Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 49. szám

Rendkívüli Melléklet a „M. Themis“ 49. számához.

377

később kifejtendjük, erre vissza nem vezethető. Az alakuló közgyűlés nem az egyes kötelezettek akaratát fejezi ki; ez egész különnemű önálló intézmény, melynek az aláírók csupán tagjai; általa nem az aláírók akarata, hanem az aláírókból alkotott organikus szerv akarata jő kifejezésre. De továbbá a részvénytársaság megalakulása még a bejegyzéstől is függ, s kérdés, bogy a bejegyzés megtagadásával eo ípso szabadulnak-e az aláírók kötelezettségük alól. Itt az döntő, hogy miféle ok miatt utasittatott vissza a bejegyzés. Az ok bizonyos hiány; e hiány ismét lehet olyan, mely pótolható és nem pótolható. Ha a hiány pótolható, akkor mindaddig, mig ezen pótlás idejét nem múlta, az aláírók kötelezve maradnak; pl. ha az alakuló közgyűlés egybehivásának formája vagy meg nem tartatott, vagy a megtartás pl. szavazás nem a törvény szerint eszközöltetett, akkor különbeni intézkedés illetőleg egyezkedés hiányában, az aláírás bezártától számítandó két hónapon belül, mig újabb egybehiváslehetséges, az aláirók kötelezettsége áll. Ha azonban a hiány pótolhatlan, pl. a tervezet a törvény rendeletének meg nem felelt, az aláirás szabálytalanul eszközöltetett, ily esetben az aláirók a visszautasítással együtt eo ipso szabadulnak

Az aláirás által elvállalt kötelezettség tehát semminemű, az aláirók akaratából folyó feltételtől függővé nem tehető, a kötelezettség mindazonáltal egy a dolog természetéből folyó feltétel által fel-, tételeztetik. Ezen feltétel jogi természetét kell vizsgálnunk.

Az aláírásnak az alapítók által eszközölt elfogadása által perfect jogviszony keletkezik, a mely az által, bogy a társaság meg nem alakul vagy megalakulása lehetetlenné válik, felbomlik. S igy első pillanatra úgy látszik, mintha bontó feltétellel volna dolgunk, annyival inkább, mert a 10°/o-nak befizetése által — daczára annak, hogy ez inkább cautio jellegével bir — ezen kötelezettség bizonyos része már realizáltatik, sőt ha a tervezetben a bejegyzés alkalmával igazolandó 30°/0 vagy talán épen az egész névértéknek lefizetése kiköttetik, ez esetben a kötelezettség tekintélyes része vagy az egész is teljesittetik, mielőtt még a társaság meg- vagy meg nem alakulása eldőlne. — A felek akarata azonban teljesen ezen látszat ellen szól, mert mind a kötelezettség elvállalása, mind a fizetés teljesítése csak a jövendőbeli részvénytársaság javára történik; a jogviszony az alapítók és aláirók közt csakis a keletkezendő részvénytársaság javára köttetik; e szerződés az alapitói elfogadás által perfectté válik ugyan, de hatályát a felek egy esemény bekövetkezésétől teszik függővé. De továbbá nem is a társaság meg nem alakulása, hanem megalakulása képezi i a feltételt, e feltétel beálltával az egész jogviszony hatályossá válik, consolidalódik, mely a megalakulásig mint egy a levegőben lebeg. Itt tehát felfüggesztő feltétellel van dolgunk, s e szerint a társaság megalakulása vagy meg nem alakulása az aláirók kötelezettségére ugyanazon befolyással van, mint egyátalán a felfüggesztő feltétel bekövetkezése vagy be nem következése a tőle függővé tett jogviszonyra általában. E hatást egy más helyen fogom bővebben kifejteni; itt legyen elég megjegyezni, hogy ha az említett feltétel be nem következik, egy restitutio in integrum áll be, az aláirók a kötelezettség alól teljes mértékben szabadulnak, mintha soha alá nem Írtak volna; az általok befizetett összegeket sértetlenül visszakövetelhetik. Ennek meg- felelőleg az alapítók a befizetett összeget hiány nélkül tartoznak az aláíróknak visszafizetni. Mig ellenben, ha a részvénytársaság megalakul, ez által az összes jogok és kötelezettségek consolidalódnak, hatályossá válnak visszahatólag azon időre, midőn a szerződés perfectté vált. Dr. Nagy Dezső.

A Mntetö-törvénykönyyek életbeléptetése.*)

A negyvenedik szakaszt a bizottság változatlanul ajánlja elfogadásra.

A negyvenegyedik szakaszt következőleg ajánlja a bizottság : »A kir. törvényszékek hatásköréhez utaltatnak:

1) A büntettek;

2) azon vétségek, melyek a 42. §-ban a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalva nincsenek.«

A nyomtatvány utján (btk. 63. §.) elkövetett büntettek és vétségekre nézve a sajtóbiróságok és az esküdtszékek hatásköre változatlanul hagyatik. (Ezen 41. szakasz utolsó pontja változatlanul marad.)

