Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 50. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 384 — a btk- 107. §-ának át alá nos intézkedéséből: külön megállapításra nem volt szükség,e 11 é r ő megállapításra nem volt elégséges ok. Két tétel állna az indokok szerint, hogy ugyanis: a) a kettős házasság f o ly t o n o s b ü n t e 11 (delictum facti permanentis); b) a folytonos bűntett büntethetőségének elévülése a folytonosság megszűnésének napjával veszi kezdetét (adie ultimi delicti comissi). Az utóbbi tételt ugyan elfogadja, de az előbbivel ellenkező értelemben nyilatkozik Schnierer (Commentar ad §. 107): »Folytatólagos és tartós büncselekvésné', az elévülés azon időtől foly, melyben a bűnös tevékenység, illetőleg az előidézett jogellenes állapot teljesen megszűnt. A kettős házasság nem tartós bűntett, hanem a bűnösség momentuma csak épen abban van, hogy az érvényben levő házassági kötelék megsértésével a második házasság megköttetett, azért az elévülés ideje a második házasság megkötésének idejétől kezd folyni.* Kétkedő állást foglal el codexünk németcommentatora May e r (»Das ungar. Strafgb.« 169. lpn.): »Was von dem einfachen Delict gilt, gilt auch von dem fortdauernden; maassgebend ist der Endpunkt der verbrecherischen Thátigkeit, d. h. der Tag, mit welchem die Begehung oder Unterlassung, in welcher die Verübung des Delicts bestand, ihr Ende erreicht hat. Es lag daher auch kein Bedürfniss vor, eine dem §. 171. des deutschen Strafgesetzbuclies ahuliche für die Bigamie (dauerndes Verbrechen?) ausschliesslich berechnete Bestimmung zu treffen.« A kérdés ezen már is controvers volta kétes értékűnek tünteti fel a belga büntetőtörvénykönyv példájának követését, sőt előreláthatólag sajnos hézagnak fog bizonyulni az egyik vagy másik iránybani kü.ön intézkedés hiánya. Valóban folytonos büntettet képez-e a kettős házasság tekintve annak codexünk 251. §-ában megállapított tényálladékát ? Folytonos bűntettről fogalmilag csak akkor szólhatunk, hogy ha valamely bűntett vagy vétség elkövetése által létesített, többé vagy kevésbbé huzamos időre terjedő, a létesítő bűntett vagy vétség tényálladékát minden pillanatban, megszakítás nélkül reproducáló viszony yagy állapot forog fen. Folytonos bűntett azaz: folytonosan, mindvégig bűntett. A létesítő bűntett vagy vétség tényálladékáh o z a létesített viszony vagy állapot folytonossága nem tartozik, — a folytonosság csak büntethetőségi és nem tényálladéki mozzanat, — de megfordítva a folytonos bűntett vagy vétség tényálladékához a létesítő bűntett vagy vétség folytonossága, azaz tényálladékának folytonossága okvetlen megkívántatik. A viszony vagy állapot minden mozzanatában az azt létesítő bűntett vagy vétség tényálladéka kell hogy reproducáltassék, ugy alanyi mint tárgyi lételemeiben. Következve a folytonos bűntett tényálladéka feltételelezi a létesítő bűntett vagy vétség dolusának folytonosságát. A folytonos bűntett : mindvégig bűntett. A bűntett cselekmény. A cselekmény akaratmegvalósítás. Következve a folytonos bűntett kell hogy mindvégig akaratmegvalósitást képezzen, azaz a viszony vagy állapot folytonossága az akarat müve legyen. A folytonosság az akarat müve, ha a viszony vagy állapot megszüntetése a tettes akaratától függ, a nemfolytatás a tettes hatalmában áll. Folytonos bűntettről e szerint csak akkor szólhatunk, hahogy a bűntett vagy vétség elkövetése által létesített viszony vagy állapot bármely pillanatban a tettes factum contrariuma által megszüntethető; nem pedig akkor, hahogy a bűntett vagy vétség elkövetése által létesített viszony vagy állapot folytonossága teljesen független a tettes akaratától, hol tehát a létesítés az akarat müve ugyan, de a folytonosság nem az. Ennélfogva arról, ki másnak testét szándékosan bántalmazza, vagy egészségét sérti, nem mondható, hogy büntette addig tart, mig az okozott sérülés, betegség vagy elmekór tart. Csak nem mondható arról, ki valakinek szemét kiszúrja, hogy bűntettének folytonossága addig tart. mig a vakságra jutott él ? A súlyos testi sértés activ értelemben a sérülés, betegség vagy elmekór okozásával véget ér; mint továbbtartó állapot a tettes önkényétől független; következve folytonossága nem folytonos akarat megvalósítás. Valamely bűntett vagy vétség hatásának, k övetkezményeinek folytonossága, tartóssága még nem állapítja meg a folytonos bűntett vagy vétség fogalmát. Ily esetekben szólhatunk ugyan folytonos, tartós hatású bűntett vagy vétségről (fortwirkendes Verbrechen), de nem technicus értelemben vett folytonos bűntett vagy vétségről (fortdauerndes Verbrechen). A folytonos bűntett: mindvégig bűntett, azaz cselekmény, azaz akaratmegvalósitás, tehát