Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)
1879 / 38. szám
kiváltságok, a nemes htíbérjogi hitbizományok* 8 *) hagyományos támadás tárgya voltak a szabadelvűek részéröl; ezek eltörlése volt a forradalom legnagyobb jótéteményeinek egyike. A végrendelkezés önkénye ellenében a rideg törvény parancsa, a szabadság fölött az egyenlőségs) dicsöült; a gyermekek felszabadítása s oltalma a zsarnok szülők irányában jelszóvá vált. Legjellemzőbb e részben Mirabeau, a nagy néptribun s a forradalom mintaalakjának, többször emlitett nyilatkozata,10) melyből a következőket idézzük: »C’est un axiome de droit devenu vulgaire que les en- fants sont héritiers naturels de leurs parents; ce qui indique á la fois et la légitimité du titre en vertu duquel ils entrent dans l’héritage, et l’égalité du droit que la nature donne á chacun d’eux . . . »La société a senti que c’est moins ici une nouvelle j alatt megkísérelték (ellene 1. Dupin : Du droit d’aínesse. Paris 1826.) részben visz- szaállitását. Már az 1826. jan. 31. trónbeszéd a jövő feladatának hirdette a magán- és közjog összhangba hozatalát, a földbirtok haladó szétdarabolásának, mely a monarchikus kormányelvekke! ellenkezik, megakadályozását stb. (Mónit. univ. 1826. feb. 1.). A vonatkozó, az elsősziilöttség és hitbizományi helyettesítés felélesztésére czélzó törvényjavaslat indokolása (1826. feb. 11. Mónit, un.) Montesquieure hivatkozik, ki szerint monarchiában az örökösödés egyenlőtlensége elvének kell uralkodnia és a földbirtok szétdarabolásának gazdasági veszélyeit fejtegeti. A javaslat szerint évi 300 frankon fölül évi földadót fizetők után végrendelet hiányában törvényesen örökö- södő leszármazók között a különben szabad rendelkezés tárgyát képező vagyonrész az elsőszülött figyermeket illeti (art. 1. 2.). Maleville marquis, (a Code Nap. egyik szerzőjének fia, kit ezért apja müvének lerombolásával vádoltak), a tj avaslatnak előadója (Mónit. mart. 16.), a nagyipar érdekével is indokolta, melylyel ellenkezik a vállalatok beszüntetése, valahányszor tulajdonosuk több gyermek hátrahagyásával múlik ki ; jogilag szerinte az örökösödés tisztán állami, politikai intézmény, mert a tulajdonjog az élettel megszűnik. A pairek kamrájának vitája 10 napot (mart. 28.— april 7.) vett igénybe; a javaslat ellen beadott számos pftitio előadásával vette kezdetét (Mónit. mart. 30.) és Broglie herczeg april 4. ellenzéki beszédében (apr. 6. Mónit.) culminált, mire a javaslat nagyobb része 120 szavazattal 94 ellen elvette- tett. (april 7-én, Mónit, apr. 9-ről.) A képviselők kamrájának vitájában a fentartott, a hitbizományi helyettesítésre vonatkozó része felett Benjamin Constant mondott ellene remek beszédet (Mónit. 11. máj.). Elvetését Paris két napi illuminatióval ülte meg (Journal des Débats 1826. april 11.) A második császárság alatt akadtak újabban hívei: M. B.... Institutes du droit natúréi Paris 1866. §. 298. Thorel : Principes fondamentaux du droit natúréi §. 16. Boudot de Challaye : Études sur les institutions sociales etc. Paris 1868 — 1870. t. 3. p. 596. squ. Ellene : Janet: La fa- mille Paris, 1855. 8. let}. Bagón : Théorie du droit de rétention 1.1. n. 93. 118. Bau drillart: Des rapports de la morale et de l’économie politique p. 432. De l’héritaga et des lois de succession, Journal des Économistes II. sér. t. 13. p. 21. Le Play : Ré- forme sociale §. 19. p. 171. 175. §. 33. p. 360. 8) A római joggal, hol a fideicommissumból fejlődtek (1. Boissard : Les substitutions et majorats. Paris, 1858.) s Justinián által (nov. 159.) korlátoztattak, re- cipiálva s a hübérjogban az elsöszülöttségi joggal combinálva lettek. Némely cou- tume (Auvergne XII, 53, Marche 255, Bourbonnais 324, Montargis XIII, 1, Nivernais XXXIII, 10, Sedan 130, Bassigny XIII, 163) egészen eltiltá azokat, más meg érvényüket ritkán adott parlementi bejegyzéshez köté (Brétagne 1. Merlin Kép. V. Substit. fidéicomm. sect, 1.). Az általunk idézett királyi rendeletekkel szabályozva s korlátozva lettek. D’Aguesseau, az utolsó, hires 1747. ordonance szerzője, teljes eltörlésüket a legjobb törvénynek nevezi egy 1730. jun. 24-én kelt, Lebrer, provencei törvényszéki elnökhez intézett levelében (Lettre« N. 360.). Mirabeau hasonlóan nyilatkozott az assemblée nationale 1780. nov. 21. ülésében. Az assemblée législative 1792. aug. 25./szept. 