Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 31. szám - Á folytatólagos bűntett - Heidelbergi levelek. 3. [r.]

aufnahmsklage< alapjául szolgálhat. Hasonlókép intézkedik a német birodalmi perrend is,1) mely ezen általános elvet a régi porosz eljárásból átvette. Igazságtalansághoz már azért sem vezethet, mivel más (u. o. 195. §-ban foglalt) elv szerint a birói és törvényes határidők (ez utóbbiak ugyan csak bizonyos meghatározott esetekben) meghosszabbíthatók és megrövidithetők, ha fontos okok valószinüsittetnek. — Uj perrendjavaslatunk hasonló intézkedést nem tartalmaz. Pietással szorítkozik a fenálló perrend ebbeli szakaszainak ismétlésére. Ikres defunctum repraesentat. Hogy vajon a tanú idézése sub poena történik-e vagy sem, hogy vajon a tanú a kimaradása által okozott kár megtérítésére marasztalandó-e vagy sem: mind oly kérdések, melyek az ügy folytatólagos tárgyalásának kérdésével semmi vonatkozásban nincsenek s a kártérítés kérdése helyesen nem is tartozik a perrendbe, hanem az anyagi magánjogba. De nem áll-e a fenébb eló'adott a mi perrendünk szerint is, ha nincs is kifejezetten benne foglalva ? Az következtetendő-e perrendünkből, hogy a feltett esetben az ügynek in infinitum húzása, vagy az, hogy annak folytatólagos tárgyalása megengedendő, fenmaradván az ellenfélnek a jog további bizonyításra, esetleg perújításra. Az utóbbit követeli a sommás per természete, alaki rendje. Az anyagjogi tényálladék korlátolva, a perjogi alak egyszerüsitve van (korlátolt és egyszerűsített cognitio). A felek korláton belül állnak. Nem minden Processbitte fér abba. A bíró a korlát őre. A sommás eljárás csak oly védekezést tür, mely az eljárás czélozta alaki gyorsítással megegyez. Csak oly bizonyítékot enged, mely gyorsan liquidálható. Az ut. melyen az ügy áthalad, a törvény által van épitve. Határai ex lege megvonvák. Megváltoztathatlanok. A bíróság kötelessége, őrködni a perfolyam alaki rendje felett. Önálló is e működésében. Tág tér nyílik számára az anyagjogi tényálladék felderítése körül; de első sorban ott, hol a per formális rendjének biztosítása igényli önálló tevékenységét. Ugy a közönséges (1868: 54. t.-cz.; keresk. elj.; bagatellper stb.) mint a kivételes sommás perben (fizet, meghagyási eljárás; végrehajtási per stb.) az ügymenet gyorsasága, a peranyag concentratiója, az ») C. P. 0. für das deutsche Eeich V. Tit. 311. §. . »Steht der Aufnahme des Beweises ein Hinderniss von ungewisser Dauer entgegen, so ist auf Antrag eine Frist zu bestimmen, nach derén í'ruchtlosem Ablauf das Ueweismittel nur benutzt werden kann, wenn dadurchdasVerfahren nichtverzögert -wird. TÁRCZA. Heidelfoergi levelek. A ni. Heidelberg július 25. A tanszabadság rendszere minden segédeszköz nélkül is jó eredményeket mutathat fel. Ezzel azonban a német egyetemeken nem elégedtek meg; az egyetemek a legnagyobb tanszabadság mellett a legkitűnőbb szakiskolák is egyszersmind, — mit repetitoriumok és practicumok berendezése által értek el. A repetitoriumokon az egész előadott tananyag rendesen még egyszer átvétetik; a tanár kérdéseket intéz a tanulóhoz, felkéri egyes előadott fejezetek előadására,— mi a szóbeli előadásra s a jogi kifejezések elsajátitására kitűnő gyakorlatul szolgál; az egyes nehezebb tételeknél kérdést intéz, hogy vajon megértette-e kellőleg, mint vélekedik a kérdés felöl, s ha mások a kifejtésre vállalkoznak, azokat is meghallgatja, mindegyikre megteszi saját megjeg\zését, s végre maga fejti ki a dolgot. Ezen eljárás munkára és nemes versenyre ösztönöz, eltekintve attól, hogy efféle ismétlések által a homályos ismeretek világosakká lesznek és megizmosodnak. A practicum rendesen előrehaladottabb hallgatók számára szokott berendeztetni, rendesen jogesetek eldöntéséből, a perjognál perek forma szerinti viteléből szokott állani, egyáltalában előleges iskola a praxisra. Ily repetitoriumokat és practicumokat a tanárok saját magánszorgalmukból szoktak rendezni; a többi kollégiumokkal egy vonalban állanak, így azonban a rendkívül előnyösnek ismert ismétlési és gyakorlati óráknak tartása nem volna biztosítva, mert az teljesen az illető tanár jóakaratától függne, s ennélfogva esetleg egészen ki is maradhatna. Hogy ez meg ne történhessék, itt is — épugy mint más egyetemeken történt — a nagy-herczegi kormány az egyetemmel s annak egyes karaival párhuzambam seminariumokat rendezett be. A seminarium tulajdonkép az egyetem mellett létező önálló intézet, anyagjogi tényálladék perjogi korlátolása s az alakjogi rend egyszerűsége szükségessé teszik és ezek alapján kötelességévé is teszi a törvény gyakran, hogy a