Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 27. szám - A köteles rész. 2. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 27. szám. Budapest, 1879. július 3. Kül5n mellékletek: a ..Döntvények gyijteménye", az. „Igazságügyi rendeletek tára" és az ..Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiők a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR TI I KM IS Előfizetési árak . ,,Magyar Themis*', a „Drtntvények gyűjteménye" is a/. „Igazságügyi rendeletek tara" czimü raelékletekkel együttesen: egész övre 10 forint4 félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizet* legczélsz Idékrő A MAGYAR JOGÁSZGYULES NAPILAPJA. MEGJELEN MINOEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM A köteles rész. Dr. Dell'Ad a m i Rezső ügyvédtő'. — A folytatólagos bűntett. Dr. Lukács Adolf pécsi jogakadémiai tanártól. — A pts 4+7. §-a magyarázatához. (S. S.). — Földtulajdonos és bérlő közti összekocezanás a földeladásánál. K. E n s e 1 Sándor ügyvédtől. — A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a perrendtartás reformja tárgyában. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesri Közlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyüjteménye«-nek egy ive. Előfizetési felliivás MAGYAR THEMIS 1879-iki harmadik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", a „Büntetőjogi Szemle" az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzel; bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az >Athenaeum-< Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. A köteles rész. Már jeleztük és más helyen1) bővebben kifejtettük azon nézetet, hogy valamely jogintézmény törvényhozási szabályozása és törvényhozási tudomány szempontjából való vizsgálata csak ugy vezethet helyes eredményekhez, ha az avval szervesen összefüggő' egyéb jogi, állami és társadalmi intézményekre, az annak létalapját képező, elveit és fejlődési irányát meghatározó erkölcsi, gazdasági és politikai érdekekre és eszmékre tekintettel vagyunk, azok vizsgálatára kiterjeszkedünk és azok mérlegelése folytán számot adunk magunknak arról, hogy bizonyos adott tényezők és állapotok mellett minő hatás várható azon intézmény létesitésétől és annak egyes létalakjai közül melyik biztosítja leginkább az intézmény által eszközlendő czélnak elérését. A törvényhozási jogtudomány felöleli e szerint az elemző jogtudomány dogmatikus és történeti eredményein kivül a társadalmi tudományok családjában rokon ismeágak eredményeit és kutatja mindezek alkalmazhatóságát adott, concret viszonyokra. A törvényhozó és tudós vizsgálatának körébe kell tehát, hogy vonja az egyes jogintézményi problémának joglogikai, jogtörténeti és jogpolitikai oldalait; kell, hogy ismerje azon intézménynek mint reális tüneménykörnek egyes létalakjait, a leiró jogismében tárgyalt tételes jogrendszereket, és e létalakok szülő okait és egyes modifikatióinak indokait, mire a törvényhozás, illetve jog története, mint a mivelődés történet része, dérit világot; kell, hogy vizsgálja ezen tételes jogrendszerek hatását, változásaik okait, fejlődésüket és ennek törvényeit, a mint azt a törvényalkalmazás, a birói gyakorlat, az irodalom, annak kritikai és eszményi irányban vezető szellemei és a törvényhozás haladása releválják ; kell, hogy e tételes szabályokat és az azokban érvényesült társadalmi és osztályérdekeket egyrészt, az eszményi, bár csak egyéni aspiratiókat, melyek a haladó társadalmak dynamikus elemét képezik, másrészt, összehasonlítás és birálat tárgyává 9 Az anyagi magyar magánjog coditikatiója I. Budapest 1877. kül. X. fejezet. tegye és azok küzdelmében a közös haladás irányát, emeltyűit és gátjait observálja ; kell végre, hogy az adott társadalmi állapotok és erők ismeretével birván, azon eszközöket megjelölje, melyek az általa felismert korszerű, relativ igazságok, czélszerü intézkedések megvalósítására alkalmasak. Igaz, hogy ezen ucon sem kerülhetők el a múltnak magyarázatára nézve a feltevések és a jövőnek előrelátására nézve a puszta valószínűséggel való beérés; igaz, hogy nem érhető el mathematikus bizonyosság; igaz, hogy az alapok, melyekből mint axiómákból kiindulni kell, több verifikált tény és eszme, magasabb tökélyü módszer, szóval nagyobb tudományos tőke felett rendelkezendő kornak szellemi munkássága által rectifikálva vagy épen halomra döntve és mások által helyettesítve lehetnek, sőt valószínűen lesznek, ha a természettudomány haladása, melynek inductiv módszerét Bacontól Comte Ágost, Stuart Mill és Spencer Herbertig hasztalan törekszik teljesen értékesíthetni a társadalmi tudomány, ennek uj alapjait meg fogta vetni; igaz, hogy utolsó sorban alanyi, egyéni felfogásra és ennek amiveletlen tömeg előtti tekintélyére redukálódik minden társadalmi postulatum és hogy a jogalkotó akaratot képzelmek és érzelmek is meghatározzák, melyek e téren érveknél erősebben hathatnak; igaz mindez: de mindezen és más. nem pusztán a jogtudományra szorítkozó fogyatkozások még sem igazolhatják azt, hogy még e hiányos tudományról is lemondva, öntudat'an ösztönre és szeszélyre bízzuk a jogalkotást, és hogy az elérhető igazságnak munkás felderítése helyett kényelmes kapkodásra vetemedjünk. Az élet parancsával szemben ez volna a leghelytelenebb eljárás. Igaz lehet, mondá Paul Janet, a finom szellemű franczia bölcsész, Spencer Herbertnek, e század és Angolor' szág legnagyobb gondolkodói egyikének azon müve fölötti j bírálatiban, melyben a társadalmi tudomány akadályait leI irja, igaz lehet Spencer állítása, hogy az egész mostani polij tikai élet tudományos alapokat és igy észszerű intézkedésej ket nélkülöz, de azért az élő polgárnak Ítélnie, szavaznia, : gondolkodnia és cselekednie kell, és polgári kötelességét sértené avval, ha ezek alul kivonná magát, mivel a csirázó társadalmi tudomány még nincs eléggé kifejlődve, hogysem őt a politikai gyakorlatban elvi megállapodásokkal vezethetné. És ha valahol, ugy igazolt ez életparancs a tevékenységre a jogszükségletek és jogkövetelmények mezején, hol a jogtalan elleni küzdelem nélkülözhetlenné teszi a repressiv szabályokat és kényszervégreliajtásvtkat addig is, mig a társadalmi pathologiának ez ága az organikus bajok okai ellen praeventiv óvszerekkel fordulni képes lesz és a társadalom szellemi érettsége azok alkalmazását tűrni fogja. Minden, mit az emiitett nehézségek szem előtt tartása folytán tehetünk, azon törekvésben áll, hogy az érzelmi és észbeli előítéleteket kerüljük és azon hajlam ellen küzdjünk, mely mai érzésünk és gondolkodásunk érveivel magyaráztatja más kornak és más fajoknak talán egészen más, előt-