2. felfüggeszté, a Convention 1791. oct. 25./nov. 14. eltörlé azokat. A Code Napoléon szerkesztésekor Cretet, Bigot-Préameneu, Tronchet, Béal, Jaubert, Kavard által ellenük tartott beszédeket 1. Fen-t i. m. t. 12. p. 269. 277— 278. 516. 517. 290. 291. 578. 646. Portalis jellemzően mondja a bevezető beszédben, hogy általuk »par la volonté de la génération, qui n’est plus, la générat-ion qui est, se trouve sacrifiée á celle qui n’est point encore« (u. o. t. 1. p. 521.). Cretet (i. h.) definitiója szerint azok ■ un piége tendu k la confiance publique, car eile donne au grevé une apparence de propriété qui porté á lui accorder un crédit trompeur.« Napoléon maga (u. o. r. 12. p. 271.) kijelenti róluk, hogy »contraires k Pintérét de T agriculture, aux bonnes moeurs et á la raison ; personne ne pense á les rétablir .. . II y a une justice civile qui domine le législateur lui-méme: eile se compose des principes que les peuples ont constamment avouás pendant une longue suite de siecles : eile proscrit les substitutions qui ne profiteraient qu’aux males et ainés, parcequ’elle donne les mémes droits aux enfants*. A Code Napoléon 897. art. el is tiltja azokat s 1048 — 1074 art. csak kivételesen bizonyos közel rokonok javára enged egy fokú helyettesítést a szabad rendelkezés tárgyát képező vagyonrész erejéig olykép, hogy valamennyi szül-tett vagy születendő utód helyettesítendő. (A discussiót 1. Feneti. h. p. 264—294 ) Ennek daczára Napoléon mint császár az olasz és spanyol mintára szervezett majorátusokat creal a (1806. mart. 30. 5 décret: Merlin Kép. v. Duché-Pairie §§. 1 — 6. — 1806. aug. 14. senatus- consulte : Merlin u. o. Majorat §. 6. — 1808. mart. 1. décret etc.), melyeket a res- tauratio (1817. aug. 25. ordounance Dalloz : Majorat u. 5.) fentartott, a júliusi forradalom kihatása (1835. máj. 12. törvény : Dalloz i. h. n. 6. 7.; az örökös pairie már 1832. ápr. 28. törvénynyel eltörültetett) jövőre, az 1849. forradalom (máj. 7. törvény; Valette előadása : 1849. máj. 12. Moniteur és Dalloz : Rec. périod. 1849. t. 4. p. 98.) végleg eltörölt, Ugyanezen 1849. törvény eltörült egy reactionarius. 1826. máj. 17. hozott, a hitbizományi helyettesítést felélesztett törvényt, melynek történetéről megemlékeztünk az elsöszülöttségie vonatkozott javaslatrész tatalmának s bukásának elmondásakor. A helyette-ités ezen 1826. máj. 17. törvény szerint távolabb rokon, sőt idegen javára, két fokra és akár egy született, vagy születendő gyermek részére történhetett; az 1849. máj. 7. törvény visszaállitá a C. N. emlitett intézkedéseit. ») »L’amour de l’égalité est le caractére éternél du peuple framjais« mond Michelet: Hist, de France (Paris 1833.) t. 1. p. 147. A legisiák befolyása ez egyenlőség s a jogélet előmozdítására méltatva : Troplong : Rév. de législ. 1835. t. 1. p. 401. squ. t. 2. p. 5. squ ; Agénor Bardoux : Étude sur les légistes au moyen-Sge, Revue hist, du droit fran^ais 1859. t. 5. p. 301. squ.; Mémoire sur l’influence des États généraux par Arthur Desjardins (Paris, 1871.) s par Georges Picot (Paris 1872.), mindkettő az Institut által koszoruzott pályamű ; Laboulaye : Études morales et politiques II. kiad. Paris 1864 p. 122; Paul Bemard : Influence des États généraux etc. discours de rentrée ä la Cour d’Amiens 166. 