Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)
1879 / 39. szám
Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye“ MAGYAR _ a* „Igazságügyi rendeletek iára“ és az „Igazság- EjIUuZcIcqI aiaK ügyi törvények anyaggyüjteménynyel“.___________________________________________ ______ -------W------V-------" -^BB mm—~rmm~ /—X . (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérraen ¥ H B ^B ^B H B ^B / V szétküldéssel) A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések I I ' H B B J 1 / H H 1 és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendők. H H H |H Á H H ' * „Magyar Themis“, a „Döntvények gyűjteménye1' ■--------■ ■—4 és az „Igazságügyi rendeletek tára“ czimü mel1 1 H H i lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 14. SZ. B B B fl Á I W' B B L J félévre S forint, negyedévre 2 forint 50 kr. — “— —JBL— _JHL-------JEL. .—EE.___^EÍ — ▼ —JEl. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről Kiadó-hivatal : IV. barátok-tere 3. SZ. legezélszerübben a l v * » y Utján A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÖLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum“ részvénytársaság. TARTALOM: A magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat. — A részvénytársaság megalakítása. Dr. M a g y Dezsőtől. — A kereskedelmi törvény 107. §-ának magyarázatához. (S. S.) — Foglalható-e a postamesterhez fizetése. S a r 1 a y Edétől. — Roszhiszemü verseny az árverések foganatosítása körül. (R.) — A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbeje- lentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny «-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményének egy ive. Kilenczedik évfolyam. 39. szám. Budapest, 1879. September 25. A magyar büntető-törvénykönyvek: életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat.*) A tervezet 9. §-a szerint az 1872. VIII. t.-cz. 90., 91. s 92. §-nak azon intézkedései, melynél fogva az ott érintett egyének iparos-tanoncz tartási és fiatal munkások alkalmazásának jogától és illetve iparuk folytatásától birói ítélet által egy évnél hosszabb időre eltilthatók és üzletük birói ítélet által egy évnél hosszabb időre i s beszüntethető, hatályon kívül helyeztetnek. Egy évre szóló eltiltást vagy beszüntetést azonban ezentúl is megállapíthat a birói ítélet. A tervezethez csatolt indokolás szerint: »a 9. §. az ipartörvényről szóló 1872: 8. t.-cz. 90., 91. s 92. §-ainak intézkedéseit a bűntettekről és vétségekről szóló btk. 60. §-ának rendelkezésével hozza összhangzásba«. A bűntettekről és vétségekről szóló btk. hivatkozásba vett 60. §-a a szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlatától való eltiltásról intézkedvén, nem látható oka, hogy az ipartörvény kérdéses szakaszaiban megállapított mellékbüntetések átido- mitását, illetve időtartambani leszállítását miért is kívánná az összhang? Az, hogy az iparos tanoncz-tartási, a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától birói Ítélet által egy évnél hosszabb időre is megfosztható, vagy hogy a korcsmárosok és vendéglősök, zsibárusok, zálogra kölcsönzők és cselédszerzők iparuk folytatásától ... eltilthatók, vagy az, hogy p. o. a lőporgyár-, gázkészitő-, olajgyár-, kátránykészítő-, koromégető-üzlet stb__ beszüntethető: tán nem tekinthető »szakképzettséget kívánó foglalkozás« gyakorlatától való eltiltásnak ? A tanoncz tartási, vagy a fiatal munkások alkalmazásának jogától való eltiltás: csak nem tekinthető a foglalkozás gyakorlatától való eltiltásnak. A kihágásokról szóló btk. 25. §-a szerint kihágási esetekben a különös szakképzettséget kivánó foglalkozás hat hónapi tartamon felül nem tiltható el. A tervezet 9. §-a szerint... a foglalkozás stb. csak egy évi tartamon felül nem tiltható el. Hol itt az összhang? Pedig ha valamivel, úgy a kihágásokról szóló btk. 25. §-ának rendelkezésével lettek volna az ipartörvény szóban forgó intézkedései összhangzásba hozandók. De minek is egyáltalán a tervezet 9. §-ában foglalt átidomitás ? Hisz az ipartörvény szintén a tervezet 4. §-a szerint érintetlenül hagyott administrativ-ügyi törvények stb. közé tartozik. Az, hogy a 4. §. szerint érintetlenül