Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 43. szám - Hetedik magyar jogászgyülés

Kilenczedik évfolyam. 43. szám. Budapest, 1879. október 19. Hetedik magyar jogászgyülés. Mégis létrejött. Hosszú szünet után, talán hosszabb szünet előtt. A cassandrai jóslat daczára, hogy a szalmatűz árnyéka is már feledésbe ment. Kicsinylői napi rendre tértek fölötte, kislelküek már halva látták. És ime feltámad a tetszhalott és szól és cselekszik. Az idők mostohák. Mostohák a jogra, mostohák a tudományra. A jogot a kard és »többség« népszerü hatalma és a deficitölő pénzügyi művészet fukarsága és kapzsisága megsebezik; a gyógykezelő alkalmi törvényhozás kontárkodása pedig megöli. A tudományt az anyagi érdekek elsőbbsége kitolja a gyakorlatiasság birodalmából; nem érnek rá, az ideologok világmegváltását bevárni, kiknek oly sietős a dolguk és kiknek bármely csillogó fétis többet ér az igazság láthatlan Istenénél. E számító világban nincsen helye a megmérhetlen eszméknek, de van annál több a számos nullákoak. Orvosi, statisztikai, archaeologiai, ampelographiai gyülések és törekvések, á la bonne heure, azok posítiv eredménynyel járnak. Uj panacaeát, uj adót, uj hivatalt feltalálni, az közhasznu dolog. Hanem elmélkedő jogászgyülés mi értelemmel bir, hol törvényt ugyis jog és elmélkedés nélkül csinálnak? Sokan csüggednek. A közérdeklődés megközelithetlennek látszik. A közöny jégtengerében tévelygünk. Az önzetlen munkaáldozat terméketlen senki sem buzdit, semmi sem ösztönöz meghozatalára. A sértett ambitiók, a félrevonult myrmidonok boszukara rémit, a jóakaró tudatlanság visszaint, mint a bűvös vadász kísértetei. Mi becse van Sisyphus fáradozásának? Mit ér a pusztában kiáltó szó? Mi gyakorlati haszna, mi czélja van az enuntiatióknak, melyek a törvényhozásra hatást nem gyakorolnak? Az legyen a jogászgyülés hivatása, hogy irodalomtörténeti makulaturát csináljon ? Bármennyi vagy bármily csekély legyen az elvi kijelentések belbecse, azt ugyan senki sem vonja kétségbe, hogy a jogi közvéleménynek nincs hivatottabb organuma mint ez alkalmi testület. A tekintély tehát nem ettől, hanem a szellemi iránytól általában hiányzik. De a kik csak a közvetlen hatást jogéletre, jogalkotásra veszik értékmérőnek, kik csak közvetlen gyümölcsözésben látnak létjogot, kik időelőtti vélemény képezését, a jövő szolgálatát perhorreskálják, azok elidegenednek a hatástalan intézménytől. A tények ridegségét el kell viselnünk. A hatalom igazgat. Társadalmi orgánum, minő ily gyűlés, csak ott bir tájékozó, döntő befolyással az állam orgánumaival szemben, hol háttere van a mivelt, érett, érdeklődő társadalmi rétegekben, melyek tanácsát követeléssé alakítják át. Szellemileg szegény társadalomban a hatalmukra féltékeny államközegek függetlenül járnak cl a tanácstól, sokszor az érvektől is: szabadelvüségük csak elvtől szabadságuk. De nekünk mégsem hiábavaló szavazógép, ha napi jogpolitikát nem csinál is; nekünk mégsem az irodalom által feleslegessé tett orgánum, ha munkássága szenved is a sikertelenség tudata által; nekünk mégis üdvös és üdvözlendő' intézmény. A nemzeti mivelődésnek, a jogegységnek és joguralomnak tért hódit a nyers hatalmak, a brutalis érdekzavar őserdejében. A szellemi társulásnak központot nyujt; a magyar jogtudósok közérzületét erősbiti, mint Antäust a szülőföld érintése. Hű az eszmékhez, hű a tudományhoz, hű a joghoz, nemes küzdelem otromba erők ellen magasztos eszményért. Távol az eszmény, mi nem érjük el; de kölelességünk teljesítése hagyományunk leend. És végre is az anyagiság és nyerseség tehetetlenek; a szellem pedig halad, mint a fény. A politikai zivatarok elváltoznak; a jog szilárd, mint sugár a viharban. A roszakarat és tudatlanság bálványai elbuknak; az igazság diadalra jut. Az igazság népünk nyelvén tudományt is, jogot is jelent. E kettőt miveljük népünkért. És végre fel fog ébredni népünk szelleme mély álmából és önura lesz és itélni fog bajai felett. Akkor itél a szellemet megvető gyakorlat felett is. Akkor ismeri fel a valódi uralom, állandó nagyság erkölcsi alapját: az eszmény hitét, a kötelesség érzését. E hit és érzés hoz össze a munkához a nagy művön. E munka békit és egyetértésre buzdit. A nagy gyűlés számos férfiut egyesit magában, kik különböző iskolák és nézetek hivei, kik elveik propagálásánál az irodalomban és életben egymást sokszor meg nem kímélhetik és igy elkeserítik a vélemények küzdelmét. Az eszmék harczának elfajulása ellen megóv ez egyesítés. Nem azért, mert személyes érintkezés és megbarátkozás alkalma, hanem azért, mert a a találkozás közös téren, közös talajon, hatalmas mementó a a közös érdekekre, közös zászlóra, a közös ellenségre, kit pártoskodásuk erősit, a jogtalanság és tudatlanság uralmára. El ne felejtsük küzdelmeink közös, végső czélját! Egymást kicsinyelvén, fegyvert adunk a tömeg kezébe, mely a tudományt kicsinyli, fegyvert a charlatanok kezébe, kik port hintenek a tömeg szemébe. Támogassuk azt, mi támogatásra méltó, és együtt és nyiltan támadjuk azt, mi vészes és ártalmas. Munkásságunk ne legyen csak positiv, ne legyen csupán elméleti szaktanulmány. Szükséges és üdvös nálunk a negatio, a vető is oly jogalkotások ellen, melyek kellő, komoly alapos módszer és terv nélkül, melyek pillanatra és alkalomra egység és összefüggés és tudományos szellem nélkül létrehozatván, a gyakorlatban csak károsan hatnak. Ne csak a jónak adjunk irányt, tüntessünk a rosz ellen is. A tudományos szellem méltósága és nagysága az érdekek mellőzésében, minden igaznak kíméletlen felKülön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmen tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyüjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszerübben postautalvány utján küldendők. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Hetedik magyar jogászgyülés. Dr. Dell' A d a m i Rezső ügyvéd urtól. — Vélemény és indítvány a jogászgyülés által kitüzött azon kérdés felett: kiket és mily mértékben illesen köteles rész és mily esetekben engedtessék meg a köteles részből való kitagadás? Dr. D ell'A d a m i Rezső ügyvéd urtól. — Vélemény és indítvány a jogászgyülés által kitüzött azon kérdés felett: az actio Pauliana csak csőd esetében vagy azon kívül is helyt foghat-e ? Dr. J e ll i n e k Arthur ügyvéd urtól. — Hivatalos közlemények a VII. magyar jogászgyülés köréből.