Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 44. szám - A VII. magyar jogászgyülés

Kilenczedik évfolyam. 44. szám (II. napiszám). KiulaiMst, l^?í>. október 20. Ktilnn mellékletek: a ..Döntvényeit gyjjtemenye" .12 „Igazságügyi rendeletek iára" és M „Igazságügyi tbrvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a meqrenúelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-uteza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAE JOGÁSZfYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmeu tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a ..Döntvények gyüiteménve" és 2.1. „Igazságügyi rendeletek tára" czimü ne lékletckkel együttesen: egész évre 10 forinl félévre 5 ionnt, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elSfizeté zek b i •idék IHEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A magyar — Hivatali lyázatok. szgyülés állandó MzottsásrMr.ak jelentése a jogreform terén felmerült jelenségekről. — A VII. magyar jogászjy ülés első teljes ülése, izlemények a jogászgyülés köréből. — Különfélék. — Kivonat a »Bndapesti Közlönyéből (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Páénykeivseti felhivások). A magyar jogászgyülés állandó bizottságának jelentése a jogreform terén felmer ült jelenségekről. Tisztelt közgyűlés! Hosszabb megszakítás után ismét felvehetjük munkásságunk fonalát, melyet félbeszakítani a közelünkben lefolyt világrenditő események késztettek, s melyek folytán a hetedik jogászgyülés egybehivását már két izben el kellett napolnunk. Midőn három év előtt jelentétünket a t. közgyűlés elé terjesztettük, örömmel constatálhattuk, hogy a jogreform terén a magyar jogászgyülés által megvitatott és megállapított elvek a törvényhozás részéről több irányban érvényesíttettek, s hogy azon törvények, melyekben ezen elvek kifejezést nyertek, messze kimagaslanak a hazai codificatio egyéb alkotásai közül. Az 1876. évi igazságügyi törvények közül ki kell emelnünk a XXVII. t. czikket a váltótörvényről, mely méltó társa a helyes alapokon kidolgozott kereskedelmi törvénynek ; e kettőt kiegészítendő, készült el az uj esődtörvényjavaslat; mely remélhetőleg már legközelebb az országgyűlés napi rendjére tűzetik s mely hiteltőrvényeink sorozatának utolsó lánczszeme. Kisebb jelentőségű, de irányelvei tekintetében csak helyeselhető az 1876 : XXXI. t. cz. a fizetések, nyugdijak s illetményekre vezetendő végrehajtás korlátozásáról, és az 1876: XXXVI. t. cz. a ?álogle vélek biztosításáról. Nem emlékezhetünk meg ily elégtétellel az 1877. évi törvényalkotásokról. Az 1877. évi XX. t. cz. a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezését tűzte ki czélu , de e törvén) ben szakított a törvényhozás az alig néhány év előtt az ország által nagy vívmányként üdvözölt ama nagy elvvel, mely szerint az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elválasztandó, s méltán aggódhatunk, hogy ezen lépés káros következményei mind nagyobb mérveket öltendnek. E törvény egyébiránt annál kevé-bbé mondható szerencsés alkotásnak, mivel abban az anyagi jog egy főfontosságu részének, t. i. a családjognak számos kérdése amúgy mellékesen tárgyaltatván, kielégítő megoldást nem nyerhetett. Még messzebb ment a törvényhozás a fent említett elv feladásában az 1877 : XXII. t. cz. megalkotásánál, melyben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás szabályoztatott; ezen szabályozás által az egyes bíróságokra nehezedett terheken könnyittetni, s a felekre nézve az eljárás pgyszeiiisittetni szándékoltatott, azonban a törvény életbeléptetése éta lefolyt rövid időköz is igazolta már, hogy e törvény, a helyett, hogy létesítené: egyenesen kizárja a gyors és olcsó igazságszolgáltatást, büntetést mér a hitelezőre, midőn azt készteti a követelésének behajtásával járó költséget viselni, kizárja az 1874 : 34. t. cz. ellenére az ügyvédi képviseletet, s tág tért nyit a zugirászatnak, elriasztja különösen a kereskedői osztályt igényeinek érvényesítésétől, s igy önmaga hiusítja meg azon ezélt, a melyért alkottatott. Az 1877: VIII. t. cz., mely az 1868. évi XXI. t. cz.-et módosítja, kísérletet képez az uzsora meggátlására, mely kérdés most mindenütt napirenden van; a várt eredményre azonban e kísérlet nem vezetett. Az 1877 : XII. t. cz. a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog-és birtokviszonyok rendezését tárgyazó 1871 : LIII. t. cz-et helyesen egészíti ki. Korszakot képeznek az 1878. évi V. és 1879: XL. t. cz.: büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, és büntetőtörvénykönyv a kihágásokról, melyekkel az előkészités stádiumában ismételve foglalkoztunk, s melyeknek mielőbbi életbeléptetése kívánatos. Ha még a szegedi katastrófa folytán szükségessé vált igazságszolgáltatási rendkívüli intézkedéseket tárgyazó 1879: V. t. cz.-et említjük fel, ugy kimerítettük mindazt, a mi a törvényalkotás terén legújabban positiv eredményként jelentkezik. Nem mellőzhetjük azonban hallgatással, hogy az általános polgári törvénykönyv codificatiója, mely éveken át szünetelt, ismét munkába vétetett, s hogy e munka, köztudomás szerint, most már örvendetesen halad, s befejezéséhez közeleg, valamint hogy a büntető eljárás iránti törvényjavaslat is, hallomás szerint, már a szakkörök tárgyalására' megérett. A polgári perrendtartás módosítása tárgyában a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat tekintetében sajnálattal kell kiemelnünk, hogy az ismét az írásbeliség elvére fektettetett. A jogászgyülés ismételve és indokoltan kimutatta, miszerint csak a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló eljárás felelhet meg a helyes igazságszolgáltatás kívánalmainak. Az állandó bizottság nem zárkozhatik el az elől, hogy az előterjesztett javaslat ujabban elodázza a várva-várt végleges reformot, és állandósítja a minden átmenettel kapcsolatos nehézségeket, a nélkül, hogy a helyze'et lényegesen javítaná. Budapesten, 1879. október 11-én. Az állandó bizottsáq. A VII. magyar jogászgyülés első teljes ülésére körülbelül kétszázan jelentek meg a tagok közül. A fővárosi bírói kar sokkal erősebben volt képviselve mint az előbbi években. Az ülést Majláth György elnök a következő momentuosus beszéddel nyitotta meg : Majláth György elnök: Igen t. közgyűlés! A jogászgyülés igazgató-választmányának nagybecsű megbízásából van szerencsém a 7-ik jogászgyülésre egybegyűlt közönséget tiszteletteljesen üdvözölni, egyúttal pedig a mult alkalommal történt megválasztatáson! ért mélyen érzett hálámnak adójátleróvnimost, miután eddig fájdalom ezt személyesen megtenni alkalom nem adatott. (É 1 j e n z é s.) Sok idő mult, mióta a hatodik jogászgyülés befejezte működését. Eseménydús évek voltak, mely eseményeknek közelről érdeklett tanúi, majd részesei is valánk. Ez volt oka annak, hogy a jogászgyülés eddig egybe nem hivatott. Míg most a béke helyreálltával kötelesség szerűen siettünk a 7-dik jogászgyülést egybehívni; egybehívni azokat, kik részint mint a jogtudomány és az irodalom felkent bajnokai, részint mint a jogszolgáltatás munkás tényezői első vonalban vannak hivatva arra, hogy Magya'ország jogi közvéleményét képviseljék; képviseljék