Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 46. szám - A birói előléptetés kérdése a IV. szakosztályban

— 352 — De időszerűnek tartotta megpendíteni az eszmét, nemcsak azért, mert európaszerte szőnyegen van, hanem azért is, mert nálunk — merem Állítani — majdnem égető kérdéssé vált; és tette ezt azon bitben, hogy erre nézve ugyan formulázott előterjesztés, egy neme a törvényjavaslatnak, természetesen, nem fog készülni, (ez talán a jogászgyülés keretén kivül esik); de a mi a jogászgyülés keretén belül esik, az azon mozzanatok jelzése, a melyekkel a jogi közvélemény egy bizonyos időszakban komolyabban foglalkozik, és ezt tenni részint helyeslőleg, részint helytelenitőleg. Éti megvallom, magam is sok megjegyzésre alkalmat adónak tartom azon indítványt, a mely tétetett, hanem azt nem akarom elejteni, daczára egyik másik gyengéjének, mert rámutat egy sebre, mely, szerintem legalább, és az állandó bizottság egy részének nézete*szerint is, kétségkívül sajog a bíróság testén, és azért a jogászközönség figyelmét méltán megérdemli. S e tekintetben én nem fogadoni el Mirabeau jelzett állítását, melyről egyébkintnem tudni, hogy akkor tette-e, mikor XVI. Lajossal alkudozott, vagy pedig akkor-e, mikor a daemagogia vállain dictatorrá emelkedett. (D e r ü 11 s é g.) Azt ily általánosságban semmi esetre sem fogadhatom el, hogy az oly testület, mely maga magát egészíti ki, hacsak egyúttal politikai jogok gyakorlatára nincs hivatva, végtére egy nemévé válnék az absolut szörnynek. Erre van példa, amely valamennyiünknek élénk emlékébén van; ez a hétszemélyes tábla, a melynek szintén megvolt candidationális joga, igaz, hogy korlátozva, épen ugy, amint eredetileg itt ajánltatik, mert a királynak akkor is joga volt ezen candidatiotól eltekinteni. Azonban igen ritka eset volt, midőn ettől eltekintés történt. És e testület, mely 150 évig jóformán maga magát egészítette ki, mégis döntvényeivel Magyarországon jóformán törvényt pótolt és az államra nézve veszélyessé nem fajult, sőt oly köztiszteletben részesült, amelyre nézve kívánnám, hogy hazai bíróságaink azon mértékében részesüljenek a tekintélynek, mint amely azok curulis székeit környezte. Ép oly kevéssé fogadhatom el azt, hogy a birói függetlenség mellett állam támadna az államban, és az államhatalom megbénítva lenne. Először az, amit nálunk birói függetlenségnek neveznek, minthogy minden pillanatbanuj szervezés czime alatt megtámadható, tulajdonképan nem is függetlenség. Ez a függetlenség igenis megfér az államhatalommal, és azt szilárditja. Es ez istáp annál szükségesebb, minél szabadabb körben mozog az alkotmány. Ott, hol a parliamenti rendszer teljesen ki van fejlődve, és hol a párturalom a dolog természete szerint érdekuralommá fejlődik, okvetlenül szükséges,hogy a nép érezze, miszerint van egy intézmény, amely a pártok hullámzásain felül jogot és igazságot szolgáltatni képes. (Elénk helyeslés.) Poroszországban az absolutismus uralma alatt II. Frigyes igen bölcsen meghajolt a birói hatalom előtt, mert tudta, hogy saját hatalmát csak az tartja fen, ha a népben nem öli el azon nézetet, hogy az igazság mérlege nem egy ember önkényétől függ. így áll ez a köztársaságban es a parlamentaris államokban is, — mit az északamerikai egyesült államok legutóbbi története igazol. Ezt tehát én nem tartom szerencsétlenségnek; hanem szerencsétlenségnek tartanám, ha a bíró nem volna teljesen biztosítva