Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 21. szám - Észrevételek az erdő-törvényjavaslathoz

— 158 — taink alapján az egész országra nézve miniszteriálisaink bölcseségétől várjuk. Sokkal szerényebb p. o. Pfeil, e téren elismert tekintély, ki egész életét e tanulmányoknak szentelte és mégis beismerte, hogy ily szabályozáshoz elegendő előismereteket még csak Poroszországra nézve sem szerezhetett, nem is szólva egész Németországról. Pfeil kimutatja azt is, hogy egyetemes szabályzat (mire a miniszteri megállapitás vezet) szükségkép hibás, mert az erdei gazdaságban a helyi viszonyok döntő fontossággal bírnak, és hogy a német erdészet fölénye a franczia fölött egyenesen a csekélyebb centrálisaik) eredménye (Forstpolizeigesetze 149. sk. lk.). Azért sem teszünk kérdést, miért felelt meg viszonyainknak német minták és a testvérország vonatkozó törvényének szokott rontó utánzása, tekintet nélkül p. o. a jogi részekben aránylag remek Code forestier intézkedéseire, vagy az ujabb, több évtizeden át folytatott franczia stb. enquétek eredményeire. Azt sem tagadjuk, hogy e törvény egyik létoka (a sok lopástól stb. eltekintve, mely más államok tanúsága szerint ezentúl sem lesz kevesebb), véderdők létesitése, igazolt az eddigi pusztításokkal szemben, melyeket némely nagy erdőbirtokosunk, első sorban az állam tett; de hogy különösen az utóbbi kezeinek megkötése illusorius, az egyáltalán, de különösen a mi állami háztartásunk s állami hitelünk állapota mellett kézen fekszik. Történelmi tény végre az is, hogy a korona erdeinek szabályozása mindenütt a 16 —18. századbeli absolutismus?al az állami fenségjog alapján kiterjesztetett más közös, sőt mngánerdőkre és legalább az irtási tilalom tekintetében néhol sikerrel, míg a kezelésmód előírása, mint minden iparágnál, hatálytalan és ártalmas volt.*) Gazdáink miveletlensége és gondatlansága, népünk erkölcstelensége mellett, mely még mindig megőrzi a communismus hagyományait az erdő tekintetében, erélyes és szakértő vezetés és intézkedés sem felesleges e téren, ha a kellő kivitel biztosítékai megvannak. Magángazdák kezdeményezésétől, mely p. o. Skóczia virágzó erdőgazdaságát kényszer és ellenőrzés nélkül létesítette, mi keveset várhatunk. Az erdei szolgalmak teljes megváltása, a szolgalmi jognak tudományos alapon**) a polgári törvénykönyvben szabályozása pedig ép oly távol jövőben fekszik reánk nézve, mint a valódi magántulajdon és szabad rendelkezés elismerése, mely az államérdek szempontjából fentartandó erdőállomány kisajátítását követelné. Nem tartozik reánk az sem, hogy a kivitel nehézségeit — kellő számú vagyis több ezer szakértő erdőtiszt, erdőőr köteles tartása, esetleg kineveztetése (21—23. §.) — vagy egyes kilátásba helyezett szép látványt ecseteljünk, minő p. o. egy község kiküldése a rovarok ellen — esetleg annak költségén bérmunkásóké, — mily erdészeti hatósági intézkedések csak birtokon kívül felebbezhetők, kivéve azon egy esetet, ha a rovarok gyökeres kiirtása végett az egész erdő kivágását hagyta meg a szakértő erdészeti hatóság, mi faspekulánsok erdeire nézve majd előadja magát (14. 15. §§.). Ellenben nagyon érdekel az uj iustitia, melyet e törvény szervez. Az indokolás szerint olcsó, egyszerű, rövid. A döntő bíróságban ülnek a közigazgatási albizottság tagja esetleg az erdészeti szakértő kültagok egyike, kik ezenkívül mint maga az erdőfelügyelő csak véleményezők, minek indoka csak azon alapos feltevés lehet, hogy egy ily magyar erdész még mindig többet ért egyszerű és rövid igazságszolgáltatáshoz, mint erdészethez (2G. i21. §§.). E dicső Curia elnöke az alispán, illetve polgármester. A közigazgatási bizottság illetve expositurája rendel, tilt, jelent; ugy ő mint az erdészethez époly keveset mint a joghoz értő alsóbb közigazgatási hivatalnokok, kik most sem győzik az emberi erőt messze túlhaladó munkakörük basái *) Ily szabályzat már Colbert 1669. aug. 13. ordonnance-a. Szakavatott bi. rálát Pfeil i. m. 2. 8 k. lk. Az egész erdészeti po'itika s rendőri intézkedések történetéről és nemzetgazdasági elveirül, ugy a kérdés irodalmáról 1. W. Roscher: Nationalökonomik des Ackerbaues etc. 1863. III. kv. III. fejezet és Ansichten d. Volkswirtschaft (1861.) 