hagyott administrativ-ügyi törvényben megállapított mellékbüntetés összhangzásba hozataláról van szó: nem változtat az átidomitás, a j u s t i z-ü g y i törvény mellékbüntetési rendszerével való összeegyeztetés indokolatlanságán. A tervezet 12. és 13. §-ai** * 13) a múlt évi kormánytervezet *) Az előbbi czikket 1. a 34., 35. és 38. számokban. Szerk. **) 12. §. A büntető-törvénykönyvek hatálybaléptétől számítandó hat hónap elteltéig érvényben maradnak a törvényhatóságok, a szabad királyi és a rendezett tanácscsal bíró városok mindazon szabályrendeletei, melyek bizonyos cselek- vényre vagy mulasztásra büntetést állapítanak meg, a mennyiben e cselekvények vagy mulasztások megbüntetéséről a büntető-törvénykönyvek nem intézkednek. fentartott szabályrendeletben megállapított szabadságvesztés-büntetések mindazonáltal elzárásra változtatnak, azok leghosszabb tartama pedig, vaXI. és XII. czikkeivel, nehány stylaris javítástól eltekintve, szóról-szóra megegyeznek. Intézkednek pedig azok a törvény hatóságoknak, a szab. kir. és rendezett tanácsú városoknak büntető határozmányokat tartalmazó szabályrendeletei tárgyában. Salvificáltatnak hat havi időtartamra mindazon törvényhatósági stb. szabályrendeletek melyek bizonyos cselekményre vagy mulasztásra büntetést állapítanak meg, a mennyiben e cselekvények vagy mulasztások megbüntetéséről a büntető-törvénykönyvek nem intézkednek. Annyi világos, hogy a tervezet 12. §-a azuj büntető-törvénykönyvek tárgyi körébe nem eső törvényhatósági stb. szabályrendeletekre akar vonatkozni, de az már szövegezésileg nem talált kifejezést, hogy az administrativ- vagy csak a j u s t i z-ü g y i törvényhatósági szabályrendeletekre-e. A dolog pedig annál kétesebb, minthogy a tervezet 4. §-ában foglalt átalános salvificatorius záradékban a törvényhatósági stb. szabályrendeletekről nem tétetik említés. Nem nélkülözne tehát miüden alapot azon nézet, miszerint az administrativ-ügyi törvényhatósági stb. szabályrendeletek (vagyis : melyeknek alkalmazása nem a királyi bíróságok előtti büntető eljárás tárgyát képezi), miután azokat a tervezet 4. §-ban foglalt salvificatorius záradék kifejezetten nem említi, a tervezet 12. §-ának erejénél fogva tartatnának fen, de csakis a büntető-törvénykönyvek hatálybaléptétől számítandó hat hónap elteltéig. Igen ám, de mi okból salvificálná a 12. §. az administrativ-ügyi törvényhatósági stb. szabá 1 y- rendeleteket csak hat hónapi időtartamra, mikor a 4. §. az administrativ-ügyi törvényeket és ministeri rendeleteket minden időhatár nélkül és feltétlenül salvificálja ? ? — Csak azon törvényhatósági stb. szabályrendeletek maradnak hat hónapig érvényben, melyek oly cselekvényekre állapítanak meg büntetést, mely »cselekvények vagy mulasztások(!?) megbüntetéséről a büntetőtörvénykönyvek nem intézkednek«. A tervezetnek már 2. §-a szerint batályonkivül helyeztetvén mindazon... szabályrendeletek, melyek az uj magyar-büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képezik: minek ezt a 12. §-ban negativ szövegezésben újból ismételni? De különben a kihágásokról szóló btk. 7. §-ánál fogva sem tekintethetnének érvényben maradottaknak azon törvényhatósági stb. szabályrendeletek,^melyek a törvénynyel . . . . (következőleg az uj büntetőtörvénykönyvekkel) összeütköző intézkedést állapítanak meg. — Másrészről ismét a kihágásokról szóló btk. 1. §-a utolsó bekezdésében foglalt ama megszorító feltételnek, mely szelamint a pénzbüntetés legnagyobb összege, a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv 16. §-ban meghatározott megkülönböztetések szerint az ott megállapított leghosszabb időtartamra s legmagasabb összegre szállíttatnak le. 13. §. Kötelesek a törvényhatóságok, a szab. királyi, valamint a rendezett tanácscsal biró városok a jelen törvény kihirdetésétől számított két hónap alatt az előző szakaszban érintett azon szabályrendeleteket, melyeknek fentartását szükségesnek tartják, újabb megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjesztem. A belügyminiszter által újólag meg nem erősített szabályrendeletek a büntető-törvénykönyvek batálybaléptét követő hat hónap elteltével érvényüket vesztik.
