Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 42. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 326 — társaságok alakítását illető intézkedések, melyek az alaptőke létezésére és biztosítására vonatkoznak, a szövetkezetek alakitásánál elesnek, legfeljebb analóg alkalmazásról lehetvén szó akkor, ha concrét esetben egy szövetkezet is bizonyos alaptőkével lép életbe, a mi gyakran történik, sőt pl. Francziaországban másként nem is lehetséges (1867-iki loi sur les sociétés III. fejezet). Ezt szem előtt tartva, lássuk közelebbről, mi szükséges a szövetkezetek alakításához. Már kiemeltük, hogy a keresk. törvény indirekt intézkedéséből következik, miszerint a szövetkezetek alakitásánál is meghatározott személyek mint alapítók kell hogy létezzenek s hogy ezen alapítók a társaság tervezetét kibocsátani tartoznak. Valamint pedig a részvénytársaságnál, ugy a szövetkezetnél is az alapítók ezen tervezetet polgári állásuk és lakhelyük kitüntetése mellett sajátkezüleg aláírni kötelesek ; hasonlóképen ők a szövetkezeteknél is a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen fele- i lő-iek s azonfelül három hónapig terjedhető fogsággal sujtan- i dók, ha a tervezetben tudva valótlan adatokat közölnek ("219. ' §. 1. p. 246. §.). A mi azon kérdést illeti, vajon a tervezet I hol és miként teendő közzé? ugy e tekintetben mi j sem természetesebb, mint hogy a részvénytársaságnál előforduló rész vény aláírási ivek helyébe azon aláírási ivek, | lajstromok stb. állitandók, melyekbea szövetkezetbe belépni . szándékozók neveiket ill. belépési nyilatkozataikat beleírják (224. §. ut. bek.). A mi pedig a tervezet kötelező tartalmát illeti, ugy a részvénytársaságra vonatkozó 150. §-ában felsorolt pontok közöl a szövetkezeteknél természetesen csak azok veendők fel, melyek a szövetkezetek természetével j nem ellenkeznek, ilyenek azonban kétségtelenül: a vállalat tárgya és tartama (1. pont.); az alapítók vagy mások nemkészpénzbeli betételei, melyek a szövetkezeteknél is fordulhatnak elő; ezen betételek értéke (5. pont); nemkülönben az alapitóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előnyök (6. pont). A mi az alakuló közgyűlést illeti, ugy mindenekelőtt kétségtelen, hogy ez a szövetkezeteknél is az ala- j pitók által hívandó össze s csak az lehet kérdéses, vajon ' a 154. §-ban megállapított két havi határidő a szövetkeze- j tekre alkalmazható-e ? Azt hiszszük nem; mert hisz a szö- | vetkezeteknél a tagok folytonosan beléphetvén, hiányzik • azon meghatározott időpont, a melytől a nevezett határidő j számítandó volna. Ennek folytán elesik természetesen egyut- ! tal a 154. §. utolsó bekezdésébea foglalt azon sanktio is, ! mely szerint, ha a közgyűlés két hó alatt össze nem hivatik. az aláírók befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik ; bár a szövetkezeteknél is előfordul, hogy a tagok már a megalakulás előtt bizonyos befizetéseket tesznek, a midőn az alapitóknak a 152. §-ban megállapitott felelőssége a szövetkezeteknél is analóg alkalmazást nyerhet. A mi pedig a? | alakuló közgyűlés feladatát illeti, ugy a 154. §-ban fel- 1 sorolt öt pont közül az 1. pont, mely szerint a gyűlés fel- j adata az alaptőkének kellő aláirás és befizetés által történt j biztositásáról meggyőződést szerezni, a szövetkezetekre csak annyiban volna alkalmazható, a mennyiben a tagok épen | előleges befizetéseket köteleztettek tenni, vagy bizonyos be- i fizetéseket biztositandók voltak; ellenben a 2. pont (alapsza- j bályok megállapítása s az alapitókkal vagy másokkal neta- , Ián történt megállapodások iránti határozat), úgyszintén a 3. pont (a társaság meg- vagy meg nem alakulása iránti határozat), a 4. pont (a társasági igazgatóságnak, a mennyiben az alapítók által m'g kinevezve nem lett, nemkülönben a felügyelő bizottság megválasztása), végre az 5. pont (az alapítók felelőssége iránti intézkedés) : a szövetkezetek alakuló közgyűléseire feltétlenül alkalmazandók. Hasonlóképen megfelelő alkalmazást nyer a 154. §. 