Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 2. szám - A positiv-jogi disciplinák elhanyagolása a magyar egyetemeken

Kiler\czedik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1879. január 9. Kül8n mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye", u „Igazságügyi rendeletek iára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS (helybe Előfizetési árak zhoz hordással, vagy vidékre bér tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye' ' az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel" ezimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 íorint, negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Az előfizetési pénzek bérme legczélszerübben p o s t a u t küldendők. n, vidókrff i y utjáo Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeutn" részvénytársaság. TARTALOM) A positiv-jogi disciplinák elhanyagolása a magyar egyetemeken. Dr. Fayer Lászlótól. — Külföldi könyvkivonatok bizonyító ereje. Dr. Kis8 Pétertől. — Ügyvédi sérelmek. (Utalvány az ismeretlenre). — Különfélék. (Budget készületek. Bagatell-juristitium.) — Legközelebbi csődbejelentés határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Büntetőjogi Szemle : Mit akarunk ? — A királyi kegyelem természete a bűnpártolás szempontjából. Dr. Barna Ignácztól. — © e y e r a magyar büntető-törvényről. Előfizetési felliivás MAGYAR THEMIS 1379-iki első évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gvüiteménve" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentes«n és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. A positiv-jogi disciplinák elhanyagolása a magyar egyetemeken.*) A közoktatási enquéte összeülése óta több kiváló dolgozat jelent meg a jogi szakoktatás tárgyában. Csaknem valamennyi a fenálló tanrendben látja a bajok főforrását, és radikális reformot sürget. Én is kénytelen vagyok oda nyilatkozni, hogy a positiv jogokban való kiképzés ujabb idó'ben tetemesen hanyatlott; de az orvoslás módjára nézve a czikkiró uraktól eltérő' nézetet vallok. Nem a tanrendet, hanem a viszgarendet, s ennek is csak egyik határozmányát tartom hibásnak. Szerintem a kötelezett államtudományi tantárgyaknak fokozatosan behozott szaporítása és az az eló'tti főtárgyak kötelező óraszámának tizről ötre (egy főcollegiumra) való leszállitása nem rontotta volna meg a tanrendet,ha az 1874. febr. 5-iki rendelettel az államvizsgák tekintetében nem történik eltérés azon alapelvtől, hogy azok csakis a quadriennium befejezése után tehetők le. Az államvizsgáknak a quadrienniumba való bebocsátása idézte elő a felforgatást és megzavarta az egyensúlyt a jog- és államtudományok közt. Ez okozta, hogy mig az előtt az oktatás súlypontja a jogi disciplinákban volt, most az ellenkező végletbe estünk és a jogtudományi tárgyak, különösen pedig a positiv jogok, az államtudományok által teljesen háttérbe vannak szorítva. Nem kívánok azon kérdés vitatásába bocsátkozni, vajon az egyetemek hivatása a tudományok müvelésében vagy pedig bizonyos pályák számára szakemberek kiképzésében áll-e. A mi egyetemeink mindig az utóbbi categoriába tartoztak. Ezen tényt el kell fogadnom kiindulási pontul. A bifurcatio, mely 1874-ben behozatott, nem terjed ki a tanrendre; egyedül a rigorosumok és részben az államvizsgák bifurcáltattak. Van egy jogtudományi és egy államtudományi államvizsga; továbbá három jogtudományi szigorlat, melyek azokra nézve kötelezők, kik a jogtudományi tudorságot kivánják elnyerni, és két államtudományi szigorlat, melyeket *) A » Jogászkör«-ben tartott előadás. Szerk. az államtudományi tudorság cantidatusni tesznek le. Azon szakmában, a melyből az illető nem tesz szigorlatot, tartozik kiállni a megfelelő államvizsgát, és pedig leteheti a harmadik évfolyam befejezte után bármikor, de minden esetre az illető szakrigorosumot megelőzőleg. Ennek azon nagy horderejű következménye van, hogy aki akár az állam- akár a jogtudományi államvizsgát a quadrienniumon belül teszi le, annak praxisa hamarabb kezdődhetik és a tudorságot is minden esetre hamarabb elnyerheti, mit a ki ama joggal nem él. A praxis idejének a vizsgálati rendszerben nyújtott ezen megrövidítése által a tanrend is gyökeresen átalakult. A ki tudja, hogy nálunk mindazok, kik a jogi tanfolyamra mennek, rendszerint az ügyvédi vagy birói pályára készülnek vagy legalább is első sorban ezen pályákat tartják szemök előtt, nem fog csodálkozni azon, hogy a politikai szigorlatokat igen kevesen teszik le az ügyvédségre nézve kötelező jogtudományi szigorlatok előtt. Azon czélból, hogy a quadriennium után azonnal a jogtudományi szigorlatok letevéséhez foghassannak, — melyek elsejétől számittatik a praxis ideje: a hallgatók legnagyobb része a harmadik év végén vagy legalább a negyedik év folyamában letenni törekszik az államtudományi államvizsgát. Ezen vizsgának ismét előfeltétele lévén az, hogy a hallgató mindazon tantárgyak iránt, melyek a kérdéses vizsgálaton mint külön tárgyak képviselvék, legalább egy félévi collegium hallgatása által magát igazolja: a második és harmadik évben hallgatja a politikai tárgyakat és csak a negyedik évben a jogiakat, vagyis a joghallgató az első három év alatt positiv jogi tárgyat úgyszólván nem hallgat, hanem mind összetorlódik a negyedik évre. Ha egy pillantást vetünk a tanrendre, ez azonnal szembe fog szökni. Az első évben hallgatják a jogászok az első alapvizsga tárgyait: a római jogot, a jogtörténelmet és a philosophiai facultáson kötelező tárgyakat; a második évben a második alapvizsga tárgyait: az észjogot, a közjogot és a nemzetgazdaságot, (s némelyek a magyar magánjogot.) A harmadik év tárgyai a következők: egyházjog 10 óra pénzügyi jog 5 » pénzügytan 5 » közigazgatási jog 10 » statistika 5 » politika 10 » Összesen 45 óra Ha egy évre mint normális óraszámot 40 órát veszünk, akkor a harmadik évben már ehhez képest is csak a kötelezett tantárgyaknál 5 órányi többlet mutatkozik. A kik tehát a második évben nem hallgatták a harmadik évnek egyik-másik tárgyát, — már pedig rendszerint nem hallgatják —, azok a harmadik évben kétség kivül tul vannak ter-