Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)
1879 / 35. szám
A magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szőlő törvényjavaslat. Előttünk fekszik a magyar büntető-törvénykönyvekre vonatkozó életbeléptetési törvény legújabb kormányterve- zete. Mint örvendetes jelét azon várva várt fordulatnak, hogy a megalkotott büntető-törvénykönyvek életbeléptetésének intentiója a döntő körökben is kezd komolyabb alakot ölteni, és mint előhírnökét azon nagy hordereü actio mielőbbi bekövetkezésének, mely a törvénytárban tétlenül heverő codexeket az életnek átadva, véget vetend valahára büntető igazságszolgáltatásunk tűrhetetlen állapotának, kész örömest üdvözöljük. Mérve elődjéhez, a múlt évi kormánytervezethez, mely tudvalevőleg a jogügyi bizottság által már le is tárgyaltatott és csak az országgyűlési sessio bezárta folytán nem kerülhetett a ház elé, bővített kiadásnak mutatkozik ugyan, de csak kis részben egyúttal gyökeresen át- dolgozottnak. Bővitést annyiban tartalmaz, a mennyiben elődjének keretétől eltérőleg, nem pusztán a szorosabb értelemben vett életbeléptetési és átmeneti intézkedésekre szorítkozik, hanem a büntető ügyekbeni birói competentia és még némely ezzel közelebb összefüggésben álló más tárgyak szabályozására is kiterjed. Bármennyire indokolják is ezen alaki rendelkezések felvételét a törvénytervezethez csatolt indokokban hangsúlyozott opportunitási tekintetek, any- nyi tagadhatlan, hogy idegenszerii elemet képeznek a törvénytervezet ex professo átölelni hivatott, sőt még a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvényköny 486. és a kihágásokról szóló büntető-töi-vénykönyv 144. §-a által is körülhatárolt keretében. Bizonyításra sem szorul, hogy az anyagi törvények életbeléptetésére vonatkozó rendelkezések rendszerében elvileg nincs helye alakjogi határozmányoknak. De ha az életbeléptetendő büntető-törvénykönyvek és a jelenleg hatályban levő büntető eljárás közötti szükséges összhang helyreállításának érdeke előtt a theoretical scrupu- lusok háttérbe szorulnak is, ámbátor az az ellenvetés már több mint csak elméleti jelentőséggel bir, miszerint alig képzelhető törvényhozói látnokság, mely képesitene a birói hatáskör megfelelő szabályozására a környezet és a szerves érintkezési pontok áttekinthetése nélkül is, az alaki jog pusztán egy lánczszemének rendszerbe illesztésére a lánczolat, a rendszer szükséges szem előtt tartása nélkül: joggal megkívánható, hogy az életbeléptetési törvény tulajdonképeni feladatain, valamint nem kevésbbé fontos és nehéz megoldású problémáin csorbát ne ejtsenek a nem tulajdonképeni feladatok, a távolabb fekvő czélok, a felvételt nyert opportunitási elemek, szóval, hogy a bővítés ne a javítás rovására vétessék eszközlésbe, hogy a hézagok egy részrőli pótlása, a bonyodalmak mellőzése ne járjon a hézagok és bonyodalmak más részrőli ignorálásával. Hogy vajon sikerült e a törvény- tervezetnek mindkét irányú tárgyának, a szükséges és az önválasztotta feladat színvonalára emelkedni, hogy javitott-e egyszersmind elődjén, annak tüzetesebb nyomozása képezi következő fejtegetéseink tárgyát. Ami a tervezet hivatalos czimét illeti: *) »Törvény- javaslat a magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről,« azt tartjuk, hogy jogosulatlan változtatást involvál. Az életbeléptetendő törvénykönyvek beczikkelyezett czime: »A magyar büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. t.-cz.)« és »A magyar büntető-törvénykönyv a kihágásokról (1879: XL. t.-cz.).« Az életbeléptető törvény az életbeléptetendő törvény czimén sem változtathat. Még nehézkesség okából sem. Különben az ezúttal életbeléptetendő törvénykönyvekkel a magyar »büntető-törvénykönyvek« sora nem záródik be. A majdan alkotandó katonai btk. is »a magyar büntető-törvénykönyvek« közé lesz sorolandó. A tervezet czime tehát többet foglalna magában, —habár ez idő szerint még nem is, —mint a menynyit a tervezet magába zár. A tervezet 1. §-át illetőleg nincs kifogásunk. Nem nyomhatjuk el azon óhaj kifejezését, hogy az l.