2. pontjának kiegészítése gyanánt a 156. §., mely az alapítók vagy mások által tett nem készpénzbeli betételekről s azon különös előnyökről intézkedik, melyek az alapitóknak vagy másoknak biztosittatnak. Ellenben a 155. §., mely az alakuló közgyűlés határozatképességére s a részt vevők szavazati jogaira vonatkozik, a szövetkezetekre alkalmazást legfeljebb annyiban nyerhet, a mennyiben minden az alakuló szövetkezetbe belépett tag a gyűlésen egy szavazattal bír, többes szavazat iránt (pl. az üzletrészek arányában) a tervezetnek kellvén intézkedni, különben ilyen azért nem foghat helyet, mert általános elv hogy a szerződő felek egymás irányában egyenlők. A mi végül azt illeti, hogy mit tartozik a szövetkezet az alapszabályok bemutatásával egyidejűleg igazolni? ugy erre nézve a 227. csak annyiban kiegészítendő, a mennyihen az igazolás tárgyát a 159. §. 5. pontjának megfelelőleg még az is kell hogy képezze, miszerint a társaság tényleg megalakult s esetleg, hogy a 156 §-ban érintett megállapodások az alakuló közgyűlés határozata által jóváhagyattak. Ezek azon kellékek, melyek a szövetkezetek alakitásánál megtartandók s melyeknek megtartására a bíróságok a czégbejegyzés alkalmával ügyelni kötelesek. Azon reményben élünk, hogy a biróságok ezen felfogásunkat megukévá teendik, a mi annyival kívánatosabb, mert különbm a szövetkezetek alakitásánál a legnagyobb önkénytől és visszaélésektől kell tartanunk. ]>,-. Kigy Ferencz, nagyváradi kir. jogtanár Adalékok / a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XVI. Az eszményi bűnhalmazat büntetése. (Befejezés.*) A múltkor kifejtetteknél fogva ugy az eszményi, mint az anyagi bűnhalmazat esetében egyaránt alkalmazandó 101. §. harmadik bekezdése szerint, ha államfogházzal és fegyház- vagy börtönnel büntetendő cselekmények (vagyis büntettek) halmazánál, az állam fog ház az első és második bekezdésekben foglalt mérvek szerinti »sulyosabb büntetés« : ezen büntetés a fenforgó cselekményekre (illetőleg a különféle büntettek tényálladékát képező cselekményre) szabott, és ahhoz időtartamára nézve legközelebb álló szabadságvesztés büntetés nemére... változtatandó át. A törvényhozó (e tartalmilag, mint szövegezésileg több tekintetben kifogásolható bekezdés törvényhozója: a jogügyi bizottság) szeme előtt csak azon eset lebegett, midőn az államfogházzal, mint leghosszabb tartamú büntetéssel, concurrál mint rövidebb tartamú büntetés fegyház vagy börtön, vagy concurrálnak mint rövidebb tartamú büntetések fegyház és börtön, és pedig ez utóbbiak olyképen, hogy bár mindegyikük rövidebb tartamú az államfogháznál, de egymás közötti viszonyukban vagy a fegyház a börtönnél, vagy a börtön a fegyháznál hosszabb tartamú, vagyis az államfogházzal concurráló fegyház- és börtönbüntetések egymás között egyenlőtlen tartamuak. Csak mert államfogházzal concurráló egyenlőtlen tartamú fegyház- és börtönbüntetésekre gondolt a törvényhozó, rendelhette szószer int, hogy az államfogház a fenforgó cselekményekre (illetve . . . cselekményre) szabott fegyház- vagy börtön-, vagy feg)ház- és börtönbüntetések közül : az ahhoz időtartamára nézve legközelebb álló szabadság-vesztés büntetés nemére változtatandó át. Ámde nem gondolt arra, — de a szóban forgó bekezdés eddigi magyarázói Schnierer (Comm. ad §§. 95. 101.) és Mayer (»Das. Ung. Strafgb.« 156. és 158. lpn.) sem, — hogy melyik büntetési nemre történjék az előirt átváltoztatás az esetben, hahogy államfogházzal fegyház és börtön concur rál olyképen, hogy ezek bár rövidebb tartamuak annál, de maguk között egyenlő tartamuak. Tegyük p. o. hogy (anyagi vagy eszményi bűnhalmazat esetében) 2 — 10 évi államfogházzal 2—5 évi fegyház és 2—5 évi börtön concurrálnak. Melyikre (a fegyházra vagy börtönre) történjék a 2—10 évi államfogbáz arányos átváltoztatása? Világos, n°gy egyik sem legközelebb álló, mert mindegyikük egyéni ően közel álló. Lehet a következő érveléssel élni. A 101. §. harmadik bekezdése szerint az államfog*) Az elübbi czikket 1. »M. Themis* 41. számában.