Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 41. szám - A büntető-törvénykönyvek életbeléptetése

— 322 — tési nemek absolut súlyarányának szempontjából melyik büntetés tekintendő súlyosabbnak, sem birnánk külön intézkedéssel, mert hisz még azt is, hogy a büntetési nemek absolut súlyát a btk. 20. §-ában megállapitott sorrend határozza meg, a 101. §-ból tudjuk csak meg. Áttérve a fentebbiekhez képest ugy az eszményi, mint az anyagi bűnhalmazat esetében egyaráut alkalmazandó 101. §. rendeleteire: különböző nemű szabadság-vesztés büntetések között »sulyosabb büntetés« a bűntettekre megállapitott (20. §. 2. fegyház, 3. öt évi vagy öt éven íelüli államfogház, 4. börtön), mint a vétségekre (20. §. 3. öt éven aluli államfogház, 5. fogház) vagy a kihágásokra (kihágásokról, szóló btk. 15. §. 1. elzárás) megállapított büntetés; a vétségekre megállapitott súlyosabb, minta kihágásokra megállapitott; a büntetti büntetés tehát súlyosabb mint a vétségi vagy kihágási, a vétségi súlyosabb mint akihágási büntetés, minden tekintet nélkül arelativ súlyarányra, azaz a leghosszabb tartamra ; a bűntettekre megállapitott szabadság-vesztés büntetések között »sulyosabb büntetés« a hosszabb tartamú, tekintet nélkül a btk. 20. §-ában megállapitott sorrendre, vagyis tekintet nélkül a fegyház, 5 évi vagy 5 éven felüli államfogház és börtön közötti absolut, genericus súlyarányra; a vétségekre megállapitott szabadság-vesztés büntetések között ^súlyosabb büntetés* a hosszabb tartamú, tekintet nélkül a btk. 20. §-ában megállapitott sorrendre, vagyis tekintet nélkül az öt éven aluli államfogház és fogház közötti absolut súlyarányra; a bűntettekre vagy vétségekre egyenlő tartamban megállapitott szabadság-vesztés büntetések között »sulyosabb büntetés« a btk. 20. §-ában meghatározott sorrend szerint előbb álló büntetési nem, vagyis az absolut súlyarány szempontjából súlyosabb. A 101. §. harmadik bekezdése szerint azonban, ha a szóba jövő különböző nemű szabadság-vesztés büntetések között, nevezetesen az egymással concuráló fegyház vagy börtön és 5 évi vagy 5 éven felüli államfogház között (vagyis büntettek halmazánál): az államfogház a >sulyosabb büntetés*, (mert aleghosszabb tartamú; vagy államfogházzal és börtönnel büntetendő cselekmények halmazánál egy enlö tartamú, de mert a 20. §-ban megállapitott sorrend szerint előbb álló — államfogház sub. 3, börtön sub. 4. — azért »sulyosabb«): az állam fogház mint »sulyosabb büntetés illetőleg büntetési nem« sem az eszményi, sem az anyagi bűnhalmazat esetében nem alkalmazható, hanem az időtartamilag legközelebb álló szabadság-vesztés büntetés nemére (tehát fegyházra vagy börtönre) változtandó át; de mert a 101. §. első és második bekezdésében felállított mérvek szerint tulajdonképen az államfogház a »sulyosabb büntetés*, a fegyház vagy börtön pedig csak a helyettesitő büntetés illetve büntetési nem: az államfogház helyébe lépő fegyház vagy börtön a helyettesitett államfogház tartamával ugy a maximumot mint a minimumot illetőleg arányos időtartamban szabandó ki (nem csak szabható ki), azaz esetleg a fegyház vagy börtön speciális maximuma a helyetesitett államfogház tartamával arányban felemelendő (nem csak felemelh e t ő — azaz a biró szabad belátására csak az arányk u 1 c s meghatározása van bizva), vagy végre a fegyház vagy börtön speciális minimuma a helyettesitett államfogház speciális minimumával arányban felemelendő vagy leszállítandó. Tegyük p. o. hogy 10—15 évi államfogházzal, 5—10 évi fegyházzal és 1—5 évig terjedő börtönnel büntetendő cselekmények concurrálnak idealiter vagy realiter. A 10 —15 évi államfogház helyébe mint ^súlyosabb büntetess az 5—10 évi (vagyis az időtartamilag legközelebb álló) fegyház lép, de a biró a fegyházi büntetést alkalmazva, — nem mint Schnierer (»Commentar« 190. Ip. végén) mondja — ennek tartamát a törvényes kereten belül (5—10 év között) fogja kimérni, hanem a 10—15 évi helyettesitett államfogház tartamával arányos kereten belül. De mint áll a dolog :az 5 éven aluli államfogházzal és fogházzal büntetendő cselekmények (vagyis vétségek) halmazánál? A 101. §. negyedik bekezdése szerint a 101. §. r e n d elet e i több vétségek . . . halmazánál is alkalmazandók. Mely rendeletei a 101.