Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 25. szám - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

_ 104 — törvényhozó azon intentiójának, melyet a kt. 4. §-a által elérni óhajtott, adott nyilt kifejezést. A második álláspont alkalmazása által minden — fent előadott — felmerülhető vitának eleje van véve; eféle bonyodalmak elő nem fordulhatnak, mert az oly részvénytársaságok üzlete is, melyeknél a vállalat tárgya nem kereskedelmi ügyletekhöl áll, kereskedelminek tekintetik, s ennek folytán minden egyes ügylete is, a mennyiben az a kereskedelmi ügyletek sorából egyenesen kizárva nincs,1) kereskedelminek tekintetik. E körülmény legcsekélyebb viszásságot sem foglal magában, és a kereskedelmi törvény szellemével is megegyezik, abban ezzel analóg intézkedéseket találunk ; söt mint kifejtem, annak elengedhetlen következményét képezi. Továbbá ily esetekre és az ily ügyletek elbírálására vonatkozólag rendelkezik is a keresk. törv. az 1. §-ban, valamint a II. rész második, harmadik és negyedik fejezetében. Óhajtandó volna, hogy hazai bíróságaink is e második álláspontot foglalják el — már csak magának az egyszerű és gyors igazságszolgáltatásnak czéljából is. Dr. Nagy Dezső. Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XIII. Más által készített hamis okirat tudva használása. Az uzsorások és a kiskorúak közt végbemenő íinanczmüveletek szüleményeként nem ritkán fordul meg a büntető bíróságok előtt a következő eset. A vagyonos ember fia pénzre szorul. Az uzsorás hajlandó ugyan hitelt nyújtani, de kiköti az apa aláírásával ellátott váltót vagy kötelezőt. Óvatosságból, hogy még a gyanú árnya se férhessen jóhiszeműségéhez, nem mond egyebet, mint ^hozzon aláirásU. A könnyelmű kiskorú elértve a csendes feltételt, hamis magánokiratot készit, apja nevére szólót, és kezébe szolgáltatja tetszés szerinti használatra az uzsorásnak. A hamis magánokirat ezen minőségének tudatában az uzsorás leszámlálja az értéket. Eljővén pedig az esedékesség napja, bíróilag — közvetlen megindított per utján — vagy biróságon kívül — szelídebb fenyegetés alakjában — interpelláltatik részéről a gyengéd atyai szív, hogy vagy váltsa be a bűntett testét, vagy tűrje fia ellen a fenyítő feljelentést. Miként lenne elbírálandó ez eset az uj magyar büntetőtörvénykönyv rendelkezéseinek alapjáról ? A btk. 385. §-a nem alkalmazható. Felhasználtatik ugyan a kiskorúnak könnyelműsége nyerészkedési czélra, de nem a feltételezett módon. A kiskorú az okiratot nem a maga nevének aláírásával látja el, nem saját jelentékeny kárára vállal abban vagyoni kötelezettséget. A könnyelműség, tapasztalatlanság, vagy szorultságnak csak bizonyos szorosan meghatározott alakbani kiaknázása minősíttetik csalásnak. Első tekintetre szóba jöhetne a btk. 401. §-a. E szerint a magánokirat hamisítását követi el, a ki hamis magánokiratot készit vagy készíttet, magánokiratot részben vagy egészben meghamisít vagy meghamisittat, ha azt arra használja, hogy ez által valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte, vagy megváltoztatása bizonyittassék. Az hogy a fiu az apja nevére kiállított hamis okiratot az uzsorásnak átadja, megállapitja-e a hamis okiratnak oly értelembeni használatát, mint ezt a magán-okirat hamisításának bevégzett tényálladéka a hamisan készítés vagy hamisítás technicai cselekvényén felül feltételezi? Mily tartalmú, irányú és czélu használatnak kell egyátalán fenforognia? A német btk. 267. §-a szerint feltételeztetik a hamis vagy hamisított okirat használata valamely tévesztés ezé Íjából (»zum Zwecke einer Tauschung*). Az e czélból foganatba vett bárminő használati cselekvény elégséges. Megfelel-e az ilykép körülirt tényálladéki mozzanatnak a magyar btk. 401. §-ában feltételezett arra való használat, hogy ez által valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte, vagy megváltoztatása bizonyittassék? Igénytelen nézetünk szerint ezen eltérő szövegezésből nem következtethető a szóban forgó tényálladéki mozzanat különbözősége. Az indokok nem nyújtanak támpontot valamely e részbeni speciálitas feltevésére. ». . . hogy ez által .... bizonyittassék«. »bizonyittassék« nem mondja azt, hogy perben bizonyittassék, hanem hogy történjék az ez irányú használat vagy perben vagy peren kivül, a forgalomban; vagyis nem a legszorosabb technikai értelemben vett bizonyítás kívántatik meg. »ez által« bizonyittassék, annyit tesz, mint: hamis vagy meghamisított ') Pl. a kt. 262. §-a értelmében az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések, a • okirat által bizonyittassék; és pedig: hamis vagy meghamisított okirat által bizonyittassék. Okirat által bizonyittassék, anynyit tesz, mint: az okirat tárgyilag véve bizonyítson, azaz