Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 20. szám - Egyetemlegesség

Kilenczedik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1879. május 15. Külön mellékletek : a ,,Döntvények gyjjtemenye". az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyOjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Nagy korona-uteza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak (helybe a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimli mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint' félévre 5 lonnt, negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Az elírizetési pénzek b é r m e n t e legczélszerübben postauta 11 küldendők. n. vidékrí i y utján Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeutn" részvénytársaság. TARTALOM: Egyetemlegesség. Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. — A döntvényjogról. Dr. Wlassits Gyula miniszteri fogalmazótól. — Észrevételek az ügyvédi vizsga reformjához. Dr. Del l'A d a mi Rezső ügyvédtől. — Ovás a vagyonbukottnál. (Dr. L. A.). — Törvénykezési botrány. (X. Y.) — A Wenzel-ünnepély. — Az ügyvédi kamarákból. (Fegyelmi tárgyalás a bpesti ügyvédi kamaránál.) — Különfélék. — Legközelebbi csödbelentési határidők. — Kivonat a>Budapesti Közlönyéből. (Csődök. — Csődniegszüntetések. — Pályázatok. — Igéngkerseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyüjteményé«-nek egy ive. 8 Egyetemlegesség-. IV. Az egyetemlegesség kötelékében állókra, szemben egymással és a hitelezővel, különös szabályok keletkeztek. 1. Az egyetemlegességből következik a fizető társnak joga az aránylagos megtérítésre társai ellen. A remek jog értelmében, ha az együttes adós az egész adósságot egymaga fizette ki, adóstársai ellen nem birt viszkeresettel az együttességből ipso iure: hanem csak külön egyezkedés alapján, ellenben a szűkebb értelemben vett egyetemleges adóstársak egymás elleni viszkereseti joga önkényt keletkezett; tehát ha egyik a többiekért fizetett, emezek a rájok eső részt neki megtéríteni ipso iure kötelesek. A Justinianusi jog szerint minden egyetemlegességnél követelheti az adóstárs, hogy ha a kötelem tartalmának egymaga egészen eleget tett, a kielégített hitelező engedje át neki kereset jogát (beneficium cedendarum actionum), hogy ennek segélyével egyetemleges adóstársaitól a rájok eső részt behajthassa, kivéve a dolus esetét. A ki a főadósért fizetett és általa nem kárpótoltatott, bír ellene viszkeresettel, és pedig nem csupán aránylagos megtérítésre, hanem teljes kielégítésre. Erre alkotá a régi jog a depensi actiot. 2. Az egyetemlegesség főelvét, hogy t. i. mindenik kötelezett felelős az egészért (solidum), a ius extraordinárium enyhité. Eleinte a gyámtársak, az őrizetbe vevők, továbbá a kik másnak hibája folytán lettek együtt kötelezettekké, majd a kezesek, végül a 4-ik novella folytán nemcsak a kezesek, hanem a megbízók s idegen kötelezettség átvállalói (constitutum debiti alieni) is könnyebb helyzetbe jutottak, mely könnyebbités a 4-ik és 99-ik novella engedékeny magyarázata és alkalmazása folytán minden szerződésileg vállalt egyetemlegességre kiterjedt. Ily kedvezmény: hogy a kedvezményes társ első vonalban épen nem felelős, hanem csak második vonalban, t. i. ha a főadóstól kielégítés nem nyerhető. Ha ennek megpróbálása előtt pereltetnék be a társ, ez a kellő sorrend (ordo) megtartására utasíthatja a hitelezőt (beneficium ordinis seu excussionis). A hitelező köteles : primo eum qui pecuniam accepit et debitum contraxit convenire neque debitore neglecto intercessoribus molestus sít (Nov. 4. c. 1.). Ezen kedvezmény folytán megszűnt a régi jog azou szabálya, hogy a correus ép ügyfelei, mint maga a reus. Most már a correus követelhette a reust mellőző hitelezőtől, hogy előbb perelje be a reust és csak ki nem elégittetés esetén forduljon a correus ellen. Aprincipatus idejében, jelesül Hadrianus korában veszi kezdetét azou az egyetemlegességet gyöngítő kedvezmény: 3. mely szerint az együtt kötelezett társak mindnyájan első vonalban felelősök ugyan, de felelősségűk nem osztatlan, hanem osztott, kiki c.