§-nak alkalmazandók? Csupán az első és második bekezdésben foglalt rendeletei ? Vagyis csupán az, hogy 5 éven aluli államfogház és fogház között a hosszabb tartamú tekintendő súlyosabbnak, egyenlő tartamú államfogház és fogház között pedig a 20. §-ban megállapitott sorrend határoz, azaz a sub 3. felsorolt államfogház súlyosabb, mint a sub 5. felsorolt fogház? Vagy csupán a harmadik bekezdésben foglalt rendelet alkalmazandó? Azaz csupán az, hogy 5 éven aluli államfogház és fogházzal büntetendő cselekmények halmazánál: az államfogház, még ha súlyosabb büntetés is (mert hosszabb, vagy egyenlő tartamú), fogházra változtandó át? Csak arról lehet szó, hogy csupán az első és második bekezdés, vagy csupán a harmadik bekezdés rendeletei, nem pedig, hogy mind a három bekezdés rendeletei együtt alkalmazandók-e. Nyilvánvaló, hogy az első és második bekezdés rendeletének alkalmazása mellett nem volna értelme a harmadik bekezdés alkalmazásának, viszont a harmadik bekezdés rendeletének alkalmazása mellett nem volna értelme az első és második bekezdés alkalmazásának. Tekintettel arra, hogy a 101. §. harmadik bekezdése expressis verbis »állnmfogházzal és fegyház vagy börtönnel büntetendő cselekmények* halmazáról szól, tekintettel továbbá az átváltoztatás ratiójára, vagyis arra, hogy szembeszökő különbség mutatkozik az államfogház és fegyház vagy börtön közötti absolut sulyaránt, és az államfogház s fogház közötti absolut súlyarányt illetőleg: csupán a 101. §. első és második bekezdésének rendeleteit tartjuk vétségek ... eszményi vagy anyagi halmazánál alkalmazandónak. Röviden: az öt éven aluli államfogház és fogház között a 101. §. harmadik bekezdésében körülirt átváltoztatásnak n i n c s h e 1 y e, hanem alkalmazandó a 101. §. első és második bekezdésben foglalt mérvek szerinti »su'yosabb büntetés*, azaz a szerint a mint, államfoghftz vagy fogház. (Befejezése köv.) Dr. Barna Ignácz. A büntető-törvénykönyvek életbeléptetése. Az uj büntető-törvénykönyvek életbeléptetése tárgyában készült törvényjavaslat felett az igazságügyminiszteriumban tanácskozó bizottság folytatta a legközelebb elmúlt héten a javaslat tárgyalását. A huszadik szakasznál a bizottság nem tartotta szükségesnek a kihágások mellékbüntetéseiről is rendelkezni, mert habár az osztrák büntetőtörvény némely kihágásnál mellékbüntetést állapit meg, ezen mellékbüntetések az uj büntecőtörvények életbeléptetése után többé nem alkalmazhatók. Javasolja tehát e szakasz változatlan felvételét. A huszonegyedik, huszonkettedik és huszonharmadik szakaszban a bizottság változtatást nem javasolt. A huszonnegyedik szakasz kezdetét a bizottság következőleg javasolja: »A bűntett vagy vétség miatti elitéltetés magánjogi következményeit megállapító polgári törvények érintetlenül maradnak.* Továbbá ezen szavak helyett: >egy évet meghaladó szabadság vesztés büutetésben van megállapitva« javasolja: »egy évet meghaladó fogházbüntetésben van megállapítva*, hogy az államfogház kizárassék. A bizottság, mielőtt annak tárgyalásába belebocsátkozott, mily intézkedések veendők fel ezen szakaszban Erdélyre nézve, előzetesen megvitatta a kérdést, vajon Erdélyre nézve a szükséges intézkedések itt az életbeléptetési törvényben, vagy külön miniszteri rendeletben teendők meg. A bizottság tekintettel arra, hogy a polgárosított határőrvidék miatt (ott nincs a minisztériumnak rendeleti joga, mint Erdélyben) ugy is kell az életbeléptetési törvényben az osztrák polgári törvénykönyvre reflektálni, czélszerübbnek tartotta Erdélyre nézve is a törvényben intézkedni. Ennélfogva érdemlegesen megvitatván a 24. szakasz utolsó két mondatát, azt következőleg ajánlja elfogadásra: »A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla területén és a polgárosított katonai határőrvidéken az ott alkalmazásban levő polgári törvénykönyv 768. szakaszának 3. pontjában előforduló »börtönbüntetés« helyett életfogytiglani vagy 15 évi fegyházbüntetés értendő. Ugyanazon törvénykönyv 574. szakasza hatályon kivül helyeztetik.* — A bizottság azon kérdést, vajon az osztr. polg. törvénykönyv 61. szakasza is kifejezetten hatályon kivül helyezettnek mondassák ki, függőben hagyta. A huszonötödik, huszonhatodik és huszonhéted i k szakasznál a bizottság módosítást nem javasol. Ezen utolsó szakasznál a bizottság azon indítványt, hogy a hivatalképességnek fegyelmi uton kimondott elvesztése is meghatározott időre szorittassék, tekintettel a fegyelmi ügyek sajátságos természetére, mellőzte. Ahuszonnyolczadik szakasz kezdetén ezen szó: »szakaszok* helyett lenne teendő : »szakasznak.« Egyébkint a bizottság ennél valamint a húszon kilenczedik szakasznál módosítást nem javasol. Aharminczadik szakasz első pontja a bizottság által, ezen szavak kihagyásával: »a mennyiben vád alá helyezési határozat és ha kihágás forog fen« következőleg fogadtatott el: Ha pedig az előző szakaszban megjelölt büntetendő cselekmény miatt a büntető eljárás az uj büntető törvénykönyvek hatályba lépte előtt indíttatott meg az e. f. bíróság által, a mennyiben első fokú bírósági Ítélet még nem ho-