Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 41. szám - A szövetkezetek alakítása. 1. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 41. szám. Budapest, október 9. Külön mellékletek: a ..Döntvények gyJjtemenye" az. „Igazságügyi rendeletek tára" és: ai „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel'-. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátink a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadóhivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak ..Magyar Themis". a ..Döntvények gyűjteménye'* is a/. „Igazságügyi rendeletek tára" czimii melékletekkel együttesen: egész évre 11 forint, félévre 5 íonnt. negyedívre 2 forint 50 kr. Az előfizetni pénzek b ( IdékrSl MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A szövetkezetek alakítása. Dr. Nagy Ferencz budapesti egyetemi magántanártól. — A köteles rész. Dr. Dell'Adami Rézsű budapesti ügyvédtől. — Adalékok a masyar büntetö-törvénykönyv magyarázatához. (XV. Az eszményi bűnhalmazat büntetése). Dr. Barna Ignácztól. — A büntető-törvénykönyvek életbeléptetése. — A VII. magyar jogászgyülés. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhivások'i. — Külön melléklet : A »Döntvények gyűjteményé «-nek egy ive. Előfizetési felliivás MAGYAR THEMIS 1879-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", a „Büntetőjogi Szemle" az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre ő frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV.. barátok-tere 3. sz. A szövetkezetek alakítása. A kisbirtokosok országos földhitelintézetének legújabb szervezetére vonatkozó alapszabályok országszerte alakítandó mezőgazdasági előlegegyletekről is tesznek említést, melyek nevezett intézettel bizonvos kapcsolatba lépvén, annak közvetitő közegei (külszervei) gyanánt lesznek hivatva működni. A kisbirtokosok földhitelintézete tudvalevőleg még teljesen megalakítva nincs, s igy még nem is lehetett szó arról, hogy az érintett mezőgazdasági előlegegyletek szervezése megkezdessék. Azonban ez mindenesetre nemsokára meg fog történni, s meg vagyunk győződve, hogy az üdvös eszme földmivelő osztályunk által nagy rokonszenvvel fog fogadtatni. Valószínű, hogy a legközelebbi jövőben számos ily mezőgazdasági előlegegylet fog az ország különböző vidékein alakulni, sőt lehetséges, hogy a megindítandó agitátió más érdekkörökbe is fog átcsapni s a szövetkezetek egyéb fajainak nagyobb számban való alakitására is vezetend, főleg ha azon aktió, melyet az orsz. m. ipar-egyesület a szövetkezeti ügy terjesztése érdekében nem rég megkezdett, következetesen és fokozott mérvben folytattatni fog. E külső körülmény indít bennünket arra, hogy a szövetkezetek alakításáról és annak törvényes kellékeiről megemlékezzünk, amihez hozzájárul még azon belső ok is, hogy a szövetkezetek alakítására vonatkozó törvényes intézkedések oly hiányosak s annyi kételyre szolgáltatnak alkalmat, miszerint e kérdés tisztába hozatala felette kívánatosnak mutatkozik. Tudvalevőleg a magyar kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó intézkedései sok tekintetben haladást jelentenek szemben más külföldi törvényekkel, s nevezetesen a mi a részvénytársaságok alakítását illeti, a mi törvényünk erre nézve sokkal szabatosabban és kimerítőbben intézkedik, mint azon törvények, melyeket a magyar törvényhozó többé-kevésbbé alapul vett. Mig ezek többnyire csak néhány szórványos alakítási kautelát állítanak fel, melyek épen azért, mert nincsenek más óvrendszabályok által kiegészítve, kevésbbé hatályosak: addig a magyar k. t. intézkedései sokkal kevésbbé szorulnak kiegészítésre, sokkal nagyobb garantiát nyújtanak az alapítás körül történni szokott visszaélések ellen. A magyar k. t. mindenekelőtt praecisirozza azt, hogy mi szükséges ahhoz, miszerint egy részvénytársaság megalakultnak tekinttessék (149. §.). Kimondja továbbá, hogy az alaptőke biztosítása részvényaláirás által történik; előírja, hogy az alapítók a társaság tervezetét minden aláirási ívbe felvenni s azt sajátkezüleg aláírni tartoznak; megállapitja, mit kell a tervezetnek magában foglalni s azon sanctiót állítja fel, miszerint az alapítók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen felelősek s azonfelül három hónapig terjedhető fogsággal esetleg ezer forintig terjedhető pénzbirsággal sujtandók, ha a tervezetben tudva valótlan adatokat közölnek (150., 219., 220. §§.). A 151. §. közelebbről intézkedik a részvényaláirásról, előírván, hogy az aláírásnál, a mennyiben a tervezetben magasabb befizetés ki nem köttetett, minden aláírt részvényre névértékének 10° 0 -a készpénzben befizetendő, mely befizetésekért az alapítók egyetemlegesen mindaddig felelőssek, mig ez alól az alakuló I közgyűlés határozata folytán fel nem oldatnak (153. § ). Ezen alakuló közgyűlés az alapítók által az aláírás záridejétől számítandó két hó alatt összehívandó, ellenkező esetben az aláírók befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. A 154. §. részletesen meghatározza az alakuló közgyűlés teendőit, kiegészíttetvén a 156. §. által, mely azon betételekről intézkedik, melyek nem készpénzben állanak, nem különben azon előnyökről, melyek az alapitóknak vagy másoknak biztosittatnak, mig a 155. §. az alakuló közgyűlés határozatképességéről s a részvényaláirók szavazati jogáról intézkedik. A 157. §. az alapszabályok lényeges tartalmát állapítja meg; a 158. §. előírja, hogy az alapszabályok a czégjegyzékbe bevezetés és közzététel végett az illetékes törvényszéknél bemutatandók; végre a 159. §. meghatározza, mit tartozik a társaság az alapszabályok bemutatásával egyidejűleg igazolni. Hasonló részletes intézkedéseket a szövetkezetekre nézve, a keresk. törvény nem állit fel. Egészben véve arra szorítkozik, hogy meghatározza, mikor tekintetik a szövetkezet megalakultnak (224. §.), mit kell az alapszabályoknak magukban foglalniok (225. §.), mit kellazalapszabályoknak a törvényszéknél való bemutatása alkalmával (226. §.) a szövetkezet által igazolni (227. §.). Vajon a szövetkezeteknél vannak-e felelősséggel tartozó alapítók; vajon ezen alapítók tartoznak-e tervezetet kibocsátani s mit kelljen ezen tervezetnek tartalmaznia; ki által és mikor hivandó össze az alakuló közgyűlés; mi ezen alakuló közgyűlés hatásköre; kik vehetnek ezen részt s bírnak szavazati joggal; mikor határozatképes; mi történik a nenikészpénzbeli betételekkel; az alapítóknak vagy másoknak biztosítani kivánt előnyökkel? stb. Minderről a szövetkezetekről szóló fejezet hallgat vagy legfeljebb némi sejtelmekre nyújt támpontot.