bíró hivatalbúi befolyjon az ügy menetébe. Provocálhat, vissza is utasithat bizonyitékot. Nézetünk szerint tehát a feltett esetben a bíró kötelessége, hogy záros határidőt szabjon a tanú újólagos kihallgatására. Eredménytelen lefolyása után, ha az ellenfél követeli, az ügy tárgyalása folytatandó. Hiszen fenmarad hivatkozó félnek azon jog, hogy utólag és pedig ítélethozataláig az illető latin kihallgatását eszközöltethesse, és magától értetőleg az illető perbeli mozzanatnak más módon való bizonyithatása. Ha ítélethozatalig a tanút a biróság elé állítani nem képes, és addig más módon nem bizonyított: ugy egyszerűen nem bizonyított, és beállnak ennek következményei, melyek ellenében minden esetben még fenmarad azon joga is, hogy a prdts 315. §. c) pontja alapján perújítással élhessen. Mert hogy a hitelezőnek követelése, hogy a felperesi világ jogi sorsa attól függjön, vajon tetszik e alperesnek egy renitens tanura hivatkozni, (ki esetleg kész bírság fizetésére) és illetve harmadik személynek mint tanúnak önkényszerü tetszésétől, — az nem csak aprdtartás szellemébe, hanem minden józan gondolkodás alphajába ütközik. De perrendellenes az is, mit sajnosán kellett elszenvednem a praxisban, hogy a pernek óriási elhúzása mellett a makacs I tanúval valóságos idézgetés és birsággali fenyegetés játéka ! űzetik, mely birság különösen roszhiszemüséggel szemben színházi villámlás hatásával bír. »Temps perdu, dépense augmentée, agoníe prolongée du plaideur, haine des parties entretenue, droits évanouis, ruine consommée par l'attente, transactions arrachées á la détresse, projets de la fraude réalisés, jugements devenus sans objet, execution paralysée d'avance, — télies sont les suites funestes d;une justice habituellement tardive; elles équivalent, peu s'en faut, au mai mérne de l'injustice«.') Á folytatólagos bűntett. 2j 3. Köstliri3) a folytatólagos bűntett eriteriumát az elhatározás egysége, azobjectum egysége és a cselekvények azonosságban találja. Mindemellett az elhatározás egységének a többi felett túlsúlyt enged, >) L o i de Procedure de Geneve: Exposé des Motife 83. lap : vide Raymond Bordeaux: Philosophie de la Procedure Civile, ilemoire sur la Reformation de la Justice. Paris 1857. 256. lap. Dr. Ant. Henger: System des oesterr. Civ. Proc.-Rechts. Wien 1876 ; I. k. 271. lap s. m. a) Az utóbbi czikket 1. lapunk múlt beti számában. Szerk. =) Systhem d. deutsch. Strafrechtes 540—550. lapok. melyben az oktatás az e czélra megbízott tanárok által láttatik el. Kettős czélja van: 1. hogy repetitoriumok és practicumok tartása biztosittassék; 2. hogy a tanulóknak a hozzáférbetés minél inkább megkönnyittessék. E czélból a seminariumi órák ingyenesek, s külön könyvtárral vannak ellátva, melyek legfőkép drágább s nehezen megszerezhető jogi könyveket kellő számú példányokban tartalmaznak a tanulók használatára. Ismét a szabadság elve; nem az erőszak, nem a kényszerítés, hanem alkalom-adás a tanulni akaróknak. A magánjogi seminariumban jelenleg három tanár működik: Bekker, Karlowa és Amann. Amann kollégiuma a kezdők számára van, s leginkább ismétlésekből, Gajus institutióinak olvasásából s egyes jogesetek meghatározásából áll. Bekker és Karlowa seminar-collegiumai a haladottabbak számára, kik már a pandektákat hallgatták, vannak berendezve. Főleg Bekker volt az, ki a seminariumok létesítésére igen sokat tett; ő teremtette meg azokat a greifswaldi egyetemen, hol előbb tanárkodott, ő alapította meg itt Heidelbergben, s ezen intézményen egész szeretettel csügg, egész^ odaadással munkálkodik annak fentattásán és továbbfejlesztésén. Ép ezért bátor leszek a tisztelt olvasókkal azon módszert, melyet Bekker seminariumi tanitásában követ, röviden előadni. Seminariumi tanitását egy héten egyszer délután 5—7-ig tartja. Az első óra az elméletnek vau szentelve; minden tanuló vagy a saját tulajdonát képező vagy a seminariumi könyvtárból kölcsönzött corpus juris civilis egy példányával van ellátva. A tanár előtte való órán rendesen meghagyja, hogy legközelebb mit fognak olvasni, hogy előre készülhessenek. A leczke első részét ezen hely olvasása képezi; minden hallgató rendesen egy vagy két fragmentumot olvas, azt lefordítja. A mi viszonyainkkal szemben, hol a doktori vizsgákra készülök legnagyobb része a corpus juris civilist soha sem látta, valóban éles ellentétet és bámulatra méltó dolgot képez, midőn látja az ember, hogy ezen másod- és harmadéves jogászok mily jártassággal birnak Justinianus corpus juris-ában. Már maga az is nagy haladás, ha a tanulók a római jogászok stylusát megérteni illetőleg leforditaui tudják.