Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)
1879 / 36. szám
Külön mellékletek : a „Döntvények gyűjteménye“, MAGYAR .... , aa „Igazságügyi rendeletek tára“ és az „Igazság* ßlUUZclcSl tlldK. ügyi törvények anyaggyüjteménynyel“. ____________ ____ ■rar« ——■ /*------ . (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmenf ■ 1 ■ ■ ■ ^ [M /■ ■ / ^ tes A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések f ■ 1 ■ ■ ■ I ' ^ 1 és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. ■ ■ ■ ■ J V / ■ ■ ' a „Magyar Themis“, a „Döntvények gyűjteménye“ áf HM H—4 és az „Igazságügyi rendeletek tára“ ezimu melM ■ H i lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. ■ ■ ■ I ' i V I ■ k J ,é,évre 5 ,orint’ negyedévre 2 forint 50 kr. —”— ^ ^ ^ ^ Az előfizetési pénzek b é r m e n t e s e n, vidékről Kiadó-hivatal : IV. barátok-tere 3. SZ. legozélszerübben P^Uj. .Ivány utján A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum“ részvénytársaság. TARTALOM: A magyar büntetö-törvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat. — Az elővélelmek gyakorlati alkalmazása a polgári perjogban. (Dr. L. K.) — A szövetkezeti tagok elleni kereset elévüléséről, (nn.) — A kereskedelmi törvény 91. §-ának magyarázatához. (S. S.) — A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a polg. prts javaslata tárgyában. — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat .Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményé«-nek egy ive. Kilenczedik évfolyam. 36. szám. Budapest, 1S79. September 4. A magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat.*) A múltkoriakban tüzetesebben körvonalozott osztályozások és megkülönböztetésekhez képest szünteti meg vagy tartja fen az uj kormánytervezet a megelőző' jogállapotot. A 2. §. szerint elő'ször is hatályon kivtil helyeztetnek mindazon törvények, szabályok, rendeletek, szabályrendeletek és a szokásjog mindazon megállapitásai, melyek az uj magyar büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek (szabatosabban : az általános határozatokat tartalmazó I. és a büntettek és vétségek s illetőleg a kihágások nemeiről és azok büntetéséről rendelkező II. rész intézkedéseinek) tárgyát képezik. Szükségesnek mutatkozik-e ezen általános, az újabb szabályozást nyert korábbi joganyagot incomplexu megszüntető záradék? Szükségesnek-e nevezetesen oly értelemben, hogy ellenesetben, azaz a kifejezetten történő abro- gatio elmaradása esetében, az uj büntető-törvénykönyvek tárgyi intézkedési körébe eső büntető határozmányok nem tekintethetnének eo ipso hatályon kívül helyezetteknek? Avagy nem eredményezné-e ugyanazt, azaz a korábbi jogállapot megszüntetését a záradék körülhatárolta terjedelemben az életbeléptetendő codexeknek mint újabb törvényeknek különben is beálló derogatorius hatálya? Röviden: const itutiv vagy csak declarativ jelentőségűnek tekintendő-e a tervezet 2. §-ában foglalt abrogatorius záradék? Az eddigi szokásjogi megállapítások kifejezetten történő abro gáti ójának felesleges volta nyilvánvaló. A bűntettekről és vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv 1. §-a szerint ugyanis bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít ; a kihágásokról szóló büntető-törvénykönyv 1. §-a szerint pedig kihágást azon cselekmény képez, melyet a törvény, miniszteri rendelet, a törvényhatóság vagy törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad kir. város, vagy rendezett tanácscsal biró város által kiadott s z a b á 1 y- r e n d e le t kihágásnak nyilvánít. Továbbá bűntett vagy vétség (illetve kihágás) miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény (illetve rendelet vagy szabályrendelet) megállapított. Ehhez képest az nj