81. s k. lk. **) L. p. o. Pasquale Balsamo : La teorica della comproprietá ossia il írattató delle servitü elevato a scienza. Napoli 1877. ellátását sem, uj nemes hatáskört kapnak az erdészeti bíráskodásban, melyet első fokban szolgabíró, kapitány, tanácsnok, kerületi előjáró, községi biró, vagy »ennek akadályoztatása esetében* helyettese (!) lát el. (119. 120. §§.) Ezen kihágási bíráskodás mellett van egy áthágási biráskodás, melyet első fokban a közigazgatási bizottság, másod fokban a minisztérium lát el. (67. 68. §§.) Hogy az illetőség megállapítása áthágás vagy kihágás és a substratum értéke s minősége szerint sokszor mesteri munka, a különböző conflictus — melynek miniszteri elintézése provideáltatik — napi renden s az eljárás nem oly egyszerű és rövid lesz, mint az indokolás mondja, azt alaposan állithatja, ki e törvény bámulatos szövegezését és definitióit ismeri. Az áthágások fölötti biráskodás előkészítése is már jóval lassúbb eljárás mint meritoríus rendes bírósági ellátás lenne. Ugyanis feljelentés az áthágás miatt a kihágási bíráskodást ellátó közeghez intézendő (62. §.), mely a tényállást legfőlebb 3 hétre a helyszinére kitűzendő tárgyaláson, melyre a k. erdőfel ügyelő, a felek, tanuk, szakértők meghívatnak (63. §.), felveszi és csak e tárgyalás rövid jegyzökönyvét (65. §.) küldi 8 nap alatt az első fokú áthágási bírósághoz. (66. §.) Ez első fokú áthágási bíróság, ugy második fokban a minisztérium csakis e rövid jegyzőkönyv j alapján határoz. Ez áthágások között szerepel pedig erdőirtás, mire hol! dankint 3—400 frt birság és újra beerdősités rovatik, minj denfelé 1000 frtig terjedő birsággal sújtott mulasztás; előfordul a másokért való felelősség (54. §.) s elévülés (58. 59. §§•) jogkérdése, és mindezt eldönti a legalsóbb hatóság rövid jegyzőkönyve. Döntő bizonyiték pedig mindezen eljárásokban a feddhetetlen, 24 évet meghaladott, jelvényt és lőfegyvert viselő (egyébiránt gatyában mezitláb járó) erdőőr, minővé az állam, törvényhatóság, község és egyház erdeiben 10 év múlva csak erdőőri vizsgát tett egyén leend kinevezhető (37. §. 17. §.), míg egyelőre szakképzetlen erdőtisztek is megmaradnak (37. §. utolsó alinea). Hogy az erdőőr hogyan vezessen erdei naplót, melynek a minisztérium bizonyosan 150-féle rovatot ad (41. §.), holott erdőőreink ép oly kevéssé írástudók mint községi bíráink helyettesei, sőt jelen törvényt is csak ugy ismerik meg, ha előttük néhány ezerszer felolvastatik, azt sem a törvény, sem indokolása meg nem fejtették. Az egyedüli garautia hamis vád ellen az erdőőr esküje, hogy >ártatlanra nem fog soha semmit*. Erre azután hajmeresztő marasztalások építtetnek! Hogy fogalmat nyújtsunk azon jogi szörnyekről, melyek az erdőt ezentúl sárkányokként őrizni fogják, utalunk p. o. a 11. §-ra, összefügésben a 109. §. 3., 4. pontjaival s a 112. §-szal: A ki erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talál, tartozik azt lehetőleg eloltani, különben veszélyes mulasztás miatt 20 frtig birsággal, ha pedig tűzkár származott, vétség miatt a büntetőtörvénykönyv szerint fenyítendő (425. §. 1 í 11. 5 év s 1000 irt). Szórói-szóra ott áll. Ily őrültségről többet mondani, jogász olvasók sértése lenne. Az erdei lopás, melyet a közbirtokos sajátján is elkövethet, ha a lopott dolog értéke vagy a kár 30 frtot meghalad, nem erdei kihágás, hanem közönséges vétség illetve bűntett (69. 70. 73. §§.); a visszaesés azon esetben is máskép szabályoztatik (74. §.) mint a b. tk. 338. §-ában. A pénzbüntetés helyébe, mely rendszerint behajthatlan lesz, 10 napig terjedő elzárás léphet, minden 3 írtért 1 nap, a birság ellenben a legbámulatosabb labyrinthusi calculus szerint állapíttatván meg (75—78. §§. 85. §. 90. sk. §§.) Büntetlen azonban a 81. §. nagylelkű intézkedése folytán, kit az erdei kihágás elkövetésére útközben ért baj kényszeritett, ha azt 24 óra alatt illetékes helyen feljelenti s az értéket és kárt megtéríti. A 79. §. pedig époly nagylelkűen elengedi a kártérítés átváltoztatását elzárássá! ! Azonban rendszerint a lopott tárgy értékén felül kártérítésül (melyre a közigazgatási bizottság 3 évi