglalása, a jogtudomány művelése, fejlesztése és eredményeinek megismertetése. Végre is nem szabad felednünk : hogy napjainkban egy helyes jogrendszer megalkotása vagy fentartása nem képezheti Istentől sugallott bármely nagy szellem kegyajándékát: hanem, hogy az csakis a hivatottak összessége meditatiójának, észleleteinek, kitartó munkásságának, küzdelmének és fáradságának, végre magának a felvilágosított társadalom czéltudatos tevékenységének vivmánya lehet. A >Magyar Jogászegylet« e kitűzött czéljai elérésére, nyilvános felolvasások és vitatkozások, pályakérdések kitűzése, jogtudományi szaklapok tartása, egy jogtudományi könyvtár alapítása, és évkönyveinek kiadása által akar közreműködni, és azt hiszi, hogy tagjainak emelkedett érzülete fel fogja költeni és hathatós tevékenységben tartani azon szellemet, mely politikai szabadságunk győzelmesen bevégzett kivivása után társadalmi és egyéni szabadságunk föltételeit és garantiáit a nemzeti köztudat és közszellem hitágazatává avatja. E munkában résztvenni és e részességre valamennyi hivatottat buzdítani: ez czélja a magyarjogászgyüléseknek; ez leend — folytonosságban tartott czélja a »Magyar Jogászegylet*-nek is. Midőn tehát a ^Magyar Jogászegylet* választmánya a pályatársakat a sorakozásra és a »Magyar Jogászegylet*-be való belépésre ezennel felhívja: ezzel a nemzeti jogfejlődés előmozdításának munkájában való osztozásra hiyja fel őket; azon nagy nemzeti alkotás sikeres létrehozatalának és állandósításának előmozdítására, mely a jelen generatiónak a történelem által kijelölt osztályrészét, elutasithatlan kötelességét és hivatását, — de rae'ynek sikere: e kor el nem enyészendő dicsőségét és értékének büszke emlékét képezendi. A »Magyar Jogászegylete választmányáé feladatot elég nagynak, elég vonzónak, elég hasznosnak találja, hogy az a hazai jogászok lelkes és lelkesítő egyesülésének indokául szolgáljon; továbbá az időt is — az épen most fenforgó okoknál fogva — eléggé alkalmatosnak ismeri fel arra nézve, hogy kezdeményezésének nagyobb arányú támogatását remélhesse. Ezen felfogásnál fogva bocsátja ki az alólirott választmány az aláírási iveket, azon figyelmeztetést intézve jogászpályatársaihoz : hogy törvényeink hiánya vagy hibái, az intézményeinkben mutatkozó tévedések, az ezek fölötti puszta panaszokkal sem nem pótoltatnak, sem nem javittatnak; és hogy e panaszok nem csekély részbén azokra is terhelőleg hárulnak, a kik a szükséges képességgel bírván, tétlenül maradtak akkor, a midőn a sikeres cselekvés lehető, sőt hazafiúi kötelesség volt. Kelt Budapesten, a »Magyar Jogászegylet* választmányának 1879. november hó 8 ik napján tartott üléséből. Csemegi Károly, legfőbb itélőszéki tanácselnök, első alelnök; Dr. Környey Ede, ügyvéd, második alelnök; l)r. Kiegimuid Vilmos, a bpesti ügyvédi kamara titkára, ügyész; Dr. Szivák Imre, ügyvéd, pénztárnok. Választmányi tagok: Daruváry Alajos, legfőbb itélőszéki tanácselnök; Dr. Gtyöry Elek, a budapesti ügyvédi kamara ügyésze ; Dr. Herich Károly, miniszteri osztálytanácsos; Hodossy Imre, a budapesti ügyvédi kamara elnöke és országgyűlési képviselő; Manojlovits Emil, semmitöszéki biró; Dr. Teleszky István, ügyvéd és országgyűlési képviselő ; Tóth Elek, a budapesti keresk. és váltótörvényszék elnöke ; Dr. Vécsey Tamás, budapesti egyetemi tanár. A polgári törvénykezési rendtartás 374. l§-ának magyarázatához. (S. S.) Ha a marasztalt fél oly okiratnak van birtokában, mely által bebizonyithatja, hogy a-végrehajtási jog az itélet v agyegyezség után felmerült tények folytán egészben vagy részben elenyészett: a foglalás befejezésétől számítandó 3 nap alatt a végrehajtásnak megszüntetését, illetőleg korlátozását kérheti. E kérelem kereset alakjában adatik át akiküldöttnek, ki azt a végrehajtást elrendelő bírósághoz jelentés mellett haladéktalanul bemutatja. A kereset a bírósághoz képest sommás uton vagy külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik s minden per orvoslat kizárásával végzés által döntetik el. (374. §.) Kérdés, vajon ezen kereset alakjában érvényesítendő kérelem tárgyát a végrehajtásnak szoros értelemben vett korlátozása vagy megszüntetése képezheti-e csak, avagy követelheti-e fizető alperes ugyanezen keresetben például túlfizetés folytán a tartozatlanul fizetett összeg visszafizetését, avagy a felperesi követelés alapjául szolgáló okirat kiadását, és ha igen, a korlátozási vagy megszüntetési kereset causalis természete kiterjed-e ily ügyekre is olykép, hogy fizető alperes ezen követelései is a prdts 374. §-ának uralma alá esnek, melynél fogva