Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 40. szám - A köteles rész. 8. [r.]

Kilenczeüik évfolyam. 40. szám. Budapest, ls?í). október 2. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" ti?. „Igazságügyi rendeletek Iára" és az ..Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS .V MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" ezinrQ mellékletekkel eisyiittesen: egész évre 10 forint, félévre 5 iorint. negyedévre 2 forint 50 kr. Az elífizetési pénzek b é r m e legczélszeriibben p o s t a u t küldendík. vi.líkrít MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A köteles rész. Dr. Del l'A dami Kezsű ügyvédtől. — A részvénytársaság megalakítása. Dr. Nagy Dezsőtől. — Az 1876 : XV. t.-cz. 54. §a 5. pontja értelmében indítandó igényperre nézve mely bíróság illetékes, ha az igényelt tárgyak becsértéke 50 frtot meg nem halad? (x.) — Aláirt váltóürlap megsemmisítése kérhetö-e ? S a r 1 a y Edétől. — A büntető-törvények életbeléptetése. — A bűnvádi eljárás tervezete. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlönyéből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Düntvények gyűjteményéinek egy ive. Előfizetési felliivás MAGYAR THEMIS 1879-iki negyedik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", a „Büntetőjogi Szemle" az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bér mentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. A köteles rész. A VIII. Az an VIII. brumaire 18. elkövetett államcsíny után Bonaparte, első consul, Sieyes által készíttette az an VIII. frimaire 22. alkotmányt. Á törvényhozás menete ez alkotmány szerint a következő' volt. A kezdeményezés kizárólag a kormányt illette, mely három consulból állott, bár tényleg az első consul mellett a többi, Cambacéres és Lebrun, csak árnyék volt; ennek felhívására az államtanácsnak, melynek tagjait az első consul nevezte ki, törvényhozási osztálya kidolgozta a javaslatot, és ha az első consul azt fentartotta, teljes ülésben, hol a bel-, had-, pénz- és tengerészet-ügyi osztályok is résztvettek, az első consul elnöklete alatt discussio tárgyává tette. Erre az első consul három államtanácsost kormányszónoknak rendelt ki, kik a javaslatot a törvényhozó testület elé vitték, hol a javaslat indokait az első kormányszónok előadta. A törvényhozó testület erre a tribunatushoz tette át a javaslatot, mely a fölött teljes ülésben tanácskozott, mellette vagy ellene nyilatkozott és három tribünt küldött ki, kik e nyilatkozatot a törvényhozó testület előtt a kormányszónokok ellenében, kik a javaslatot minden esetben védelmezték, képviselni tartoztak. A törvényhozó testület e vitát meghallgatta a nélkül, hogy abban részt vehetett volna; befejezése után a javaslatot változatlanul elfogadnia vagy egészen elvetnie kellett. Elfogadás esetében a törvény meg volt hozva, de még tökéletlen. Tiz nap alatt a kormány azt mint alkotmányellenest az alkotmány őrzésére hivatott tanács (sénat conservateur) elé vihette megsemmisítés végett; ha ez is fentartotta volna, még sem volt kötelező, míg az első consul azt tiz nap alatt kihirdette. Mint látni lehet, Bonaparte befolyása a törvényhozásra már ezen alkotmány szerint is oly tökéletes volt, mint utóbb az azt kiegészítő an X. thermidor 16. és an XII. floréal 28. sénatus-consulte folytán, melyek az élethosziglanas consulatust és a császárságot szervezték. Az an VIII. thermidor 24. consuli arrété az alkotmányban ígért polgári törvénykönyv tervezetének szerkesztésére bizottságot nevezett ki, melynek tagjai Tronchet, semmi tőszéki elnök, Portalis, kormánybiztos a martaléktanácsnál, Bigot de Préameneu, kormánybiztos a semmitőszéknél és Maleville, semmitöszéki biró, voltak. Midőn a tervezet három első czime a tribunatus elé került, ott reactionarius szelleme miatt, mely különösen az idegenek jogállásának intoleráns szervezésében a nemzetközi kölcsönösség alapján, a naturalisatió nehézségeiben és a polgári halál intézményének felvételében nyilatkozott, Benjámin Constant, Ganilh, Andrieux, Marié Josef