Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 51. szám - A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból

— 394 — 16- §• A közjegyzői okiratoknak és tanúsítványoknak s ezek kiadványainak tisztázásaért, s átalában a közjegyző által készített másolatokért a munka- s illetőleg hitelesítési dijon felül irásdij is jár, és pedig: 10 kr. minden lapért, mely 25 sort foglal magában, 20 kr., ha a sorok száma a 25-öt meghaladja, vagy a lap számadást, rovatos vagy tulnyomólag számtételekből álló kimutatást tartalmaz. Azon lap, melyen az okirat végződik, teljesnek veendő. 17. §. Váltók és kereskedelmi papírok óvatolásáért, hitelesítésekért, tanúsítványi záradékokért és a tanúsítványokról felvett jegyzökönyvekért, végre a fogalmazványokért irásdij nem jár. 18. §. A közjegyzőnek azon üglyetekért, melyeket természetüknél fogva irodai helyiségében is teljesíthetne, de melyeket a fél kívánatára irodai helyiségén kivül teljesít, a szabályszerű egyéb dijakon felül, 1 ft távozási díj is jár; ha a közjegyző ugyanazon időben, ugyanazon ügyfél részére több ügyet végez, a távozási díj csak egyszer számitható fel. A közjegyző a székhelyén kivül teljesített egy vagy több ilyen ügyletért távozási dijképen az oda- és visszautazásra szükségelt idő után a 12. §. utolsó bekezdésében meghatározott dijat számithatja fel. Ugyanezen dijat számithatja fel a közjegyző távozási dijképen a váltók és kereskedelmi papirok óvatolásáért és az értesitvényekéit is, ha ezen ügyletek a közjegyző székhelyén kivül teljesíttetnek. 19. §. A közjegyző a távozási dijon felül vitelbért is számíthat fel, a mennyiben nem a fél alkalmatosságát használta, ha a közjegyzői ügylet a közjegyző iroda-helyiségétől legalább egy kilométernyi távolságban teljesíttetik. Yitelbér fejében a közjegyző vasúton a II, gőzhajón az I. osztályú jegy árát, egyébként pedig két lovas kocsi bérét számithatja fel. 20. §. Ha a közjegyző székhelyén kivül teljesített ügylet az oda- és visszautazással együtt fél napnál több időt vesz igénybe s a közjegyzőt lakással és élelemmel nem a fél látta el: a közjegyzőnek naponkint 5 írt napidíj jár. 21. §. Ha a közjegyző ugyanazon helyen és időben több ügyet végez, a vitelbér és napidijak csak egyszer számithatók fel, s azok megtérítéséhez ez illető ügyfelek egyenlő arányban járulnak. 22 §. Hagyatékoknak bírói vagy gyámhatósági megbizásból teljesített leltározásáért s tárgyalásaért a közjegyzőt a következő dijak illetik meg: 300 forint értéket felül nem haladó hagyaték tárgyalásáért 3 fi t, 300 forinton felül 500 forintig terjedő értéknél .... 5 frt, 500 » > 1000 » » » .... 7 frt, 1000 » » 2000 > » > .... 10 frt, 2000 » T, 4000 » » » .... 15 frt, 4000 » » 6000 » » » .... 20 frt, 6000 forintot megaladó értéknél a 20 í'rtnyi dij, minden további megkezdett 1000 forintnyi érték után, 1 írttal növekszik ; a dij összege azonban 500 forintnál magasabb nem lehet. Ugyané fokozatos díjátalány jár a közjegyzőnek akkor is, ha a leltározást más teljesítette. A díjszámítás alapja, a hagyatéki vagyonnak a terhek levonása nélkül számított leltár értéke. E díjátalányon felül, a közjegyző csak bélyeg- és póstabérkiadásait, továbbá a 19. §-ban meghatározott vitelbért, ez utóbbit azonban csak a 21. §. rendelkezésének megtartása mellett, számíthatja fel. 23. §. A 22. §-ban meghatározott díjakat a megbízó hatóság a közjegyző eljárásáról szóló jelentésnek beadásától számított 15 nap alatt megállapítani köteles. 24. §. A 22. és 23. §§. rendelkezései kiterjednek azon hagyatéki eljárásokra is, melyekkel a közjegyző korábban bízatott meg, de melyeket ezen törvény hatálybalépte előtt be nem fejezett. 25. §. A közjegyzőnek mint birói megbízottnak csődtömegek leltározásáért, valamint árverésekért és becslésekért, ha a tárgyak értéke 500 forintot meg nem halad, fél Eapra 3 forint, egész napra 5 forint munkadíj jár. Ötszáz forintot meghaladó értéknél, valamint hitbizományi tömegek leltározásáért fél napra 5 forint, egész napra 8 forint munkadíj jár. A 19. és 20. §§. eseteiben az ott meghatározott dijak is járnak ; ! a 21. §. rendelkezése azonban akkor is alkalmazandó. 26. §. Vételárfelosztásért, gondnoksági vagy zárlati esetekben teljesített összeírásokért és álta'ában birói vagy gyámhatósági megbizásból teljesített minden más cselekményért a közjegyző dijait, időre és munkára való tekintettel, esetenkint a megbizó hatóság "állapítja meg. A közjegyző kötelesezen dijait és kiadásait elkülöi itve részletesen felszámítani s az eljárásról felvett okirat végén az eljárás teljesítésére fordított időt is megjelölni. 