Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 50. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 383 — nézve sem hatályos az adós utólagos utasítása. Megerősíti ezen felfogást a törvény szövege. A 4. bekezd, ugyanis igy hangzik : Ez esetben az adós utasítása vagy a határozott rendelkezés sem zárják ki a megtartási jog gyakorlását, ha az érintett körülmények a tárgyak átadása után következtek be vagy a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült, A mondat szószerkezetéből is kitetszik, miszerint »az érintett körülmények« nem a megelőző bekezdésre (csőd stb.) hanem az ugyanezen mondatban foglalt szavakra «az adósutasitása vagy a határozott rendelkezés*-re vonatkoznak. Ellenkező magyarázat, mig egyrészt a törvény szelleme ellen vét s a megtartási jog természetét felfordítja, a csőd kölönnemü természetében pedig az igy értelmezett intézkedésre semmi indokolást nem lel, addig mésrészt a szöveg erőltetett olvasását is igényli: holott igy olvasva a törvényt, a két bekezdés természetes összefüggésben s a kivételes intézkedés teljesen indokoltnak mutatkozik és pedig azon körülmény által, mely mindkét bekezdés törvényhozatali létokát képezi. El is tekintve attól, hogy a mennyiben Apáthy, Neumann, Schniererrel ugy olvasnók ezen hekezdést, hogy az »érintettkörülmények« alatta 3. bekezdésben felsoroltak értendők, a megtartási jognak gyakorlása ezen szavak által »vagy a a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült* nem tárgyi ismérvek, hanem a hitelező önkénye szerint volna gyakorolható. Hogy ngyauezen magyarázat a kereskedelmi törvény vonatkozó 309. §-ára is áll, a mutatis mutandis egyenlő felfogás és törvényszöveg folytán magától értetődik. Más a német keresk. törv., melynek megfelelő 314 § a egészen máskép van szövegezve. Ott ugyanis nem >érintett körülmények*-röl van szó, hanem kifejezetten és minden kétséget kizárólag ki van mondva, melyek értendők ezen körülmények alatt (»Insofern die vorstehend u n t e r 1. und 2. bezeichneten U m s t a n d e«) Itt tehát magyarázatnak nem marad hely. — A kifejtetteket alkalmazva a szállítmányozóra, ez nem hivatkozhatik csőd esetében arra, miszerint megtartási joggal élhet a szállítmányozás végett csőd előtt neki átadott, árukra, mivel a csőd a tárgyak átadása után bekövetkezett: mert mi ezen esetben is találjuk kizártnak a megtartási jog gyakorlását az adós csőd előtt, átadással egyidejűleg történt utasítása folytán sa k ereskedelmi törvény 309. §. 2. illetve váltótörvény 408. §. 4. bekezdése szerint csak a csőd utáni rendelkezést, nem pedig a rendelkezés utáni csődnyitást tartjuk hatálytalannak a megtartási jog gyakorlására nézve. A (1 a 1 é k o k a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XVII. A kettős házasság elévülésének kezdőnapja. A kettős házasság (szabatosabban: többszörös házasság; codexiink e részbeni álláspontjáról még szabatosabban: többszörös házasságkötése) büntethetőségének elévülése mely nappal1) veszi kezdetét? A német büntető-törvénykönyvexprésais verbis, külön szabványban válaszol erre. Ugyanis 171.§-ának 3. bekezdése szerint a kettős házasság büntethetőségének elévülése azon nappal veszi kezdetét, melyen a házasságok egyike feloldatott, vagy érvénytelennek, vagy semmisnek nyilvánitatott. »Die Verjáhrung der Strafverfolgung beginnt mit dem Tage, anvvelchem eine der beiden Éhen aufgelöst, f ü r u n g ü 11 i g o d e r nicht igerklartworden i s t.« Ugyanígy a német birodalmi büntető-törvénykönyvet megelőzött b a d e n i (és pedig ez legelőször), porosz, bajor, o 1 d e n b u rg i, lübecki és szász büntető-codexek. A német btk. commentatorai megegyeznek abban, miszerint a bigamus házasság tényleges abbanhagyása, az, hogy a tettesek önkénytesen szétmennek, nem állapítja meg a második házasság »feloldatásának« esetét, vagyis nem képezi a büntetendő viszony oly értelembeni megszűnését, hogy azzal a bűnvádi eljárás megindításának elévülése kezdetét venné. »Eine factische Trennung i) Az elévülés kezdőnapja és nem kezdőpontjáról kell szólnunk. Codexünk 107. §-a szerint ugyanis az elévülés nem amomento ad momentum számítandó, hanem az elkövetés, valamint a határidő lejártának napja oszthatlan egységet képez. der Ehegatten stehtder Auflösung der Ehe nicht gleich und begründet daher den Anfangspunkt der Verjáhrung nicht.