Chénier, Daunou, Laromiguiere, J. B. Say, stb. tribünök azt élénken megtámadták. A tribunatus a tervezet ellen nyilatkozott, a törvényhozó testület az egyik czimet elvetette és hasonló sors várt egy másikra. Ekkor Cambacéres, a nagy legista, segitett a bajon. Az an X. ventöse 22. sénatus-consulte a tribunatusból 20 tagot, — köztük a nevezetteket, — és a törvényhozó testületből 60 tagot eliminált. Az an X. germinal 18. consuli arrété elhatározta, hogy az államtanács a tervezet minden czimét a tribunatus illető osztályával közölje, mielőtt azt a törvényhozó testület elé terjeszti, hogy ezen félhivatalos érintkezés utján előzetes, kölcsönös egyetértés létesíttessék. így hozatott a 36 törvény, melyet az an XII. ventőse 80. (1804. mart. 31.) törvény Code civil des francais czime alatt egyesitett.!) ') Thiers: Hist. du Consulat et de l'Empire t. 3. p. 345. squ. Émile Acollas : Manuel du droit civil 2-e edit. Paris 1874. t. l. p. XXII—XXVI. A Code Napoléon szerkesztésének nevezetesebb részeseinek, első sorban Cambacéres és Portalis, továbbá Tronchet, Bigot de Préameneu, Maleville, Treilhard, Thibaudeau, Béal, Emmery, Duveyrierés Albissonnak jellemtelenségéről,elvtelenségéről és túlozva szellemi jelentéktelenségóről 1. E. Acollas i. h. XLIV. — LIII. 1. Tronchet, ki különösen a romanista Portalis és Maleville ellenében a szokásjogot képviselte, Bonapartere a legnagyobb befolyást gyakorolta, ki őt »Francziaország első jogtudósának* nyilvánította és vele saját, a tanácskozásokban tartott beszédeit, átdolgoztatta. A tanácskozásokról maga Jycques de Maleville irt: »Analyse raisonnée de la discussion du Code civil auConseil d'Etat« (5. kiad. Paris 1821. 4. köt.) czimü müvet, mely azonban a C. N. elveit tisztába nem hozhatta épen elvei egységének, összhangjának hiánya miatt. Kimerítően adja a tanácskozásokat Fenét általunk idézett s használt 15 kötetes munkája, mig az ismertebb, befejezetlenül maradt Locré : Esprit du Code Napoléon etc. 2-e edit. Paris 1807 —1814. 7. köt. a C. N.-búl csak az első könyvet ölelte fel. Az irodalomból csak a leghasználtabb müveket emiitjük. A commentárok között: Toullier : Droit civil francais etc. 6. kiad. Paris 1847 — 48. 14. köt. (1581 articulusig). Ennek 5. kiad. folytattatott Duvergiertől (Paris 1830—1839. 6. köt.) és a Demolombe mellett a bírósági gyakorlatban a legnagyobb tekintélynek örvendező Troplongtól (nomen omen) Paris 1843—1864. 27. köt., mely mű a C. N. egyes czimeinek commentárjainak sorozata. Delvir.court: Cours de Code civil 5. kiad. Páris 1834. 3. köt. Duranton : Cours de droit francais etc. 4. kiad. Páris 1844. 22. köt. Demante : Programm du cours de droit civil francais Paris 1840. 3. köt. és Cours analytique de Code civil folytatva: Colmet de Santerres által Páris 1849 — 1874. 5. köt. A C. N. első könyvéről : Proudhon : Cours du droit francais sur l'état des personnes 4. kiad. Paris 1859. 2. köt. és Valette : Explication sommaire du Livre premier de Code Napoléon Paris 1859. 1 köt;. Zachariae (francziául : Massé és Vergétől Paris 1854— 1858. 5. köt.) és C. Aubry s C. Rau idézett művei. Marcadé s (1832. art.-tói folytatva) Paul Pont: Explication théorique et pratique du Code Napoléon. Paris 1841 — 1859. 1859—1872. 7. kiad. 1873. 11 kötet. Végre a legtartalmasabb : C. Demolombe : Cours de Code Napoléon 1845. óta 29. köt. 5. kiad. 1874. óta. (A tárgyunkra vonatkozó Traító de successions 5. köt. (13—17-ik köt.) és Traíté de donations et testaments 6. köt. (18—23-ik köt.) általunk használt kiadása: Paris 1872 — 1876.) A mindenre kiterjeszkedő répertoires közül a legjobbak az általunk idézett Meri in (Eep. 5. kiad. 1827 — 28. 18 köt. Questions 4. kiad. 1827—30. 8 köt.) és Dalloz-félók (Eep. 1824—1844. 44 köt. s 1846. óta). A törvények, rendeletek stb. gyűjteményei közt: J. B. Duvcrgier : Collection compléte des lois etc. az 1788 —1830. hozattak : Paris 1825—1868. 70 köt. ós az ujabbak : 1830 óta. Külön döntvény-gyűjtemény, * semmitőszéki hivatalos (fenyítő s polgári) 1798 óta : Bulletin des arréts etc. s a Jour-