§. textualis hézaga a legközelebbi jövőben fekvő kelettel töltessék be. A tervezet 2—13. §-aiban az életbeléptetési törvény természetképeni rendelkezéseit, az abrogatorius és a salvi- ficatorius záradékokat tartalmazza. Leszámol a jelenlegi jogállapottal, rendezi, tisztítja a talajt a codex számára. Hogy elejét vegye a múlt és a jövő közötti esetleges összeütközéseknek, tabula rasa-t teremt. A feladat komolysága, a kielégítő megoldás nehézségei nyilvánvalók. Különösen nálunk, hol a codificált jövő egy nem codificált múlt helyébe lép. Régibb hazai törvényeink rendszere, gyakorlatunk ingatag talaja, szokásjogunk ezer alakú fejleményei, a jelenlegi jogállapot csaknem megközelithetlen volta, a biztos határvonalak felállítását, a körültekintő rendezést, a gyökeres leszámolást felette nehezítik. A tervezet idézett szakaszaiban előttünk feltáruló talajozás hiveu visszatükrözi a zűrzavart. Sem alaki rendjére, sem lényegére nézve a leszámolás nem tekinthető szerencsésen sikerültnek. Lényegét illetőleg a múlt évi kormánytervezet vállain nyugszik. Ennek e részbeni intézkedéseit többnyire átvette, mint a hogy egyáltalán a tu- * 1 ’) A törvényjavaslat első része, mely ezúttal megbeszélés tárgyát képezi, így hangzik : Törvényjavaslat a magyar bünte t ö-t örvénykönyvek életbeléptetéséről. 1. §. A magyar büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, valamint a magyar büntető-törvénykönyv a kihágásokról 1880. évi .... hó 1-ső napján lépnek hatályba. 2. §. A magyar büntető-törvénykönyvek hatálybaléptével mindazon törvények, szabályok, rendeletek és szabályrendeletek, továbbá a szokásjognak mindazon megállapitásai, melyek az uj magyar büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát képezik, hatályon kívül helyeztetnek. 3. §. Egyidejűleg a 2. §-ban megjelöltekkel hatályon kivül helyeztetnek mindazon törvények, szabályok, rendeletek, szabályrendeletek és a szokásjognak mindazon megállapitásai, melyek az uj büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képező valamely cselekvényre vagy mulasztásra büntetést határoznak, a mennyiben a büntetés a kir. törvényszékek és a kir. jbiróságok előtt büntető eljárás utján volt megállapítandó. Az e részbeni kivételeket a jelen törvény 5. és 6. §-ai tartalmazzák. 4. §. Nem érintetnek a magyar büntető-törvénykönyvek hatálybalépte által s ennélfogva továbbra is érvényben maradnak azon törvények, valamint a törvény által adott felhatalmazás alapján kiadott azon miniszteri rendeletek, melyek a magyar büntető-törvénykönyvnek intézkedései alá nem eső valamely cselekn ínyre i vagy mulasztásra büntetést állapítanak meg, ha a büntetésnek az előforduló esetre . való alkalmazása nem a kir. bíróságok előtti büntető eljárásnak képezi tárgyát. Kilenczedik évfolyam. 35. szám. Budapest, 1879. augusztus 28. Külön mellékletek : a ,,Döntvények gyűjteménye“, Előfizetési ííríllf az „Igazságügyi rendeletek tára“ és az ..Igazság- muuaoiooi aian ügyi törvények anyag gyűjteménye,ek. -------_------—---------------------------------------------. (helyben házhoz hordással. vagy vidékre bérraen——— W B ^B ^ ^B í 'B szétküldéssel) * ÄmÄÄSfaih^Ä" r I |_J |J \ \ I W ^ÄÄ’rÄX«ü^ ——~ B B B B ^ B B k lékletekkel együttesen: egész évre 10 forint,. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. I ■ ■ ■ i l W ■ ■ l J ,é,évre 5 ,orint- ne<"'edé¥re2 ,ofin* 50 ____ T Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszerübben postauta lvány utján Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. küldendők. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum“ részvénytársaság. TARTALOM: A magyar büntető-törvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat. — A kisajátítási jog fejlődéséről. (Dr. Sz. I.) — Döntvénybirálat. (A semmiség! panasz jogkövetkezményeiről). Dr. H. L. budapesti ügyvédtől. — A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a polg. prts javaslata tárgyában. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményé«-nek egy ive. ~ —«• m ■