büntető-törvénykönyvek hatálybalépté- vel a szokásjog feltétlenül és egyáltalában kiesik a jogforrások köréből. Sem a minősítés, sem a büntetés kérdése nem gyökerezhet ezentúl a gyakorlatban, és pedig a crimi- naliter büntetendő cselekmények egész körét illetőleg nem. Következve, minek kimondani, hogy a szokásjog büntető megállapitásai hatályukat vesztik ? E részben a záradék épenséggel felesleges declaratio. De a bűntettekre és vétségekre nézve a miniszteri rendelet vagy az autono- micus körök által kibocsátott szabályrendelet sem jogforrás többé. A büntetendő cselekmények ezen köreit illetőleg, egyedül a positiv törvény képezvén ezentúl a bűntetté vagy vétséggé minősitésnek és a büntetésnek alapját és előfeltételét, csakis a kihágásokra nézve tulajdonítható a rendeletek és szabályrendeletek kifejezett megszüntetésének némi értelem. A bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyvnek a kihágások eseteiben is alkalmazandó 2. §-a szerint, ha a cselekmény elkövetésétől az itélethozásig terjedő időközben egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó. Következve, a korábbi szigorúbb jog már ezen szakasz erejénéi fogva hatályon kívül lép. Az uj codexek tárgyi körébe eső szigorúbb büntető határozmányok külön abrogatiója tehát sziutén felesleges, vagyis a szóban forgó záradék e részben is csak declarativ jelentőségű. Megszünteti továbbá az előző jogállapotot az uj codexek 1. §-a is. Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít, —annyit tesz, mint: melyet a j elen törvény annak nyilvánít. A mi előbb bűntett vagy vétség volt, ha nem vétetett fel a jelen törvény- könyv által büntetendőknek nyilvánított cselekmények körébe, megszűnt az lenni. Vagyis arra nézve, hogy mi képez bűntettet vagy vétséget, azaz az átalános és különös tényálla- dék kérdéseire nézve, továbbá a büntetési sanctiókat illetőleg, úgy a büntetés neme mint annak mértéke tekintetében: az uj codex az egyedüli szabály és zsinórmérték, a kizárólagos jogforrás. Félremagyarázhatlan kifejezésre hozta az uj büntető-tör vény könyv uralmának ezen exclusivitását az azt tárgyazó kormánytervezet 1. §-ában foglalt ezen kitétel: ».,... a jelen törvény annak nyilvánít«. Noha e határozott kitétel nem is ment át a codex 1. §-ának szövegébe, azt tartjuk, hogy a jogügyi bizottság ezen módosítása a dolgon mit sem változtat és nem az nj codex és az előző büntető határozmányok közötti, a »jelen« kifejezés által tüzetesen jelzett viszonynak megváltoztása czéljából történt. Támogatja ezt az is, bogy a codex számos egyéb szakaszában szó szerint mindig jelen (vagy: ezen) törvény »emlittetik« anélkül, hogy fogható ok volna a lényegi eltérésre. így p. o. a 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 12, 14, 16, 19, stb. §-okban. A kihágásokról rendelkező büntető-törvénykönyv számos szakaszában szintén találkozunk azzal, habár az irányadó 1. §-ban nem is. Úgy hiszszük, hogy a »jelen« szó szabatosabb szövegezés okából hagyatott ki, vagyis a »jövő«, de nem a »múlt« törvényekre való tekintetből. Nézetünk szerint tehát az uj büntető-törvénykönyveket megelőző joganyag, és pedig nem csak az, mely az uj codexek intézkedéseinek tárgyát képezi, hanem az is, mely felvételre nem talált, már az idézett 1. §. erejénél fogva tekintendő hatályától megfosztottnak. Következve nincs szükség ez okból sem a szóban forgó záradékra. A tervezet 2. §-ában foglalt abrogatorius clausula feleslegesnek tűnik fel továbbá azért is, mert nem egyéb, mint a bűntettekről és vétségekről szóló btk. 485. §-ában foglalt abrogatorius záradéknak puszta ismétlése. E szakasz szerint ugyanis a bűntettekről és vétségekről szóló btk. hatályba*) Az első czikket 1. a múlt heti számban. Szerk.