« (Schwarze Holtzend. Handb. III. kt. 294. lpn.) Következve a német btk. 171. §-a szerint a bigámia büntethetőségének elévülését csak a halál — az első vagy a második házasságbeli házastárs halála, — vagy birói i t é 1 e t? az első vagy a második házasságot feloldó, vagy semmisnek, vagy érvénytelennek nyilvánító, és pedig a második házasságot vagy a kettős házasság okából, vagy egyéb okokból annak nyilvánító Ítélet — hozhatja folyamatba 2) Következve maga a tettes, saját jó szántából, bűnös viszonyának önkénytes megszakításával nem, sőt még az első hitvestárshoz való bűnbánó visszatéréssel sem; hanem közvetlenül maga csak ugy, hahogy második házasságát bigámia okából semmisnek nyilvánító birói Ítéletet provocál, vagyis — a mi ezzel egyértelmű— ha maga magát egyenesen feljelenti. »Der Tháter bereut seine That, aber er muss den Tod eines Gatten abwarten oder er muss, vvenn es nicht ein seltener Zufall fügt, dass ein anderer Grund der Auflösung der einen oder anderen Ehe vorliegt, um die Lösung des bigamischen Verháltnises herbeizuführen, sich selbst denuncireo. (Hálschner.)« Következve eltekintve a halál véletlen kedvezésétől, vagy egyéb — abigamusra nézve szintén csak véletlen—okok közbejöttétől, a büntethetőség elévülése folytáni szabadulás reménye csak az nap nyílhat meg a bigamus házastársaknak, a mikor azt az önfeljeleutés folytán bekövetkező hivatalbóli bűnvádi eljárás nyomban meghiusítja. Ráillik a német btk. 171. §-ára Bemer szava, hogy elévithetlenné teszi a kettős házasság bűntettét. Nem ment e végletig a szász btk. 112. czikke : »Bei fortgesetzten Verbrechen beginnt die Verjáhrung von der letzten strafbaren Handlung, bei iortdauernden mit dem Aufhören derselben, insonderheit bei dem Verbrechen der mf-hrfachen Ehe mit dem Tage, an welchem durch die Auflösung der frühern oder spiitern Ehe das Bestehen der mehrfachen Ehe aufgehört, oder der Verbrecher das verbrecherische Eheverháltniss völlig (!!) aufgegeben hat.« A magyar btk. a kettős házasság elévülésének kezdetéről külön nem intézkedik. A vonatkozó 251. §. hallgat. Mi következik ebből? A miniszteri javaslat indokai (II. kt. 131. lpn) megérintik ugyan a kérdést, de az álláspont tüzetesebb igazolása nélkül. »Az elévülés megkezdésének idejére nézve, a belga btk. példája szerint fölöslej gesnek tartatott külön intézkedés javaslatba hozatala. Az ! okok, melyek az elévülés megkezdésének idejére nézve, az általáj n o s rész intézkedéseitől eltérő meghatározás mellett felhozatnak : ' nem látszanak elégségesnek. Addig, mig a bűntett tart: az elévülés I ugy sem (! ?) kezdethetik meg. Ha pedig akár az első, akár a | második házasság megszűnt: természetes, hogy ez által a bűntett J folytonossága véget ért; és természetes (! ?) továbbá, hogy az elévülés csakis ezen időnél veheti kezdetét.« Élesebben kidomborítva e nyilatkozat logikája a következő. Mig valamely bűntett tart, véghezvitt bűntettnek nem tekinthető. Csak a tartóság, a folytonosság megszűnésével mondható a véghezvitel napja elérkezettnek. A btk. 107. §-ának átalános szabálya értelmében a bevégzett bűntettre vagy vétségre nézve az elévülés a véghezvitel napjával veszi kezdetét. Következve addig, mig valamely bűntett vagy vétség tart, azaz az illető bűntett vagy vétség által létesített büntetendő viszony vagy állapot, a criminaliter jogellenes magatartás meg nem szűnt, vagyis a bűntett vagy vétség konkrét elkövetése véget nem ért, szóval a bűntett vagy vétség véghez nem vitetett: az elévülés nem veheti kezdetét. Miután a kettős házasság a btk. 251. §-ában megállapított tényálladékához képest folytonos, tartós büntettet képez, folytonossága pedig csak az első vagy a második házasság megszűnésével ér végett, (hogy m i módoni megszűnésével, az iránt az indokok, mintha csak lényegtelen volna, nem nyilatkoznak): a bűnvádi eljárás megindításának elévülése csak a házasságok egyikének megszűnésével, nem pedig a második házasság megkötésének napjával veszi kezdetét. Folyván mindez már •) Volt oly túlhajtott nézet is, mely szerint, mert az első házasság megszűnésével nem válik a második házasság érvényessé, ipso faeto házassággá, hüntets hetién viszonynyá, egyedül a második házasság megszűnése veendő az elévülékezdetére nézve döntőnek, tehát p. o. még az e 1 s ö házasságbeli házastárs h a 1 á 1 á va 1 sem tekintethetnék a bigamus viszony feloldottnak. Sőt az is állitatott, hogy még a kettős házasság büntette miatti jogerejü elitéltetéssel sem érne véget a bigamus viszony folytonossága, hanem csakis a házasságok egyikét feloldó, semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánító polgári Ítélettel, ugy hogy, ha a büntető ítélet esetleg a civilis actust megelőzné, előállna az az eset, hogy a eriminalis és civilis ítélet közti időközben továbbtartott higamiaért, a már egyszer elitélt bigamus újból felelősségre vonatnék, — mint börtönében elkövetett bűncselekményért ! ! L. e nézet ellen a czáfolatot: Goltdammer Archiv 8 kt 34. lpn. *