Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 47. szám - A részvénytársaság megalakítása. 4. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 47. szám. Budapest, 1870. október 30. Külön mellékletek : a „Döntvényeit gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" czimíi mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elófizcl legczéla pénzek b . vi,lékr5 MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az ..Athenaeum" részvénytársaság. T A R T A L 0 M : A jogászgyülés után. Dr. Dell'Adami Eezsö budapesti ügyvédtől. — A részvénytársaság megalakítása. Dr. Nagy Dezsőtől. — Döntvénybírálat. Dr. Vida Lajos budapesti ügyvédtől. — Pár szó az ingatlanárverés jogerőre emelkedése időpontjáról. Enyiczkei Gábor sátoraljaújhelyi ügyvédtől. — Illeték ügy. (G. K.) — A büntető-törvénykönyvek életbeléptetésére egybehívott enquéte tárgyalásai. — A VII. magyar jogászgyülés tárgyalásaiból (Dr. Szegheő Ignácz beszéde a III. szakosztályban a felebbezés kérdéséről). — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentés! határidők. — Kivonata ^Budapesti Közlöny <t-ből (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igény kereseti felhívások). A jogászgyülés után. Óhajaink beteljesedtek. Oly keserű elszántság a harczra, oly mély megindulás nem fogta volt el soha még a jog lovagjait, mint most, viszontlátáskor hosszú keserves évek után, puszta, vigasztalan jelen közepette és szomorú jövő' előtt. Nem közönséges érdek volt, a melynek kedveért a fényes jogászsereg a legelőkelőbb körökből is, a jog nemessége, egybesereglett. Nem közönséges érdek volt, melynek odaadó, hu és áldozatkész szolgálata, melynek komoly oltalma és támogatása e gyűlésnek oly jelentőséget adott, mely messze túlterjed az akadémikus szaktudományi discussiók és szelid, platonikus reformkivánalmak közönséges keretén, mely messze tul a jogászkörökön tartós hatását hordja a súlyos, pánczélos szavaknak és eszméknek. Az irodalmi birálat alázatos, clausulás, egyezkedő szava itt parancsoló, szabad, kíméletlen tetté vált, mely nem haragszik, hanem büntet, nem vitatkozik, hanem megbosszul. És az igazságügyi érdekek feladása ellen mondott hatalmas vető, melyet a király első birája hangoztatott, örömteljes és erős visszhangra fog találni a pártatlan népnél; mint mozgató vihar hatand arra"és annak hullámaiból, mint háborgó tenger karából, visszahangzik a mementó mori az igazságügy jelen igazgatásához. Nyilt, ellenséges tendentia az igazságügy jelen vezetése ellen nyilvánult az első pillanattól az utolsóig. Már választása az elnöknek, Wenzel tanárnak, az agg jubiláriusnak, kinek érdemeit a rendjeidus kormány mellőzte, mert elégedetlen az egyetemi ifjúság szellemével (!), és az alelnöknek, Hodossynak, az ország első jogászai egyikének, kit a jogügyi bizottságból kitettek, mert a hirhedt polgári perrendtartási javaslatnak meg nem nyerhető, mint tüntetés lett elhatározva és végrehajtva. Az állandó bizottság évi jelentése megsemmisítő bírálatot adott a legújabb igazságügyi politika torzalkotásai és örvénybe vezető tévelygései felett, mely politika rendszert és tervet, eszmei tartalmat és stylszerü kivitelt teljesen nélkülöz. Majláth megnyitó beszéde, mely a reformok logikájának és az igazságügy alapjainak feladását viharos tapsok között ostorozta, jellemző' korrajzát nyujtá egy ó-conservativ mágnásnak, ki szabadelvű kormány ellen a szabadság intézményeit védeni kénytelen. A birói kinevezések s előléptetések törvényhozási szabályozása iránti vita és határozat erélyes bizalmatlansági nyilatkozat volt az igazságügy vezetőinek pártos eljárása és parlamentáris felelősségük értéke ellen. A zárbanket hangulata és pohárköszöntései is még azon szellemről, azon egyhangú meggyőződésről tanúskodtak, hogy a jelen igazságügyi vezetés tarthatlanná vált. Ez egyhangúság bizonyitá, hogy több mint közönséges érdek forog szóban és hogy ez általános öntudatra ébredt. Elméletek követői, kik engesztelhetlenül halálig harczolnak egymás ellen, iskolák hivei, kiknek gyűlöletét csak az ellenség kiirtása elégiti ki, összeálltak a közös zászló köré, engedelmesen és fegyelmezve magasabb közös érdek parancsszava által, sorban, egy phalanxban. Mindnyájan megértették a jelszavat, meghallották a vészharang intő kongását. A közös, végső veszély egyetértést és békét visz még vad természetlények közé is, midőn a féktelen elemek hatalma fenyegeti, az árviz vagy tűzvész hullámai elborítják a közös honi talajt. A közös, végső veszély egyetértést és békét vitt örökké pártraszakadt őseink közé, midőn a véres kard minden portának jelenté a haza veszedelmét. Es mint ily pillanatban az ország első vezére a sereg élére állott, ugy most az ország első birája lejött székéről a trón közelében, hogy a jogért és rendért küzdők élére álljon. Egyetértve oltalmazni kellett a közös végső veszély ellen azt, mi maga minden más érdeket oltalmaz, egyetértve oltalmazni mint özvegyet, mint árvát: a jogot. Küzdelem a jogért volt, a szó legnemesebb értelmében, | a jogászgyülés egész működése; harczosok és vezér méltóak az eszményi diadaljutalomra. Es nem lehet, hogy az eszme, mely annyi szellemben él, hogy az érzés, mely annyi szivben dobog, észrevétlenül elveszszen, mint a pusztában kiáltó szó. Es nem lehet, hogy állam és társadalom állandóan daczos ellentétben, magas távoltartással és elkeseredett követeléssel egymással szemben állhassanak. Es nem lehet, hogy az igazságügy rab maradjon állami érdekszervezetünkben, hol uralkodásra hivatva van. Ha nem akarjuk, hogy az unokák bűnhődjenek az apák bűneiért, a bajból megváltót mielőbb fel kell ismernünk. Vannak férfiaink, kik képesek arra, hogy eszményi nagy stylben tartott igazságügyi politikát, minőre szükségünk van, megalkossanak és ki vigyenek. E férfiaknak helyükre kell jutniok. Ez volt, mit az egész ország jogászai egyetértve mondottak és akartak. Legyen meg akaratuk. Dr. Dell'Adami Eezsö. A részvénytársaság megalakítása.*) ív. A kt. 150. §. 6. pontja szerint felveendő továbbá a tervezetbe »az alapitóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előny ők.« E §. elején kifejtém, hogy vannak routinirozott üzletemberek, kik különös találékonysággal szokták kikutatni, hogy mely vállalat számithat igazi virágzásra; ezek az úgynevezett »jó gondolat* szerzői, kik ennek megvalósítása érdekében sokszor nem megvetendő fáradozást tanúsítanak. Továbbá lehetnek nagyobbszerü találmányok, *) Az előbbi czikkeket 1. a 39., 40. és 42. számokban. Szerk.