27. §. Az 1874: XXXV. t.-cz. 55. §-a alapján magánmegbizásból teljesített munkálatokért járó dijak a megbizó féllel való szabad egyezkedés tárgyai. Ha megegyezés létre nem jő, díjkövetelését a közjegyző személyes bírósága előtt perrel érvényesítheti. 28. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból. Dr. Garay Dezső előadói beszéde a birói előléptetés kérdésében. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a jó igazságszolgáltatás fő-, ugyszólva egyedüli garantiája az, hogy a birói személyek minden tekintetben alkalmasak legyenek fontos hivatásuk betöltésére; s ebből következik, hogy minél alkalmasabbak a birák, annál jobb lesz az. igazságszolgáltatás. Azon czél elérésére, hogy a birói testületek alkalmas egyénekből alakíttassanak, a törvényhozás szabhat qualificatiót; de az ily előleges qualificatio magában kevés értékű, s csakis osztóvonalul szolgál arra, hogy az azon alul esők birói tisztre ne emeltessenek; az tehát, kit a birói állás betöltésének joga illet, bárkit választhat azok so rából, kik ellen törvényes kifogás nem lehet. Ez által azonban nem lesz elérve, hogy a lehető legjobb, tehát legmegbízhatóbb s legképzettebb egyének alkalmaztassanak. Hogy ezen czél elérethessék, arra az absract szabály nem elegendő. Concret garantiákról szükséges gondoskodni, ilyeneket pedig a priori a törvény természetesen meg nem állapithat. Ily concret garantia nem létezhetik azon kinevezési rendszerben, melynél a kinevezés joga ugyan formailag az államfőt illeti, de az. tényleg a kormány, tehát a politikai hatalom kezében van, és pedig azért nem, mert a bírói hatalom ez által az adminisztratív hatalomtól függő helyzetbe hozatik. A bírói hatalom függetlenségének egyenes folyománya, hogy a bíróságok minden külbefolyástól mentek maradjanak. Az absolut kinevezési jognak elégtelen ellenszere az elmozdithatlanság; mert nem azoktól kell tartani, hogy függetlenségüket feláldozzák, kik valamely állást már elnyertek, hanem azoktól, kik az állást még keresik, — és a már kinevezett biró előtt is az előléptetés reménye állván: az absolut kinevezési rendszer sem az első kinevezés, sem az előléptetés tekintetében nem biztosítja a birói függetlenséget. A közigazgatásnak a bíráskodástól való elválasztása, absolut kinevezési rendszer mellett, csak munkafelosztás és semmi egyéb. Önálló független birói hatalmat az nem teremt. A közigazgatás és bíráskodás elválalasztását a continensen mindenütt axiómának tartják, — Angliában ezen elválasztást nem ismerik, — és hol találjuk fel azt a birói függetlenséget, a mi Anglia szabadsagának legerősebb támaszát képezi? A continens majd valamennyi államában belátták, hogy a formális hatalom-elválasztás csekély értékű, és igyekeztek a politikai hatalom absolut kinevezési jogát megszorítani. A candidationalis jogban nyilvánul azon concret garantia. mely a birói függetlenséget a kinevezési joggal szemben megóvni törekszik. Ezen candidationalis jog tagadhatlanul kisebb-nagyobb biztosítékot képez a szerint, a mint szűkebb vagy tágabb körben érvényesíthető; a mint az többé vagy kevésbbé kötelező erejű. Kétségtelen, hogy ha a candidationalis jog semmi kötelező erővel nem bír, az ezen ugyneve ett jogot gyakorló bírói testület a kormány adminisztratív közegévé sülyed, — így tehát az ilyen alakú candidationalis rendszer a birói függetlenséggel szöges ellentétben áll. A kötelező cnndidationális rendszerben ellenben azon elv érvényesül, hogy a birói testületek kiegészítése a bíróság befolyásával történjék. Mihelyt pedig a birói állás betöltésére a bíróságnak van elhatározó befolyása: a birói hatalommal való felruházásnak a bíróság legalább is tényezőjévé, sőt mondhatjuk forrásává válik. Ebben fekszik nézetem szerint a szőnyegen levő kérdés sarkpontja. Ha a tétel, ugy mint itt formuláztam, áll: a következmények abból könnyen levonhatók. Rövid vonásokban tehát a birói hatalom lényegét kell ecsetelnünk. Az anyagi világot fentartó két termé-zeti erő, a röperő és vonzerő működik az erkölcsi világban is, az egyéni érdek önállóságra tör, — a társadalmi az egyéni, az állam az egyéni s társadalmi érdekeket központja felé vonzván: egyesíti s összhangba, hozza. Ezen társadalmi organismus, mely az önállóság s szabadságnak az egység és hatalommal való szerves összhangjában áll, a köznek s egyesnek önállását egyaránt biztosítja. Az egyénnek önállósága az államban a jog. A jog az államra vonatkoztatva: a jogtörvény vagyis az államhatalom által az egyesnek kijelölt cselekvési tér; viszont a jog az egyénre vonatkoztatva maga a szabad cselekvés. Az államnak ugy,