Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 43. szám - Vélemény és indítvány

— 340 — 92 sect. a kereskedelmi csődben megtámadható ügyletekre nézve kijelenti, hogy különbséget nem tesz, vajon az adós kereskedő-e vagy sem. Hazai jogirodalmunk a felvetett kérdést két törvjban oldotta meg: Dr. Szvetenay Miklós javaslata: »Törvény tervezet az adósok által hitelezőik megkárosítására véghezvitt jogceelekvények megtámadhatásától.« 1875 — 1B. §-ban az A. P. csődön kivül szabályozza. A javaslat az A. P. alkalmazását a csődben a csődtervezetnek tartja fenn, és azt csődön kivül szűkebb térre szorítja. A javaslat szerint az A. P. alapja a terhes szerződéseknél, az adós részéről dolus ; a hitelező részéről »fraus particeps.« A javaslat indokolása nagy gonddal készült és jogirodalmunkban mint a felvetett kérdéssel foglalkozó első, beható monográfia szerepel. Dr. Králik Lajosnak az igazságügyim megbízásából készített javaslata »A fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről 1876.« E javaslat, mint czime mutatja, az A P. mint a kielégítési eljárás részét fogja fel. E törv. javaslat kiterjed a csődre, mint csődön kívül, az utóbbi esetben az A. P. szűkebb térre szorítva. A javaslat a támadási pert, mint a pernek egy különös nemét fogja fel, és különös eljárási szabályoknak veti alá. Az itt kifejtettek alapján indítványom oda terjed: mondja ki a t. jogászgyülés, hogy »az adósnak jogügyletei s jogi érdekkel biró cselekvényei, melyek a hitelezők kielégítését csorbítják, csődön kivül is, támadási keresetnek vannak a 1 á v e t v e.« Magyar Jogászgyülés. Ertesitvény a Budapesten 1879. évi október hó 19—22. (bezárólag) tartandó hetedik magyar jogászgyülés tárgyában. Előleges napirend. a) 1879. október 19. reggeli 9 órakor teljes ülés a magy. tud. Akadémia idéstermében (V. kerület, Akadémia palota.) 1. Megnyitás. 2. Elnök és alelnök választása (Négy jegyzőt az elnök választ). 3. Jelentés a jogreform terén felmerült jelenségekről. 4. A számvizsgálók jelentésének elintézése. 5. Egy 3 tagu számvizsgáló bizottságiválasztása. 6. Egy öttagú szavazatszedö bizottság kiküldése az elnök által. 7. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak az illető szakosztályokhoz utasitása. b) 1879. évi október 20-án és 21-én reggeli 9 órakor és délután 3 órakor: szakosztályi ülések a m. tud. Akadémia termeiben. A szakosztályok megnyitására az állandó bizottság következő tagjai küldettek ki: az I. szakosztály megnyitására C z o r d a Bódog legfőbb itélőszéki biró ur, a II. szakosztály megnyitására Dr. A p á t h y István egyetemi tanár ur, a III. szakosztály megnyitására Sárkány József kir. táblai tanácselnök ur, a IV. szakosztály megnyitására Dr. B r ó d e Lipót ügyvéd ur. A szakosztályok első ülésén elnök, esetleg elnöki helyettes és két jegyző választandó. A szakosztályok közül: az első és harmadik délelőtt, a második és negyedik délután tartja üléseit. Szakosztályi tárgysorozat. Véleményes indítványok. A magánjogból. Első kérdés: Kiket és mily mértékben illessen köteles rész és mely esetekben engedtessék meg a köteles részből való kitagadás? Előadó: Dr. D e 1 l'A dami Rezső budapesti ügyvéd ur. Véleményes indítványok: Dr. B o z ó k y Alajos nagyváradi jogtanár, és E u y i c zkey Gábor sárospataki ügyvéd uraktól. Második kérdés: Mely elvek szerint szabályoztassék a követelések beszámítása? Előadó: Dr. AVeinmann Fülöp budapesti közjegyző ur. Véleményes indítvány: Dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogtanár úrtól. A hiteltörvényekböl. Harmadik kérdés: Az elsőbbségi kötvény birtokosai jogainak megvédésére szükséges-e közös képviselet és ha igen, mi módon szábályzandó ez? Előadó: Dr. Schnierer Gyula osztálytanácsos ur a kereskedelmi minisztériumban. Véleményes