10) 1791. ápril 5. Moniteur. L. Arthur Desjardins, első avocat général, discours de rentrée a la Cour d’Aix lb66 : Mirabeau jurisconsulte. prise de possession par voie d’héritage, qu’une continuité des mémes jouissances et des mémes droits resultant de Tótat précédent de communauté . . . »(les lois féodales) qui, dans les enfants d’un mérne póré, créaient, en dépit de lui, un riche et des pauvres, un protec- teur hautain et d’obscurs subordonnés; lois coruptrices, qui semaient la haine Iá ou la nature avait eréé la fraternité et qui devenaieDt complices de mille désordres, si mérne il n’est pás vrai de dire qu’elles les faisaient naitre. C’est dans les foyers domestiques que se forment les sentiments et les habitudes qui décident de la félicité publique. . . . Alors, du moins, les ordres réligieux, les bénéfices, les couvents, les places de faveur, appelaient les rebutés des families; voilä deux niftux dönt Tuu servait, en quelque sorté, de reméde á Tautre; aujourdhui ces lieux de refuge sont fermés: il ne faut plus d’opprimés qui les réclament! ... II n’y a plus d’áinés, plus de privilégiés, dans la grande famille politique; il n’en faut plus dans les petites families qui la composent... »L’égalité des partages des biens domestiques est liée avec les moyens d’encourager les manages, d’accroitre la population, d’augmenter lenombre des propriétés fonciéres ... »Si la nature a établie l’égalité d’homme á hőmmé, á plus forte raison Ta-t-elle établie de frére á frére, et cette égalité entre les enfants d’une mérne famille ne doit-elle-pas- étre mieux reconnue encore et plus respectée par ceux qui leur ont donné la naissance ? . . . »On ne le voit que trop, ce sont les peres qui ont fait ces lois testamentaires; mais en les faisant, ils n’ont pensé qu’á leur empire et ils ont oublié leur paternité. Ils en ont été punis en faisant naitre dans les coeurs de leurs enfants, á la place des sentiments doux et sincéres de respect et de gratitude, des motifs de crainte, et des vuessecrétes d’intérét; ils ont été punis en préparant quelquefois les déréglements et le malheur de ces favoris de leur vanité! . . . »La lói casse le testament ab irato. Mais tous ces testaments qu’on pourrait appeler: a decepto, a moroso, ab im- becilli, a delirante, a superbo, eile ne peut les casser. Combién de ces actes cependant, signifiés aux vivants par les morts, oü la folie semble le disputer á la passión, ou le tes- tateur fait de telles dispositions de sa fortune qu’il n’eűt pás ősé, de son vivant, en faire la confidence ä personne; des dispositions telles, en un mot, qu'il a eu besoin, pour se les permettre, de se détacher entitlement de sa mémoire et de penser que le tombeau serait son abri contre le ridicule«. Ugyanezen beszédjében, mely a hűbériség és kiváltságok korát oly remekül ostorozza, a legisták eszményét, a római jogot is megtámadó: »Dans les siécles de ténébres«, mondá, »ces lois ont été notre seule lumiére; mais dans un siécle de lumiéres, les anciens flambeaux pálissent; peut étre est il temps qu’ aprés avoir été subjugués par l’autorité des lois romaines, nous les soumettions elles-mémes á Tautorité de notre raison, et qu’aprés en avoir été esclaves nous en soyons juges«. Tizenkét évvel később, midőn a szabadság vérontása megszűnt, a nagy erkölcsi zivatar lezajlott és a katonák és legisták visszaállitották a rend uralmát, a franczia polgári törvénykönyvet jellemző discours prélimiuaire-ben, annak főszerzője, Portalis, azt mondá: »Qu’on imitera les derniéres lois de Rome recueillies dans la compilation de Justinien et rédigées entiérement dans des vues de convenance et de dignité naturelle. La succession etc.« A commuuismus után a »vues de convenance« ismét bevonulnak az államcdny diadalive alatt. De a régi kor és rendszer, az ancien régime minden halottját még sem támaszthatá fel a múlttal annyiszor com- promittáló Code Napoléon, mely e közvetítő jelleme mellett is sok évtizedre az európai continensen méltó mintává lehetett. Dr. Dell'Adami Rezső.