magában, saját alakja és tartalma, nem az érdekelt felek netáni különszerü megállapodása, egyéni viszonyai, hanem a törvényes bizonyítási szabályok erejénél fogva bizonyitson, vagyis alak jogi lényegességgel (»Beweiserheblichkeit für Rechte und Rechtsverbaltnisse«) bírjon. Hamis vagy meghamisított okirat által bizonyittassék, illetve bizonyítani akarni, annyit tesz, mint: a hamis vagy meghamisított okirat által bizonyítani akart tényt elhitetni, iránta tévedésbe ejteni akarni. Vagyis azért használandó az okirat, hogy valaki az iránt tévedésbe ejtessék vagy tévedésében fentartassék, miszerint valamely kötelezettség vagy jog létezik, megszűnt, vagy megváltoztatott. Eszerint a használat: hamisan bizonyítani, illetve tévedésbe e j t e n i v a gy t é v e d é s b e n fentartani akarás. Mondjuk, hogy »akarás«, merteczélzattényleges sikerülte nem szükségeltetik. Miután pedig tévedésbe ejteni, illetve tévedésben fentartani csak azt akarjuk és akarhatjuk, a kiről felteszszük, hogy tévedésbe ejthető, azaz, hogy a dolgok való állásáról nem bir tudomással: következve feltételeztetik, miszerint az, aki az okiratot használja, n e tudja, hogy az, a kivel szemben tévesztés czéljából használja, esetleg tudja az okirat által bizonyítandó tény valótlanságát, ismeri az okirat hamis vagy meghamisított minőségét. Adott esetben a fiu, tudva, hogy az uzsorás a hamisításról tudomással bir. adta át ennek a kérdéses okiratot, következőleg az uzsorásnak az iránt való tévedésbe-ejtését, miszerint valamely kötelezettség, nevezetesen apja kötelezettsége létezik, nem czélozta, nem czélozhatta. Nem azért adta volt át az okiratot, hogy ezáltal ö bizonyitson az uzsorással szemben, hanem, hogy ez által az uzsorás bizonyitson mással szemben, E szerint az okiratnak szóban forgó átadása nem képezi a hamis vagy meghamisított okiratnak a btk. 401. §-ában feltételezett használatát. Valamint nem forog fen a hamis vagy hamisított okiratnak feltételezett használata p. o. az esetben sem, hahogy a hamis vagy hamisított okirat, az ezen minőségéről tudomással biró ügyvédnek, beperlés végett átadatik. (Oppenhoff Commentar ad §. 267. sub. 30. M e r k e 1 Holtzend. Handb. III. kt. 797. lpjn sub. not. 2.) Fenforogván ugyan a fiu részéről a magánokirat hamisításának egyik tényálladéki mozzanata: a hamis magánokirat készítése, a hamisítás technicai cselekvénye ; de nem forogván fen részéről a magánokirat hamisításának másik tényálladéki mozzanata: a hamis magánokirat tévesztés czéljából való használata: a btk. 401. §-a értelmében nem állapitható meg a fiu ellen a magánokirat hamisításának bevégzett tényálladéka. Kísérletről sem lehet szó. Eltekintve attól, hogy legalább is vitás, ha vajon a hamis okirat készítése vagy az okirat meghamisítása magában véve, azaz a nélkül, hogy e technikai cselekvényt valamely használati cselekvény, vagyis a használat megkísérlése követte volna, a magánokirat-hamisítás kísérletének tekinthető-e vagy sem, — több eriminalista azt tartván, hogy mert a magánokirat-hamisítás bevégzett tényálladéka két teljesen önálló cselekvényt tesz fel, ezen cselekvények mindegyikének: tehát a használatnak véghezvitele is kell hogy megkezdetett légyen, hahogy kíséretről szó lehessen, — adott esetben a fiu részéről azért sem forog fen az okirathamisitás kísérlete, mert szándéka nem az okirat-hamisitás egész tényálladékának véghezvitelére irányult, hanem csakis annak egyik tényálladéki mozzanatát ölelte át, vagyis mert, midőn a hamis okiratot készítette, nem szándékolta a készítést és a használatot, hanem egyedül az előbbit, az utóbbit pedig az uzsorásra akarván bizni. A hamis okiratot készítő és azt az uzsorásnak tetszés szerinti használatra átengedő fiu ebbeli ténykedése a kifejtettekhez képest önálló minősítés alá nem vonható. Cselekményének accessorius jellege szembeszökő. Miért is cselekményének minősítése függ az uzsorás cselekményének minősitésétöl, és csak ennek büntetőjogi jellegéhez képest fog megállapittathatni. Mit tesz az uzsorás? Mikép minősítendő az ö cselekménye? Vegyük hogy a hamisítvány alapján egyenesen perutra megy. Használván ezzel a hamis okiratot arra, hogy ez által az apa ellen a kérdéses kötelezettség létezése bizonyittassék, fenforog részéről a btk. 401. §-ában meghatározott magánokirat-hamisítás egyik tényálladék mozzanata: ugyanis a hamis okirat használata. De fenforog-e egyúttal a másik tényálladéki mozzanat: a hamis készítés technicai cselekvénye is? A közvetlen készítés világos, hogy nem. Ámde a btk. 401 §-ának rendelkezése alá esik nemcsak az, aki hamis magán-okiratot k é s z i t, hanem az is, a ki hamis magán-okiratot k é s z i 11 e t, feltéve hogy azt arra has2nálja, stb. Mily különbséget jelez a szüksé-