Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 42. szám - A szövetkezetek alakítása. 2. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 42. szám. Budapest, 1879. október 10. ilon mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek tára" éa az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYfJLÉS NAPILAPJA. Klőfizf.'ti'si lírák a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye*' és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimii mellékletekkel egyfltteien: egész évre 10 'orin' félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elífizoti' idékrfl IWEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A szövetkezetek alakítása. Dr. Nagy Ferencz nagyváradi kii-, jogtanártól. — Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. (XVI. Az eszményi bűnhalmazat büntetése). Dr. Barna Ignácztól. — A részvénytársaság megalakítása Dr. Nagy Dezsőtől. — A nők szenvedő váltóképességének kérdéséhez. (S. S.) — A magyar állampolgárság megszerzéséről s elvesztéséről szóló törvényjavaslat. — Legközelebbi csődbejelentési határidók. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-höl. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A szövetkezetek alakítása. / II. A mi bennünket azon elv felállítására vezet, hogy a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetek alakitására vonatkozó hiányos intézkedései a részvénytársaságok alakitására vonatkozó szabályok által egészitendők ki, a mennyiben ezt a szövetkezetek sajátszerű természete megengedi : az azon körülmény, hogy a kereskedelmi törvény szerkesztése alkalmával a szövetkezetek tekintetében általában azon elv volt irányadó, miszerint a részvénytársaságokra vonatkozó intézkedések a szövetkezetekre is alkalmazást nyernek; minélfogva csak azon viszonyok lettek külön szabályozva, melyek a szövetkezetek sajátságos természetéből származnak. Ezen elv kifejezést nyert az értekezlet XXXVI. ülésében, melyben a szövetkezetekről szóló fejezet előadója Apáthy (a kinek tervezete tudvalevőleg a szövetkezetekre nem terjeszkedett ki), a kereskedelmi minisztérium által bemutatott tervezet iránt általánosságban nyilatkozván, kiemelé, miszerint a tervezet nemcsak anyagi, hanem alaki tekintetben is eltér az alapul vett német szövetkezeti törvénytől, a mennyiben a német önálló törvény, | a tervezet pedig csak része a kereskedelmi törvénynek, s igy — folytatja tovább — »mindazon intézkedések, melyek az alapszabályok, a közgyűlés, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a feloszlás tekintetében a részvénytársaságokról szóló fejezetben foglaltatnak és a kölcsönösségi társulatokra is alkalmazhatók, egyszerű hivatkozás által fölvétettek a jelen fejezetbe, és csakis azon viszonyok találtak külön szabályozásra, melyek a kölcsönösségi társulatok kizárólagos sajátjait képezik* (Jegyzőkönyvek 222. 1.). Az értekezlet a tervezet ezen álláspontját észrevétel nélkül hagyta, tehát magáévátette, a mint hogy tényleg a tervezet csak kevés módosítással a törvénybe is átment. Igaz már most, hogy az érdemes előadó idézett nyilatkozatában az alakításra vonatkozó intézkedéseket külön nem említi fel mint olyanokat, melyek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályokból kiegészitendők; de erre súlyt fektetni annyival kevésbbé lehet, mert kétségtelen, hogy az előadó midőn az alapszabályokat, a közgyűlést stb. felemlité, ezzel nem akarta azt mondani, hogy az utolsó szavaiban foglalt elv, mely szerint t. i. csakis azon viszonyok találtak külön szabályozást, melyek a szövetkezetek kizárólagos sajátjait képezik, egyedül az általa emiitett különös jogviszonyokra nézve állíttatott fel. Ez értelmezés helytelensége különben magából a törvényből is derül ki, mely tényleg az előadó által nem emiitett viszonyokra nézve is utal a részvénytársaságokra vonatkozó intézkedésekre, igy pl. a külföldi szövetkezetek tekintetében (230. §.). De kitűnik felfogásunk helyessége azon tényből is, hogy a keresk. törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó fejezete több az alakítást illető vagy azzal összefüggő oly körülményt érint, melyek érthetlenek volnának, ha a keresk. törvény azon elvből nem indulna ki, miszerint a részvénytársaságok alakitására vonatkozó szabályok a szövetkezetekre is alkalmazást nyernek, a mennyiben ezt ezeknek sajátszerű természete megengedi. Igy a 227. §. intézkedik az iránt, hogy a szövetkezet az alapszabályok bemutatásával egyidejűleg igazolni tartozik, hogy az alapszabályok az alakuló közgyűlés által megállapittattak s hogy az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztatott. A törvény itt csak indirekté emlékezik meg az alakuló közgyűlésről; direkt intézkedést erre nézve nem tartalmaz. Nyilván a törvényhozó a részvénytársaságok alakuló közgyűlésére vonatkozó intézkedéseket tartotta szem előtt s szükségtelennek találta újból kimondani, miszerint a szövetkezeteknél is alakuló közgyűlés tartandó, s hogy ezen alakuló közgyűlésnek mi a feladata? Utóbbi tekintetben anynyival kevésbbé lehet kétség aziránt, miszerint a részvénytársaságokra vonatkozó intézkedések, különösen a 154. §. szabályai alkalmazandók, mert ezen szakasz több oly pontot tartalmaz, melyek az alakuló közgyűlés fogalmának belső lényegéből folynak s egyáltalában nem a részvénytársaság sajátságait képezik, a minő nevezetesen azon pont, miszerint I az alakuló közgyűlés feladata a társaság meg-vagy meg nem alakulása iránt határozni. Indirekt vonatkozást a részvénytársaság alakítását illető határozatokra tartalmaz továJbbá a 241. §. és pedig annyiban, a mennyiben ebből kitűnik, hogy a törvényhozó a szövetkezeteknél is alapitókat, miként a részvénytársaságoknál, tart szem előtt, s hogy ezeknek a szövetkezeteknél is jogukban áll, maguknak az első igazgatóság kinevezését fentartani (183. §.). Ugyancsak az alapitókra nézve tartalmaz vonatkozást a 246. §., mely általánosságban a 218— 222. §§-ban foglalt büntető határozatokra utalván, ebből kitűnik, hogy a szövetkezetek alapitói is a 219. §. 1. pontja értelmében három hónapig terjedhető fogságra itélendők, ha a tervezetben tudva valótlan adatokat közölnek; a miből ismét kiderül, hogy a törvényhozó a szövetkezeteknél is megköveteli, miszerint az alapitók a társaság tervezetét kibocsássák, e tervezet tartalmát illetőleg szintén a részvénytársaságra vonatkozó szabályok (150. §.) lévén irányadók. A tervezet szükségessége különben az idézett 241. §-ból öszszevetve a 183. §-al, valamint a 240. § ból összevetve a 179. §-al is kitűnik. Az előadottak folytán tehát nézetünk szerint semmi kétséget nem szenved, hogy a részvénytársaságok alakitására vonatkozó határozatok elvileg a szövetkezetek alakitására is alkalmazandók; s most még csak ezen elvnek a részletekben való keresztülviteléről kell szólanunk. E tekintetben mindenekelőtt azon lényeges különbségre kell utalnunk, mely a részvénytársaságok és szövetkezetek között annyiban létezik, a mennyiben előbbiek meghatározott alaptőke nélkül nem keletkezhetnek, holott utóbbiaknál ily alaptőke a lényeges elemek közé nem tartozik. Ebből azt kell következtetnünk, hogy mindazon a részvény-