Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 20. szám - Egyetemlegesség

— 150 — Azon növekedő elismerés, melybe Frank részesül, indokolható Franknak tiszta jogászi felfogása és civilistikus tudományossága által. A jeles tanár kérdésünket is ngy tárgyalta ezelőtt 34 évvel, hogy ma is figyelmet érdemel. Az egyetemleges kötelmet solidaria seu correalis obligationak nevezi és e kettő közt korunkban gyakorlati különbséget nem talál. Az egyetemlegesség forrásai gyanánt megemlíti a szerződést, végrendeletet s kártételt. Találóan szól az egyetemleges kötelem joghatályáról, jelesül arról is, hogy az egyik adóstárs által tett alanyi módositás nem hat ugy, minta tárgyi változtatás. A kezesség tárgyalásánál (334. §.) emliti, hogy a hitelező rendet tartson; kielégitését előbb a főadósnál keresse (beneficium ordinis seu excussionis), melyre a hitelező döntvényileg is köteleztetik (Sententia. 41. és 107. liquid. debit). Émliti ugyanott, hogyha többen együtt kezeskedtek, a teher köztük arányos részekre szakad (beneficium divisionis), kivéve ha ezen kedvezmény feladatik, vagy ha nem együtt, hanem külön, egymásra nem tekintve, mindenik az egészért kezeskedik. Helyesen emeli ki, liogy ha a fizető kezes kivárna: tartozik a hitelező neki az illető okiratokat kiadni, és egész követelését átengedni (beneficium cedendarum actionum).') Wenzel röviden széd a kérdéshez, utalással a hazai régibb törvényekre, a melyek kapcsolatban állanak a tiltott cselekvény által létesitett egyetemlegesség eszméjével.;) A kezességnél emliti, hogy a hitelező rendszerint sortartáshoz van kötve (beneficium ordinis). Ha többen kezeskednek, egyenlő részben vannak kötelezve, úgyhogy felosztási kedvezménynyel (beneficium divisionis) bírnak, ha csak egyetemleg nem álltak jót. Ha pedig a kezes a hitelezőt kielégítette, ennek minden jogát átveszi (beneficium cedendarum actionum), s viszont az adóstól kielégitést követelhet (actio depensi). Az egyetemlegesség forrásait Suhayda (Magyar polgári anyagi Magánjog Kendszere 238-ik §-ában) következőleg állitá össze: szerződés, tiltott cselekvény, végrendelet, törvény, bírói ítélet. « A megtérítési jogra nézve kiemeli (239. §.), hogy azon egyetemleges adóstárs, ki az egész adósságot a magáéból fizette le, jogosítva van jogengedményezés nélkül is a többitől a megtéritést, még pedig ha közöttük más különös viszony nem áll fenn, egyenlő részekben követelhetni. Még szántszándékos károknál is fentartja a többiek elleni, viszkeresetét annak, a ki a kárt megtérítette. Mindezekre nézve Suhayda forrásul az osztrák p. t. k. 891 —89G. és 1302. §§-ait nevezi meg. VII. Az egyetemlegességre régibb törvényeink, szokásjogunk s döntvéényjogunk többször hivatkoznak, és ') Azon egy tartozáshoz többen oly viszonyban is állhatnak, hogy akáimelyik hitelező társ az egészet követelheti, és akármelyik adóstárs köteles az egészet fizetni (in solidum quisque obligatur), csakhogy eg3'szeres fizetéssel a tartozás mindnyájokra nézve megszűnik. Ezt egyetemes adósságnak, tartozásnak nevezni lehet (vulgo : solidaria s correalis ob'igatio), részeseit pedig egyetemes vagy osztatlan hitelezőknek vagy adósoknak (correi stipulandi s. credendi, et correi promittendi s. debendi). De erre világos nyilatkozás kívántatik, de végrendeletből is eredhet, és v é tk e s t e tt é r t a részestársak felelni tartoznak külön is akármelyik az egészre nézve. Ide tartozik azon eset is. midőn oszthatatlan dolog p. o. paripa szolgáltatása az eladónak vagy vevőnek örököseire szá 1 át. Az egyetemes kötelem hatálya 1. Mindenik hitelező társ az egészet követelheti s minden adóstól lehet követelni az egészet, és mindenik adós az egészről egyezkedhetik ; de fizetve társai ellen viszkeresetet nyer, hogy a teherben aránylag részesüljenek, ha t. i. óket a főkeresettől maga megszabadította, mert nemo cum damno alterius locupletari debet. A hitelező szabadságában áll minden adósait együtt is perbe hivni, vagy külön részfizetéseket követelni, a nélkül, hogy az által egyetemes követelése megszűnne. 2. Ha a hitelező egyik adósának akármiben kedveskedik, ez a többieknek nem használ. Ellenben a felszóllitott adós késedelme is csak annak magának árthat és nem társainak. De ha tárgyi okokból p. o. fizetés beszámítás, újítás vagy Ítélet által az adósság változást szenved, ez kihat valamennyi adóstársra. Ha az egyik hitelező félbeszakítja az elévülést ez társainak is használ. Frank. A közigazság törvénye Magyarhonban. I. Eész. 1845. 296. §. -) Egyetemleges kötelmek (ohligationes simplices et in solidum vagyis correales). Egyetemleges kötelemben több követelés vagy több tartozás akkép foglaltatik egybe, hogy összefüggésük a kötelem tárgyában fekszik, minek folytán ugyanazon egy tárgyat mindegyik hitelező egészen követelheti és illetőleg mindenik adós egészen tartozik szolgáltatni. "Wenzel ME. Magánjog 1864. II: 327. §. és II. 349. így 1848. előtt keletkezett jogviszonyok is kerülhetnek az egyetemlegesség szabályai alá.8) Azonban a régi vagyis 1848 előtti törvényeinkről átér hiánya miatt itt nem szólva csak az ujabbakra szorítkozunk. Bőven intézkedik az egyetemlegességről az 1875. XXXVIL t.