Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 30. szám - Heidelbergi levelek. 2. [r.]

— 231 — fele,27) semmi;2 b) nagyobb számmal azonban megszorították a réservet és végrendelkezés tárgyává tették: az ősi javak 75 részét és ennek 1 évi29) vagy 3 évi30) jövedelme értékét, az ősi javakból a hűbériek 1 ., az adózók vagy % részét,32) az összes ősi javak V.,,5 3) 75 részét,34) azok felét,35) gyermekek hiányában az egészet,36) gyermekek létében (a legitima korlátai közt) az egészet.87) Némely coutume szerint a réserve ősi javak hiányában,38) mások szerint azok létében is3'') kiterjed a szerzett, sőt néhol ezenfelül az ingó javakra.40) A réserve hatályának kiterjesztéséül tekinthető továbbá, hogy számos coutume az élők közti ajándékozást is korlátozza és pedig különböző coutumes szerint gyermekek létében ajándék tárgya lehet az ősieknek csak fele,4') harmada,42) semmi;4') tekintet nélkül gyermekek létére vagy nemlétére az ősiek fele,41) harmada,45) V5 része,46) semmi.47) A réserve érvényesítése a sérelmes intézkedés reductiója (retranchement) által eszközöltetett; a vonatkozó kereset dologi volt, harmadik szerző ellen is irányuló.46) A hagyatéki adósságok, mint emiitők, eredetileg első sorban az ingó és szerzett javakból elégittettek ki. ") Anjou 276. S8) Normandie 427. 428. Csak idegenre nem hagyható semmi : Bayonne XI, 6.11. Angoumois 115.116. Épinal V. 1. Metz-ville VII, 8. Metz-évéché VIII, 7. Csak gyermek létében nem hagyható semmi : Clermonten Beauvoisis 131. és Senlis 217-219. (különben ys). SaintoDge et Saint-Jean-d'Angély 84. 89. és Saintes 61. (különben '/,). 2») Chartres 91. 3») Artois 90. 91. Boulonais 89. 31) Montargis XIII, 2. Blois 173. Dreux 81. 82. ss) Noyon 17. 18. St. Queotin 22. Péronne 165. 3S) Auvergne XII, 41. XIV, 12. Bourbonnais 291. Csak a propres naissantsból: Sédan 124. ") Verdun III, 1. Chalons 70. Clerinont en Argonne III, 3. Tioyes 95. Vitry 100. Chaumont 82. Meaux 26. Brétagne 199. 200. 617. Marche 212. Poitou 203. Bordeaux 60. 61. •1E) Reims 292. Csak parasztbirtokból: Lion 60. 3eJ Bourgogne-duché VII, 2—4.7—9. (különben ezeké !/3 vagy '/»)• Berry XVIII. 1 — 5 (különben ezeké Lorraine XI, 3. 13. (különben ezeké s/i)3') Douai-gouvernance et chatellenie VII, 9. Douai-ville et échevinage II, 1. Bapaume 11. Bassigny 138. Arras 8. Luxembourg X, 1. Hesdin 9. 38) Bretagne 199. 203. Anjou 340. Touraine 233. 238. Poitou 217. Loudunois XXV, 1. Saintonge 85. 86. Saintes 61. Sens 68. Bar 98. Augoumois 49. 52. ") Normandie 431. 441. Metz-ville VII. 7. Melz-évéché X, 3. ">) Auvergne XII, 41—43. Bourbonnais 291. Marche 212. Berry VII, 9. XVIII, 5. Bourgogne VII, 2—4. Maine 336. 338. Ily ingók és szerzemények nem létéhen az örökhagyó előnye, hogy ö az ősiekről is már oly korban (20 év 25 év helyett) végrendelkezhetik, melyben közönséges jog szerint (Paris 293. 294.) csak szerzett és iDgó vagyonról tehetné. ") Laon 60. Vermandois 51. Berry VII, 9. (Gyermekek nem létében az egész). «) Chalons 63 (különben mint fent). Ez •/, haszonélvezete : Anjou 321. (Gyermek nem létében 1 3). •3) Clermont en Argonne VI, I. Marche 306 (különben az egész); Touraine 233 (Gyermek nem létében 13 á vie). ") Calais 66. Reims 232. Blois 167. «) Normandie 431. 441. Brétagne 199. 200. Poiton 203. Angoumois 49. Saintonge 61. Ez l/t résznek is csak élethossziglanas haszonélvezete: Touraine 233. 325. Loudunois XXV, 1. XXVI, 3. ") Montfort l'Amaury 145. 146. Ponthieu 19. St. Omer 64. Boulenois 88. «') Épinal V, 1. Sédan 109. Artois 76. Maine 336. 