Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 1. szám - A kereskedelmi törvény 20. §-ához

— 5 — Ügyvédi sérelmek. Mottó : Az ügyvéd sérelme az igazságszolgáltatás sérelme. V. A fiskus mint bűnpártoló. A fiskus privilegiált jogsérelmeinek különböző fai'ai között a leggyá^zosabbak egyike a formátlan végrehajtás adó- és illetékkövetelések tárgyában, mely kellő hirdetés és értesítés nélkül, korábban szerzett jogok sérelmével, birósági végrehajtások tekintetbe vétele nélkül, drákói szigorral eszközöltetik főleg akkor, ha a végrehajtást szenvedő fél egyetértésével söt kérelme folytftn más hitelezőinek kijátszása végett történik. Mondhatni, hogy a fővárosban közkedvelt«égü expedienssé lett azok részéről, kik elmulasztották valódi hitelezőik foglalását álhitelezökévei vagy közjegyzői vagyonátruházással megelőzni. Az adós néhány alaptalan semmiségi panaszt vagy igénypert insceniroz és időközben adóvégrehajtóval teszi magát érintkezésbe exequáltatás végett. Egy kis tartozás mindig akad s legrosszabb esetben Péter tartozásáért Pált lehet exequálni, mert a kincstár mások pénzét is szívesen veszi s a quiproquo bizonyára következéstelen, ha Pál hallgat. Hisz más gyakori esetekben annak égbekiáltó lármája is hiábavaló, kit akarata «llen exequálnak idegen tartozás miatt. Gyakori ily eset, mert a valódi adósok, kik fizetésképesek, rend- I szerint kivonják magukat a fizetési kötelezettség alul vagy legalább időhaladékokat nyernek a végrehajtó segélyével, kit p. o. a nemzeti bank néhány közokiratával távollétükről meggyőznek, miről hü jelentést tesz hivatalának. E manipulatio leleplezése végett a végrehajtó kénytelen időközben ügybuzgalmát azok exequálásában tanúsítani, kik nem tartoznak semmivel, mit végtelen lótás-futás, költekezés stb. után ha kimutattak, mialatt minden holmijuk áthelyezve s elrongálva vagy eladva lesz. vigasztalásul végzést kapnak arról, hogy a pénzügyi közegek tévedtek, a tételtöröltetik, a további eljárás beszüntettetik. Kártérítési jog azonban nincs, és ha lenne az árverési vételár erejéig, ebben se volna köszönet. Az adóvégrehajtás titkos, csendes, az árverés rendezve van kedvezésből meghívott néhány valódi vagy álvevővel, a zsákmányrészesités előre megállapítva mint valamely jól szervezett haramia bandánál. Idegen oda sem fér, száját nem nyithatja, mig a láthatlan tárgyak a banda szoros körében mesés gyorsasággal igért potomáron eltűnnek, állítólag kikiáltva, leütve. E hyánák ellen nincs vagyonbiztonsági oltalom. Tapasztalhatta ezt egy előkelő intézet, az I. magy. iparbank következő szép, ujabb esetben. Nyolczezer forintos váltókövetelés fedezésére végrehajtásilag lefoglalta Tüköry Sándor bútorait, melyek testvérek között 30000 frtot értek, melyekért Kramer S. kereskedő a foglalás után 15000 frtot kinált. A bútorok szoros zár alá vétettek, zárgondnok őrizetére bízattak s a Tüköry-palota egy raktárába áthelyeztettek, mely lakatokkal elcsukatott, midőn T. S. palotáját elhagyta s abba uj tulajdonosul j Franki Mór belépett. Franki Mór leleményes ember. Az I. hazai taka- | rékpénztár által sequestrált házbérekhez hozzá fért, mennyiben a lakók- | nak felmondott s másokat vagy álnév alatt ugyanazokat uj bérlőkként bevette kellő bérelőleg felvétele mellett, mely esetben nagylelkűen leszállította azon nominális bért, mely a takarékpénztárnak járt. S miután ezt egy negyedben practizálta, a második negyed küszöbén perbeli egyesség alapján a házat feleségére irattá, ki a procedúrát ismételte, sőt a fenyítő törvényszék előtt jóhiszeműségének majdani igazolása tekintetéből a régibb házbérek iránt, melyeket a takarékpénztári sequester felvett, igénypereket indított azon szép jogalapon, hogy a »zálogjog csak az adós-tulajdonos ellen hatályos«. Franki Mór a szép bútort is megkívánta s az iparbank árverését meggátolta igényper által azon érdekes jogalapon, »hogy azok mint a ház tartozéka tulajdonává lettek«. E pert két instantián elvesztette s az utolsóra felebbvitte volt, midőn végre talált bátor adóvégrehajtóra Arányi nevű egyén személyében. F. é. deczember 12-én egy érdekelt véletlenül észreveszi, hogy a jszoros zár alatt« tartott gyönyörű bútort kocsin elszállítják, s elkésve, tudták meg az illetők, hogy a bútor f. é. novemberben Franki Mór 28,000 frtnyi illetéktartozásért lefoglalva s decz. 12-én négy személy csendes körében elárverezve lett, miután más külvárosbeli lakatossal a lakatok feltörettek volt. Az árverés a sötét raktárban betett ajtónál történt egy negyed óra alatt. Franki Mór házmestere s öt ügyvédje egyikének neje a bútort 900 