-cz., mely a kereskedelmi jog kapcsában sok fontos általános tételt tárgyal a kötelmi jogból. Kereskedelmi jogunk teljesen méltányolja az egyetemlegesség fontosságát, a melylyel ez bir mind a hitel emelése, mind a társulatok szilárdítása tekintetében.'1) Az egyetemlegesség kellően van hangsúlyozva az 1876. XXVH-ik t.-czikket képező váltójogunkban is. 5) (Befejezése köv.) DK. Vécsey Ta más. A döntrényjogról. (Levél a >Magyar Themis^ szerkesztőjéhez.) T. szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjának 18. számában az :>Igazságiigynnnisterium és a döntvényjog« czim alatt megjelent czikkre néhány szerény észrevételt tegyek. Mindenekelölt megjegyzem, hogy a czikk tárgy nélküli, mert — mint értesülve vagyok — az igazságügyminislerium a *döntvénykérdés« tárgyában nem tett egyebet, mint kérdést intézett a kii-. Curia mint legfőbb Ítélőszék és a kir. Curia mint semmitőszék elnökeihez arra nézve: minő eljárás követtetik az elvi jelentőségű határozatok szerkesztése és közzététele körül? Ezen kérdésre a választ mindkét legfőbb bírósági elnök megadta, s igy hivatalosan constatáltatott az, mit magánúton valószínűleg az igazságügyminiszterium is tudott, hogy az elvi jelentőségű határozatok magánosok által készíttetnek az irat-csomókból, melyeknél a p e r c s o m ó nem létezik, és készül annyi elvi jelentőségű határozat, mennyi az illetőknek épen tetszik. Az igazságügyministeriumban ennél több nem történt. Ezen tényállásból méltóztatik látni, hogy (U.) ur fi cti v előzményből vonta haragos következtetéseit, melyeket ráolvasott a »deák-utczai második emelet« embereire, mert egy szó sem igaz abból, hogy az igazságügyminiszter utasította vagy felhívta volna az emiitett bíróságokat a döntvények hivatalos szerkesztésére. Ha már tollhoz nyúltam azért, hogy helyreigazítsam az (U.) ur által közölt hamis tényállást: engedje meg t. szerkesztő ur, hogy azon súlyos vádak daczára, melyekkel (U.) ur mindazokat sommás uton »szakértelem nélküli«, a »nagy kérdésekbe könnyedén belekapkodó« emberek közé sorolja, kik elég vakmerők a döntvények magán-gyüjtésének kizárólagos rendszere ellen felszólalni, mégis azon szerény nézetemnek adjak kifejezést, hogy a döntvények eddigi szerkesztési módszere csak jogfejlődésünk kárára történt s ezen változtatni szükséges. Sajnos, hogy ezen kérdés egyáltalában napirenden lehe t, s ki merem mondani bátran, hogy a legfőbb Ítélőszék belyrehozbatlan hibát követett el akkor, midőn a »birói meggyőződés* védpaizsa mögé vonulva, mindjárt alkotmáuyos életünk helyreállítása után visszautasította a »teljes tanácsülési megállapodás* eszméjét s 3) Például az adományozottak az adományból folyó kötelezettségeikre nézve egyaránt s egyetemlegesen felelősök. Ily kötelezettséget képez valamely adományozott birtokért a kincstár irányában elvállalt felülfizetési összeg terhe is. Legfőbb Ítélőszék határozata. 7078 sz. 1878. szept. 21. ') 62. §. Alkalmi egyesülési tagok is lehetnek egyetemlegesen jogosítva és kötelezve. 64. §. Közkereseti társaság nem is keletkezhetik másként, mint korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett. 125. g. A betéti társaság beltagjait korlátlan és egyetemleges felelősség terheli. 160. §. A részvénytársaság alapítása körül eljárók személyesen és egyetemlegesen felelősök. 161. §. A részvénytársasági igazgatóság tagjai, ha a 161. §-t meg nem tartják, a társaság hitelezőinek egyetemlegesen felelősek. 200. §. A közgyűlés elé terjesztett évi mérleg helyes felállításáért az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai egyetemlegesen felelősök. A kereskedelmi ügyleteknél vállalt közös kötelezettség egyetemlegesnek vélelmeztetik, ha a megállapodásból az ellenkező ki nem tűnik" (1875. XXXVIL 268. §.). Ellenben ha közös kötelezettség vállalása nincs kimutatva, a Curia az egyetemlegességet nem vélelmezi, hanem az bebizonyítandó, p. o. a férj és feleség a mészárszéki üzletet közösen bírják, és húst rendeltek meg valakinél, ha tagadják, hogy a hitelbe vett husnemüek árára nézve mindketten egyetemleges kötelezettséget vállaltak : perrendszerü bizonyítás nélkül az egyetemleges kötelezettség ki nem mondható. Legfőbb itélöszéki határozat keresk. ügyben 1878. mart. 4. 74. szám. 5) 91. §. A váltókibocsátó, forgató, elfogadó ós kezes a váltó minden birtokosa irányában egyetemlegesen vannak kötelezve. Ezen egyetemleges kötelezettség kiterjed mindenre, mit a váltóbirtokos a váltókötelezettségek nem teljesítése miatt követelni jogosítva van.