338. (Az árnyalatokat 1. Boissonade i. m. p. 262.) «) Pothier : Test. No 185. taDár csupán hét van alkalmazva a jogi kainál, kik az összes jogi tantárgyakat képviselik; az egyik félévben egyik, a másik félévben másik szakjukat adják elő, a beosztás azonban olyan, hogy a nyári félévben rendesen azon szakra hirdetnek collegiumot, melyben különösen kitűnnek, mert ekkor szokott a fiatalság ide özönleni, s igy akarnak nekik alkalmat nyújtani kitűnő előadások hallgatására. E körülménynek azonban megvannak a visszás oldalai is, mert a heti órák száma néha roppant magasra megy egy és ugyanazon collegiumnál. Pl. ítenaud, ki a jelen félévben a német magánjogot adja elő, belefoglalva a kereskedelmi, váltó- és hübérjogot. hetenként 12 órát, július 7-től kezdve pedig 17 órát olvas. Előadásai egy részét 11 órától l-ig tartja meg, tehát két teljes órát praelegal egy folytában szünet nélkül; az ember nem tudja, hogy hallgatók lankadatlan figyelmét vagy a tanár erőfeszitő kitartását bámulja-e inkább. Az ily tulhajtás semmi esetre sem helyeselendő, s mentségül csakis az idő rövidsége s az szolgálhat, hogy a hallgatók legtöbbnyire ennek hallgatása végett jöttek ide. Hasonló az eset Karlowánál és Bekkernél; az előbbi a pandectákból heti 18 órás, az utóbbi a római jogból heti 12 órás kollégiumot tart. A rendes tanárok tehát egy félévben a jogi tárgyaknak csupán egyik felét adják elő. Hogy pedig a többi szakok is képviselve legyenek, erre a magántanárok (Privatdocent) intézménye szolgál. Magántanárok ily kisebb városban minél kevesebb számmal akadnak, mert existentiájuk, miután fizetésük nincs, mellékkeresetek által kevésbbé van biztosítva, hallgatóik pedig mi kevesebb számmal vannak, mert a tömeg csakis a kitűnőségeket hallgatja; ugy bogy magántanárságra rendesen csak oly vagyonos emberek pályáznak, kik rendes tanárságra aspirálnak; de hogy némi csalogató legyen számukra, a nagyherczegi kormány rendesen »rendkivüli tanár« (ausserordentlicher Professor) czimet »Car se li meuble poént souffíre, li heritages dóit demourer en pes,« mond Beaumanoir (i. h. c 54). >Per omnes fere consuetudines Galliae debita debent solvi primum de mobilibus,« ismétlé még Dumoulin (i. m. ad art. 29. Cout.de Lille). Ellenben Loysel ezt már kivételnek jelezhette: »Les Franeais, comme gens de guerre, ontrecudiverspatrimoines, et plusieurs sortes d'héritiers d'une seule personne, et lors les dettes se payent en feur de oe que chacun en amende, si ce n'est es lieux oü celuy qui prend les meubles et acquest paye les debtes, les propres demeurant francs et quittes aux parens lignagers: qui estait l'ancienne coustume de la plupart du royaume.< (i. m. 1. 2. t. 5. No 12.) Közönséges joggá lett,49) hogy a réserve élvezője i& pro rata járult a hitelezők kielégítéséhez, ha a réservet érintetlenül vagy csak végrendelet által sértve találta, mert mindkét esetben a réserve a hagyatékban volt (Paris 334. 295.); ellenben a sérelmes élők közti ajándékozás megtámadásával nyert javak, bár a réserve perlése örökösi minőségben való fellépést involvált, az örökhagyó hitelezőivel szemben nem tekintettek hagyatékiaknak s igy ezek által nem is foglaltathattak le.50) A réservebői csak azon okok zárattak ki, melyek a törvényes örökösödésből.5 *) A réserve nagy controversiái (centuria dubietatum), melyek a legnagyobb coutumiers által sem nyertek kielégítő megoldást, a vázolt sokféle szabály conflictusából eredtek. Vitás volt, ha valaki többféle coutume helyein fekvő ősi birtokot hagyott hátra, elégséges-e a réservek összegét örököseire hagyni,52) vagy kell-e mindenik coutume szabályait külön megtartani?58) kell-e mindkét ágról54) eredő és a szerzeménynél több55) ősi javakkal birni, hogy a szerzettekről szabadon végintézkedhessék ? az élők közti ajándékozás redu49) A régi szabályt, hogy a réserve teljesen tehermentesen kijár, fentartja Meaux 27, Troyes 95, Vitry 100, Chaumont 82. 