függetlenségében és biztosítva az iránt is, hogy ha érdemes, érdeme bármi tekintetnél fogva mellőzve nem lesz. Ugy is szomorú állása van a bírónak. A törvény elzárta a közélettől teljesen. Tiszti dija nem olyan, hogy a fiatal embernek e pálya választására ösztönül szolgáljon; hiszen bármely bankintézetnél egy közönséges számvevőnek sokkal több fizetése van, mint egy királyi táblai bírónak. Mi tehát az ügyszereteten kivül, ami a fiatal embert arra buzdítja, hogy e hálátlan pályát válaszsza ? Azon remény, hogy ha becsülettel felelt meg terhes feladatának, a köztiszteletet sikerül kivívnia ; azon érzés, hogy a törvény által biztosított állásából adminisztratív önkény által ki nem mozdítható. És épen ezért véleményező ur indítványához mint az intelem egy szelídebb neméhez járulok. (Élénk tetszés és helyeslés.) Különfélék. Daruváry Alajos. Dr. Emmer Kornél. Dr. Győri Elek. Hodossylmre. Dr. Hoffmann Pál. Janitsek József. Dr. Kiss Józsa. Dr. Környei Ede. Majláth György. Dr. Manheimer Ignácz. Manojlovics Emil. Morlin Imre. Dr. Pauler Tivadar. Ráta György. Rupp Zsigmond. Sárkány József. Dr. Schnierer Gyula. Dr. Siegmund Vilmos. Szabó Miklós. Dr. Szilágyi Dezső. Dr. Teleszky István. Dr. Weinmann Fülöp. Zlinszky Imre. II. Vidéki tagok : Bokross Elek, Kolozsvárott. Czedler Imre, Nagyszombatban. Danitz Béla, Székesfehérvárott. Dr. Pischer Lajos, Kolozsvárott. Dr. Groisz Gusztáv, Kolozsvárott, Gyarmathy Sámuel, Marosvásárhelyt (időközben átköltözött Budapestre). Helmbacher Nándor, Nagyszombatban (időközben átköltözött Budapestre). Horváth János, Zalaegerszegen. Dr. Immling Konrád, Kassán. Dr. Klekner Alajos, Kassán. Krisztinkovich Ede, Győrött. Korányi Károly Kassán. Kőrösy Sándor, Debreczenben. Dr. Magyar János, Szegeden. Marinkics Mihály, Szegeden. Mozgay Antal, Veszprémben. Dr. Murinyi Endre, Esztergomban. Nagy József, Nagyváradon (időközben meghalt). Dr. Plósz Sándor, Kolozsvárott. Bitoók Zsigmond, Nagyváradon. Dr. Samarjai Károly, Pozsonyban. Simon Elek, Kolozsvárott. Simon Rudolf, Szegszárdon. Simonfy Sámuel, Debreczenben. Dr. Singer Ignácz, Trencsénben. Tomcsányi Mór, Temesvárott (időközben átköltözött Budapestre). Dr. Vavrik Béla, Egerben. Várady Mihály, Nagybecskereken. Dr. "Weisz Lajos, Temesvárott. Dr. Ziskay Antal, Győrött. 187.9. évi október 22-én reggeli 9 órakor teljes illés tartatik a m. tud. Akadémia üléstermében. 1. A szakosztályok megállapodásainak illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. A szavazatszedő bizottság jelentése alapján az állandó bizottság tagjai tekintetében megejtett szavazás eredményének kihirdetése. 3. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. — A jogászgyülés állandó bizottságának tagjai iránt ma ejtetvén meg a szavazás, czélszerünek tartjuk az állandó bizottság eddigi tagjainak névsorát a következőkben közölni: I. Budapesti tagok : Dr. Apáthy István. Dr. Bróde Lipót. Dr. Busbach Péter. ,Dr. Chorin Ferencz. Csemegi Károly. Czorda Bódog. Dr. Dárday Sándor. Legközelebbi csődbejelentést határidők: (Okt. 2*-'ó! nov. 4-ig.) — Pick Ignácz miskolczi tsz. okkt. 29. 30. 31. (189). — Czeis/.ler Sámuel s neje. Grosz Borbála miskolczi tsz. okt, 29. 30. 31. (205). — Korbuly Simon n.-vára'ii tsz. okt, 29. 30. 31. (219.) —Jageuianu Károly bpesti e. f. kir. tsz. okt. 29. 30. 31. (235 ,. — Kainuiermayer Lénárdné szül. Dérczey Mária bpesti e. f. kir. tsz. meghosszabbított bh. okt. 30. (218). — Lázár Mór gy.