Anegyvenkettedik szakaszban a kir. járásbíróságok hatásköre lenne meghatározandó és pedig oly formán, hogy mindenekelőtt azon vétségek soroltassanak fel, melyek a járásbíróságok hatásköréhez

*) Az enquéte egyik tagjától. Szerk.

utaltassanak. A bizottság tehát vizsgálat alá vevén az egyes vétségeket, azokat, melyeknél a legtöbb esetben egyszerű a tény- és jogkérdés és csekély a büntetés, a járásbíróságokhoz utasította, elvonván a járás- birói hatáskörből mindazokat, melyeknél alkotmányjogi, politikai, vallási momentumok szerepelnek, melyeknél elővizsgálat szükséges vagy pedig minden egyes esetben a kir. ügyész szereplése óhajtandó. A bizottság tehát a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv következő szakaszaiban foglalt vétségeket utasította a járásbíróságokhoz: 209. 246. 248. 249. 258. 260.261. (e három esetben csak akkor, ha az eljárás nem hivatalból indittatik) 302. 314. 316. 1. pont, 323. (ha a büntetés legfeljebb 3 lió,) 327. 328. 332. 339. 358. 359. 360. 365. 366. 367. 368. 370. (a mennyiben lopás vagy sikkasztásból ered s ez a járásbírósághoz van utasítva,) 411. 421. 440. 446. 452.

A negyvenkettedik szakaszban még a kir. járásbíróságok hatásköréhez utaltandók : az 1868. XL. t.-cz. 42. 46. 47. §-aiban (véderő) és az 1874: XXXIV. tcz. 39. §-ában (zugirászat) foglalt büntetendő cselekmények. Végre még kimondatik, hogy a kihágások is a kir. járásbíróságokhoz utasittatnak, kivéve azokat, melyek a 43. szakasz értelmében a közigazgatási hatóságokhoz utasítva nincsenek.

A javaslat negyvenharmadik szakaszánál a bizottság egyenkint vette megvitatás alá az 1879. évi XL. törvényczikkben megállapított hihágásokat, és azokból azokat jelölte meg egyenkint, melyeket a cselekmény egyszerűségénél és a megállapított büntetés csekélységénél fogva a közigazgatási hatóságokhoz elbírálás végett utasitha- tóknak véleményez. A bizottság nézete szerint a 43. szakaszban a köz- igazgatási hatóságokhoz utasitathatók az 1879. évi XL. törvényczikk

43. 44. 45. 47. 49. 50. 61. 62. 63. 64. 66. 67. 70. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 99. 100. 101.102. 103. 105. 107. 109. 110. 112. 115. 116. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 132. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. szakaszaiban foglalt kihágások. Ezeken felül még a közigazgatási hatóságokhoz utasíthatók a bizottság nézete szerint a vadászati kihágások és a vadászat körüli pénzügyi kihágások; továbbá a törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok által alkotott szabályokban foglalt kihágások és végre a miniszteri rendeletek által megállapított kihágások, a mennyiben az illető miniszteri rendeletben világosan kimondva nincsen, hogy a kihágás elbírálására a járásbíróság illetékes.

A bizottság egyik tagjának azon kérdésére, ki legyen azon kihágások birája, melyek nem az 1879 : XL. tczikk, hanem már hatályában fentartott törvény által állapíttattak meg, kijelenti, hogy ezekre nézve az eddigi illetőség fentartottnak vélelmezendő.

A negyvennegyedik szakaszban a bizottság véleménye szerint a közigazgatási hatóságok közül a rendőri bíráskodással első fokban felruházandók: 1. megyékben a szolgabirók; 2. törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a kapitányság; 3. Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitányság.

A negyvenötödik szakaszt a bizottság törlendőnek tartja, mert nem tanácsos most per excerpta a felebbviteli fórumokon változást tenni.

A negyvenhatodik szakasz tartalma ennélfogva szintén elesnék. A bizottság többsége azonban szükségesnek látja a kihágási ügyek felebbvitele tekintetében az iutézkedést, nehogy felsőbb bíróságaink ily csekély ügyekkel elárasztassanak, és ezek által a fontosabb ügyek gondos elbírálásában akbdályoztassanak. A bizottság többsége tehát, tekintettel birói szervezetünkre és felsőbb bíróságaink jelenlegi ügyforgalmára, javasolja, hogy kihágási ügyekben a felebbvitel a má- sodbirósági ítélet ellen ne engedtessék meg, ha a másodbiróság az első- biróság Ítéletét helybenhagyja vagy csak a büntetést szállítja lejebb. Helybenhagyónak tekintendő a bizottság többségének nézete szerint azon másodbirósági ítélet, mely az elsőbiróságival a büntetendő cselekmény minősítése és a büntetés nagysága iránt megegyez; az indokok ugyanazonossága azonban nem kívántatik meg.

A negyvenhetedik szakasz változatlanul fogadtatott el.

A 48.—56. szakaszokat a bizottság kihagyatni javasolta, mert a jelenlegi felebbviteli fórumok megtartatnak s igy az ezen szakaszokban foglalt intézkedések tárgy nélküliek.

Azon indítvány, hogy a kir. ügyésznek adassék meg az ellenőrzési jog a rendőri bíráskodással felruházott közigazgatási hatóságokkal szemben, mellőztetett, mert ezúttal, midőn csak ideiglenes intézkedésekről van szó, egy ily mélyreható szabály felvétele nem czélszerü.

Az ötvenhetedik szakaszban azon változtatást javasolja a bizottság, hogy a vizsgálatot rendelő határozat ellen semmi jogorvoslatnak, a vád alá helyezési határozat ellen pedig az elsőbiró-