50) Ricard megoldása (i. m. No 1669. 1670.), mely a Code Napoléonha is átment (art. 921.) 61) Incapacitas : az örökség megnyílásakor nem fogamzott, polgári halálra itélt, tiltott vallású, idegen, törvénytelen gyermek. Indignitas : örökhagyó meggyilkolása vagy ennek kísérlete, meggyilkoltatásának meg nem bosszulása, végrendelkezésének megakadályozása, végrendeletének elnyomása stb. Incompatibilitas az örökösi és ajándék- vagy hagyomány-vevő minősége közt. A nők hűbérjogi kizárása. A kiházasitott lányok kizárása. Kitagadás római jogi alapon. Lemondás. Beleegyezés az ajándékozásba. Elévülés. Beneficiarius elfogadó egyszerű elfogadó által (a hitelezők érdekében, kiknek utóbbi egyenes adósa lesz) kizáratik (Párisi cout. szerint csak a collateralisok között.) 1. Boissonade i. m. p. 268—271. 62) Dumoulin : ad cout dAuvergne t. XII. a. 41. (Oeuvres complétes Paris 1681. Vfol köt.) t. II. p. 717 Renusson : Propres ch. 3. sect. 3. No. 29. 30. 53) Ricard: Donations No 1547. Bourjon : Testamens III. II, 14. Pothier: Testam. No 186. Donát. No 251. ") Minden ágra kell hagyni, különben a hiányzó ősit helyettesíti a szerzemény : Renusson i. h. No 4. 5. Ricard i. h. No 1484 — 1486. Lebrun Success. No 54—58. »*) Nem kell (kivéve ha az ősiek mennyiségi hiánya in fraudem de la coutume : követett eljárás következménye) : Renusson i. h. ch. 3. s. 5. No 7—12. Dumoulin i. h. t. 2. p. 753. ad art. 49. Angoumois. Kell : Ricard i. h. No 1474 — 1479. Lebrun i. h. 1. 2. c. 4. No 33—47. adományoz részükre, s mellé, ha bizonyos szak előadásával hivatalosan megbízatnak (Lehrauftrag), akkor elismerésül bizonyos — igen csekély, rendesen 1000 Márka — tiszteletdíjban is részesiti őket. A jogi karnál hat rendkívüli tanár működik, mi által lehetővé van téve, hogy mindegyik félévben minden jogi tantárgy előadassék. Ép ugy, mint a mi budapesti és kolozsvári egyetemeinken, kitűnő és középszerű előadások tartatnak. Igen téves volna azonban azt hinni, hogy az elnevezés szerint a német professor csupán olvasna (Vorlesung, lesen). Az előadás szabatossága, továbbá az idézetek végett behozza ugyan jegyzeteit, de azokat minél kevesebbet, ugy szólván nem is használja, csak az idézeteknél. Előadása azonban kettős czélra tör, először hogy a jegyzés lehetővé tétessék és megkönnyítessék, másodszor hogy az egyes szavak necsak megüssék a fület, hanem hogy azok a hallgatók lelkébe be is vésődjenek. E czélból a tanárok elmondott fejtegetéseiket rendesen ismételni szokták, ugy hogy egyszerű folyó írással is kényelmesen utána lehessen jegyezni. Igen practicus továbbá azon szokás, hogy a tantárgyakra nézve, melyekre kézikönyve az illető tanárnak nincs, vázlatot (Grundriss) ad ki, melyben az egész anyag rendszeresen fejezetekre és paragraphusokra osztva áttekinthetővé lesz, s az előadás figyelemmel kisérésére, valamint a jegyzetek készítésére igen jó vezérfonalul szogál. Általában azt tapasztaltam, hogy a tanárok előadásában nem a tetszelgés, hanem az oktatás a czél. A tanuló, ki pontosan jegyez, s jegyzeteit otthon szorgalmasan gondolkozva átdolgozza, továbbá az idézett irodalmi forrásokba is betekint, sokkal nagyobb eredményt ér el, mint az, ki hónapokig magolja a kézikönyvet és e végett órákat mulaszt, csak hogy a vizsgán meg ne bukjék. Lr. Nagy Dezső.