-szt.-miklósi ker. csíkszeredai tsz. okt. 31. (243). — It'j. Ellliich Sámuel győri tsz. nov. 3. 4. 5. (184). — Antony és KaliWOÜa bpesti ker. s vtsz. nov. 3. 4. 5. (191). — Klein Sámuel ^beregszászi tsz. nov. 3. 4. 5. (210). — LÖWy József bpesti e. f. kir. tsz. ,nov. 3. 4. 5. (222). — MÜntz Fülöp n.-kanizsai tsz. nov. 2. 4. 5. (223). — Uauz Samu lőcsei tsz. nov. 3. 4. 5. (230). Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és bejelentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. =. ideiglenes; t. = töineggondnok ; p. = perügyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számuk a „Bpesti Közlöny" a/.ou szamát jelentik, mulyben a hirdetmény először megjelentA pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Tárnok,/ (Daiu/ek) Imre baáni lakos ügy védjelölr, a kam. fegy. bíróságnak f. 1879. évi 222. sz. a. hozott jogérvényes ítélete által, a gyakorlattól végleg elrnozdittatott és az ügyvédjelöltek lajstromából kitörültetett. A kolozszvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Weisz lynácz ügyvéd, Kolozsvárról Brassóba átköltözése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett. Az eperjesi Ügyvédi kamara részéről Halasa András árvamegyei námesztói ügyvéd ezennel felszólittatik, hogy lakhelyét az eperjesi ügyvédi kamarának 8 nap alatt jelentse be, különben az ügyvedek lasstromából ki fog törültetni. C3Öd : Lázár Mór gy.-szt.-miklósi ker. ellen csikszerdai tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. okt. 31. ; p. és i. t. Tiltscher Ede, helyettese Csíki Dénes : végi. t. s csődválasztm. választása nov. 8. (243). Csódmegsziintetés : Bülcskey Mihály s Klein Károly ellen b.-gyar* mati tsz. ál-tal; vagyonfelosztás folytán (213). Pályázatok: Abádszalóki jbsgnál járásHiró ; bh. nov. 20, karczagi tsz. elnökéhez (243) — Brassói tsznél II. oszt. irodatiszt; bh. nov. 20. e tsz. elnökéhez (243). Igénykereseti felhívások : (243. sz. Bejelentési li. i. okt. 31.Darszou ssül. Farkas Ilkától Eosner Miksa jav. 1166 ft Bpesten ; Muraközy P. vh. ker. s vtsz. — Daniek Kuliinka Gabriellától Dr. Schenk Mór jav. 3985 ft Bagyolcz községben; Graizely G. vh. Füleken. — Csendíts Gyulától az egyesült bpesti takpzt. jav. 947 ü Bpesten ; Tellér F. vh. ker. s vtsz. — Rosenzweig Vilmostól Kohn József jav. 497 ft Bpesten ; Purman J. vh. ker. s vtsz. — Almstener Ferencztól a takarók-s elölegezési egylet jav. 355 ft Bpesten ; Horváth Sz. vh. kes vtsz. Bejelentési h. i. nov. 7. — Özv. Laki Antalné mint gyarmekei gyámjától Gráner Jakab jav. 591 ft Z.-Egerszegen ; Nagy S. vh. — Pongrátz Jánosnétól Dr. Gajzágó Joachim jav. 398 ft Kolozsvárott; Piger J. vh. — Az I. magyar jég* kárbiztositó társaság mint szövetkezet ellen liiegler József Ede jav. 200815 ft Pozsonyban ; Gallovich J. vh. — Ágoston János s neje Király Máriától Markbreit Adolf jav. 6063S ft Bpesten ; Csiszér J. vh. V. ker.jbsg. — Mikién Szimiontól Csoplea Mária jav. 327 ft Felek községben ; Piger J. vh. Kolozsvárott. — KÍS3 Miklós s nejétől Zalka János jav. 450 ft Zámolyon ; Végű N. vh. Győrött, — Karácsonyi Mihálytól özv.Matkovits Albertné jav. 800 ft Tokajban ; Demeczky J. vh. — Sipos Mihály. István s Józseftől Rosenbaum Adolf jav. 351 tt Ipolyságon. — Benjámin Ábrahám s Páneth Lmától a m. kir. fogarasi ménes-urad. jav. 888 it Potstelken ; ifj. MusnayJ. vh. D.-Szt.-Mártonban. Nyomatott az »Athenacum« irod. és nyomd. r. társ. nyomdájában.