frtért megvették s ugyanaz napon 11,000 írtért tovább eladták. Az adóvégrehajtó azt állította, hogy a raktár foglaláskor s árveréskor nyitva volt. Az iparbank azonnal megmozgatta még a pénzügyi minisztériumot is, mely erély eddigi következése, hogy az árverési jegyzőkönyv eltűnt. Nem idyllikus, mint valami uj seelandi rablótörténet, ez ? A fenyítő bíró, ha ad is elégtételt, a fiskus nem tériti meg a kárt. A felek, a jog, az állam sürgős érdeke e sérelemfaj orvoslása. Az ügyvédségre kettős érdek, hogy az oltalomhiány ily flagrans jogtalanság ellenében a kar tekintélyét ne csorbitsa, és hogy az ügyvédi nevet bitorló és meggyalázó azon emberek aljas keresetforrása beszüntettessék, kik ily merényletekhez mint szakértő bűnsegédek hozzájárulnak. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara az ügyvédvizsgáló bizottságba 1879-re a következő tagokat választotta. Dr. B a i n t n e r Imre, Dr. B e c k Hugó, Báró Dr. B r a u n e c k e r Lamoral, Dr. E m m e r Kornél, Dr. Fábry István, Dr. Fayer László, Dr. Friedmann Bernát, Dr. Gombár Tivadar, Dr. K o v á t s Gyula, Dr. K ö r n y e i Ede, Dr. Kr aj esik Ferencz, Dr. Králik Lajos, Dr. Matuska Péter, M i 1 a s s i n Mihály, S c h m i e d 1 Ignácz, Dr. S c h r e y e r Jakab, Dr. Si egmund Vilmos, Szerb György, Dr. Szlávy Olivér, S z t e h 1 ó Kornél, Tóth Lajos, U n g e r Alajos, Dr. V á r a d y Béla, V é g h János, Dr. W e i n e k József. — A budapesti ügyvédvizsgáld bizottság előtt 1878-ban csak félannyi jelölt tett vizsgát, mint 1877-ben. — A budapesti ügyvédi kamara Budapesten lakó tagjainak száma jelenleg 694. A szaporodás 1877. végéhez képest 14. Tehát | daczára annak, hogy az ügyvédi vizsgálatra kevesebben jelentkeznek, Budapesten az ügyvédek száma még mindig szaporodik. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a budapesti kir. ftő törvényszék, illetve a 4.—10. ker. kir. büntető járásbíróság által áttett bünügyiratok alapján Kiss János előbb budapesti, jelenleg szatmárnémeti ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben 1878. évi deczember 21-én következőleg itélt: Kiss János előbb budapesti jelenleg szatmárnémeti ügyvéd az 1874. 34. t.-cz. 68. §. b) és 69. §. b) pontjaiban minősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondatik és ellene büntetésül a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első foka vagyis az írásbeli feddés alkalmaztatik. Indokok. A hivatalból áttett vizsgálati iratok között fekvő tanuvallomási, illetve önvallomási jegyzőkönyvekből és azok csatolmányaiból kitűnik, hogy 1875. óta mindazon peres és perenkivüli törvénykezési ügyeket, melyeket az 1874. 34. t.-cz. 39. §-ába ütközőleg fenállott Tóvölgyi Titusz és társa féle ügyvédi és ügynöki iroda vállalt fel, vádlott mint ezen iroda fogadott ügyvéde látta el, ezen ügyekben ő szerepelt mint képviselő, holott az ügyeket a felek nem ő reá, hanem a Tóvölgyiféle irodára bizták, a melylyel dijszerződéseket kötöttek, és a melynek — néha vádlott közvetítésével is — adták át a kivánt előlegeket ; kitűnik e szerint a fent érintett vizsgálati iratokból, hogy a többször említett úgynevezett ügyvédi és ügynöki iroda által űzött zugirászat elpalAstolására vádlott tudva eszközül szolgált, ezen irodában oly alá rendelt szerepkörre vállalkozott, mely az ügyvédi állás becsületét és tekintélyét mélyen sérté, és ezzel feleket botrányos módon keresett. Ily tényállás mellett vádlottat az 1874. 34. t.-cz. 68. §. b) és 69. §. b) pontjaiban minősített fegyelmi vétségekben vétkesnek kimondani és ellene büntetésül az Írásbeli feddést alkalmazni kellett. Az egri ügyvédi kamara által kidolgozott ügyvédi díjszabályzat.*) II. osztály. Ide tartoznak: 1. Pertári halasztás és pedig minden egyes periratnál a törvény által engedett igénybe vétel s azt követő két kölcsönös halasztás esetén: a) ha ügyvéd jelenik meg 2 frt [i) ha ügyvédjelölt jelenik meg 1 » A törvényes igénybe vétel s ezt netán követő két kölcsönös halasztáson tul a többi halasztásért díj egyik félnek sem állapittatik meg. 2. Perfelvétel, jegyzőkönyvi halasztás (ha t. i. az ellenfél a halasztásba bele nem egyezik), ítélethirdetés és eskütételnél való megjelenés, szakértők kinevezése és más hasonló egyszerűbb tárgyalás az ügy minőségére s az összegre való tekintettel 3—5 frt. 3. Az I. osztály 2. a)—o) alatt fel nem sorolt kisebbszerü beadványok : a) keresetvisszavonás, perletétel, b) eredetiek felmutatása, c) toll- s más hibák kijavítása, d) esküre jelentkezés, e) bírói bizonylatok, f) halasztás, *) Az előbbi közleményt lásd lapunk múlt számában. Szerk.