mindvégig cselekvés és pedig mindvégig büntetendő cselekvés. Szükséges e szerint, hogy a viszonyt vagy állapotot létesítő bűntett vagy vétség tényálladéka tárgyi lételemeiben is megszakítás nélkül reproducáltassék. Vagyis feltételez tetik a viszonyt vagy állapotot létesítő cselekvésnek, a ténykedésnek folytonossága. A létesítő bűntett vagy vétség : p o s i t i v, a létesített viszony vagy állapot: negatív cselekvést foglal magában. Ugyanis a megszüntethető viszony vagy állapot meg nem szüntetésében, fentar tásában rejlik az akaratmeg val ó sitás folytonossága, a viszonyt vagy állapotot létesítő eredetileg positiv cselekvés negatív alakban történő reproducálása. A viszony vagy állapot fentartása, noha annak factum contrarium által való megszüntetése a tettes hatalmában, sőt kötelességében áll, bár alakjára nézve negativ, hatására nézve, lényegileg positiv cselekvés, a létesítő cselekvéssel azonos ténykedés. A ki mást letartóztat, bár nem reproducálja az elfogás eredetileg positiv tényét, de a fogvatartás, a szabadon nem bocsátás által reproducálja a személyes szabadságtól való megfosztást: >. ..die gewollte Unterlassuog der vorhandenen Mittel, den Zustand aufzuheben, ist einem positiven Thun g 1 e i c h«. (Schwarze, Criminalverjiihrung 55. lapján.) Szükséges végre: a cselekvésnek, mint büntetendőnek, folytonossága, vagyis a bűntett vagy vétség által létesített viszony vagy állapot eriminalis jogellenessége. A folytonos bűntett: mindvégig bűntett. A viszony vagy állapot folytonossága nem tartozik ugyan az azt létesítő bűntett vagy vétség tényálladékához, de a viszony vagy állapot létesítése igen; következőleg a viszony vagy állapot, mint ilyen, habár csak pillanatnyi tartamban, valódilag tényálladéki mozzanat. »Das fortdauernde Verbrechen fordert, wenn es nicht ein reines Omissionsdelict ist, zu seinem Thatbestande nicht blos die anfángliche positive Thátigkeit z. B. die des Einsperrens, sondern auch cinen dadurch begründeten rechtswidrigen Zustand. Wie sollte das Einsperren strafbar sein, wenn es wirklich auch nicht für einenAugenblick einen Zustand der Freiheitsberaubung zur Folge hatte, und wie ist eine Handlung, derén Wesen es ist, einen rechtswidrigen Zustand zu begründen, überhaupt denkbar, wenn sie diesen Zustand nicht zur Folge hat? Eine von der Absicht des Einsperrens bestimmte Thátigkeit, welche den Zustand der Freiheitsberaubung nicht zur Folge hat, würde nur ein Versuch des Einsperrens sein, und gewiss gehört darum der nachfolgende Zustand zur Vollendung des Verbrechens.« (Hálschner Goltd. Arch. 8. kt. 455. lpn.) Csak a mennyiben a viszony vagy állapot, pillanatnyi tartamban, az azt létesítő bűntett vagy vétség tényálladé kához tartozik, mondhatjuk, hogy a viszony vagy állapot folytonosságában az azt létesítő bűntett vagy vétség reproducáltatik, tárgyi lételemeiben folytattatik. Nem tévesztendő azonban szem elől, hogy nem a viszony vagy állapot folytonossága, hanem a '. iszony vagy állapot a tényálladéki alkatelem. Csak ha a viszony vagy állapot átalában büntetendő, mondhatjuk, hogy a viszony vagy állapot folytonossága folytonos büntetendő akaratmegvalósitás, azaz folytonos bűntett. Világos e szerint, hogy a lopás büntette nem tart mindaddig, mig csak a tolvaj a lopott dolog birtokában marad. A lopás által a tolvaj jogellenes gazdagodásának tartós állapota létesíttetik; ezen állapot foljtonossága a tolvaj akaratától függ; minden pillanatban a lopott dolog visszaadása által megszüntethető; sót a tolvaj a factum contrariumra jogilag köteles is, ugy hogy a lopott dolog megtartása valósággal jogellenes akaratnyilvánulást képez. Mindazáltal a lopás nem folytonos bűntett. A lopott jószág megtartása ugyanis nem criminaliter jogellenes. A lopás büntette vagy vétsége az idegen ingó dolog eltulajdonitási szándékkal való elvételében állván, a megtartás nem tényálladéki mozzanat, következve a megtartás általi gazdagodás állapotának folytonosságában a lopás tényálladéka nem reproducáltatik. »Ei qui furti actionem habét, assidua contrectatione furis (a megtartás által) non m a g i s furti actio nasci potest: ne in id quidem in quod crevisset postea res subrepta (az elvétel után esetleg keletkező n ö v e d é k nem állapit meg ujabb furti actiot; codexünk szempontjából pedig az ellopott dolgok értékének meghatározásánál nem jönne számításba; vagyis a 334. §. szerint a lopott dolog értékének az veendő, melylyel az a 1 o p ás idején, azaz az elvételkor birt, nem pedig az, melyet a dolog a megtartás ideje alatt az áremelkedés vagy növedék hozzájárulása következtében netán nyert.) L. 9. pr. D. de furtis. (47. 2.) (Befejezése köv.) Dr. Barna Ignácz.