-ak a rá eső részért felel az első sorban. Ha tehát az egyik adós az egészért (solidum) vonatik perbe, még mielőtt társai szoríttattak volna az aránylagos szolgáltatásra, kifogást tehet az osztatlan kereset ellen s követelheti, hogy társai is vonattassanak perbe s osztozzanak a teljesítésben (beneficium divisionis), és az őt terhelő részt lefizetve kívánja, hogy a tartozás többi részében csak akkor marasztaltathassék el, ha a hitelező igazolja, hogy a többi correusokat eredménytelenül perelte be. A későbbi gyakorlat ezen kedvezményben minden egyetemlegességet részesített. V. Az osztrák polgári törvénykönyv az egyetemlegességet általában correalitasnak nevezi (891. §.), kimondva, hogy a hitelezőtől függ ha valamennyi vagy néhány adóstársaktól az egészt vagy maga által választott részenkint, vagy azt egyetlen egytől akarja-e követelni. Még a keresetindítás után is fenmarad, ha attól eláll, ezen választása, és ha egyik vagy másik adóstárs által csak részben elégíttetik ki, a hátralevőt a többiektől követelheti. Ezen szenvedő egyetemlegesség után érinti a 892. §. a cselekvő egyetemlegességet, mely a hitelezők közt fordul elő. Az egyetemlegesség alapulhat 1) törvényen, p. o. a gyámtársak közt (210. §.), örökösök közt (550. és 820. §.), oszthatlan dolgokat illetőleg (890. §.), kereskedőknél (1203. §.), jogellenes cselekedetből (1302. §.), végül adóstársképen járulás esetén (1347. §.); 2) szerződésen, ha több ^személyek« ugyanazon egészet egyetemlegugyígérik,hogy magát egy mindnyájaért és mindnyája egyért világosan lekötelezik (891.§.);3) végrendeleten is alapulhat az egyetemlegesség. Mihelyest valamely adóstárs a hitelezőnek az egészet megadta vagy compensálta, vagy más módon törlesztette, a többi adóstárstól a hitelező semmit sem követelhet (893. §.). Ellenben ha az egyik adóstárs a maga személyére nézve terhesebb vagy enyhébb feltételekre lép vagy épen felmentést nyer, ez nem szolgál a többinek javára (894. §.). Kezesség által létesült egyetemlegesség esetén a kezes rendszerint csak akkor támadható meg, ha a főadós tartozását intés (interpellatio) után sem fizeti. E szerint a kezest illeti a beneficium ordinis seu excussionis (p. t. k. 1355. §.). De a követelés felosztását (beneficium divisionis) a kezes nem követelheti (p. t. k. 1359. §.). Még kevésbbé igényelheti a követelés felosztását a készfizető kezes, sőt ennek a beneficium ordinis sem jár. VI. A magyar jog irói közül Kelemen az egyetemlegességet obligatio in solidum névvel jelöli, természetét találóan jellemzi, de az egyetemlegesség forrásai közül csak a szerződést emeli ki, holott különben az együtt okozott kár megtérítésénél a kártevők egyetemlegességét maga sem vonja kétségbe, s igy az egyetemlegesség keletkezésének egynél több forrását ismeri. Egyik adóstársnak a többiekért való tartozását subsidiariusnák mondja, vagyis egyiktől az egészet csak annyiban engedi behajtani, amennyiben a többi elégtelen, ceteris facultatibus lapsis vei unicus integrum debitum depurare debet. Ez ugyan nem ellenkezik a Justinianusi jog szellemével, csakhogy az eljárás szabályait nem jelöli meg.') ') Obligatio in solidum dicitur, dum ejusdem summae plures debitores ita se obstringunt, ut etiam singuli, ceteris facultatibus lapsis, totum debitum solvere teneantur, seu, uti in stilo exprimi sólet: unus pro onmibus, et omnes pro uno quovis, obligati sint. Si condebitores in solidum semet obligarunt, ceteris facultatibus lapsis, vei unicus integrum debitum depurare debet, sed uno illo solvente, creditor ab aliis nihil praetendere potest, secus eandem rem saepius recipéiét, quod summe iniquum foret. Instit. juris Hung. priv. E. Kelemen. Lib. II. Budae. 1818. pag. 616