indítványok: Dr. H e ld Kálmán és ifj. Dr. N e u m a n n Sándor budapesti ügyvéd uraktól. Negyedik kérdés: Az »actio Pauliana« csak csőd esetében vagy azon kivül is helyt foghat-e? Előadó: Dr. Herich Károly osztálytanácsos ur a kereskedelmi minisztériumban. Véleményes indítvány : Dr. Zsigmondy Jenő. budapesti ügyvéd úrtól. A büntetőjogból és eljárásból. Ötödik kérdés: Az úgynevezett »amerikai párbaj« mely büntetőjogi minősítés alá soroltassék? Előadó: Dr. Dárday Sándor ur a »Jogtudományi Közlöny« szerkesztője. Véleményes indítványok: K ő r ö s y Sándor debreczeni jogtanár és Dr. S z e g h e ő Ignácz treucséni kir. ügyész uraktól. Hatodik kérdés: Azon bűnügyekben, melyekben a rendes bíróságok ítélni hivatvák, az első fokú bíróság ítélete ellen a téDy kérj désében is hely adassék-e felebbvitelnek ? Előadó : Dr. E m m e r Korj nél budapesti ügyvéd ur. Véleményes indítványok: Dr. Friedmann I Bernát budapesti ügyvéd, Helmbacher Nándor pestvidéki töri vényszéki kir. alügyész, Dr. Székely Ferencz budapesti kir. főügyészi helyettes és Dr. Werner Rudolf kassai jogtanár uraktól. A polgári eljárásból és a bírósági szervezetből. Hetedik kérdés: Kivánatos-e, hogy a bírói kinevezéseknél | és előléptetéseknél követendő eljárás törvényhozásilag szabályoz| tassék; ha igen, mily elvek szolgáljanak a megállapítandó szabályok | alapjául ? Előadó : Dr. G a r a y Dezső pv. törvényszéki biró ur. Vélemé! nyes indítvány Dr. Günther Antal budapesti ügyvéd úrtól. Nnyolczadik kérdés: Kivánatos-e, hogy a járásbíróságok hatásköre birtokbiráskodásra is kiterjesztessék, és ha igen, mily mérvben? Előadó Rupp Zsigmond budapesti közjegyző ur.*) Véleményes indítvány Dr. Kleckner Alajos kassai jogtanár úrtól. c) 187.9. évi október 22-én reggeli 9 órakor, teljes ülés a magy. tud. Akadémia üléstermében. 1. A szakosztályok megállapodásainak illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. A szavazatszedő bizottság jelentése alapján az állandó bizottság tagjai tekintetében megejtett szavazás eredményének kihirdetése. 3. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. Kelt Budapesten, 1879. évi október hóban. Elnöki megbízásból. Dr. Siegmund Vilmos, a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkára. A jogászgyülés központi irodája, IV kerület kalap-utcza 12. sz. első emelet (a budapesti ügyvédi kamara helyiségében), naJ ponkint reggeli 9 órától déli 12 és délután 3 órától 5 óráig leend I nyitva. A jogászgyülés közlönye a »Magyar Themis« a jogászgyüJ lés tartama alatt naponkint reggel jelenik meg és az ülési helyiségek, ben fog szétosztatni. A napi közlönyért dij nem jár. Az évkönyv két kötetben jelenik meg; az első kötet tartal: mázza az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, esetleg a jelentkezéskor Budapesten fog a tagoknak a központi irodában kézbesitetni; a második kötet tartalmazandja az összes tanácskozásokat | gyorsírói feljegyzés nyomán és utólag fog a tagoknak megküldetni; és 1 pedig vidékre, mindkettő bérmentetlenül. Az évkönyvért dij nem jár. A legközelebbi jogászgyülési tagdíj, a mennyiben e tagdíj az alapszabályszerü határidőben közvetlenül le nem fizettetnék, utánvét utján szedetik be, esetleg a tagdíj után véti összegével az évkönyv II. kötete terheltetik. A f. hó 22-én esti 8^2 órakor a »Hungária« alsó külön termében tartandó banketthez a jegyek azon nap déli 12 órájáig a központi irodában (IV. kalap u. 12. sz. a budapesti ügyvédi kamarában( vagy az ülés-helyiségekben válthatók. — Állandó találkozási hely ugy délben mint este: a *Hungaria« éttermei. *) Eupp Zsigmond közjegyző urnák családjában közbejött haláleset folytán ezen kérdésre nézve más előadó fog választatni. Nyomatott az »Athenaeum« irod. és nyomd. r. távs. nyomdájában.