Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 19. szám - A bűnhalmazat a kihágásokról szóló törvényjavaslatban

— 144 50 nappal és 300 frt pénzbüntetéssel mint mellékbüntetéssel, a másik pedig a fenforgó bűnhalmazatnál fogva 35 nappal volna büntetendő, az összbüntetés 85 napot tenne ki, és ha ez összeghez a 300 frtnyi mellékbüntetés utáni esetleges 15 napot hozzá adjuk, ugy az ily módon létrejött eredmény szintén 100 napot fogna kitenni, — ép oly összeget, mint a négy 1 gsulyosabb kihágásoknál. Igaz ugyan, hogy a sulyosbitási rendszernél a halmazat kérdésében rejlő általános nehézségeknél fogva, ily eltérések más összeállításoknál is mutatkozhatnak, de ott ahol — mint a kihágásoknál — csak csekély büntetések vannak, 15 nappal hosszabb vagy rövidebb időre elzárva lenni oly dolog, mely törvényhozói meggondolást érdemel, vagy legalább is követelhető az, hogy a törvény mellékbüntetésekre nézve szabatos intézkedést tartalmazzon az iránt, hogy vajon a mellékbüntetések a bűnhalmazat keretén belől vagy azon kivül nyernek-c figyelembevételt. Felmerül azon kérdés is, hogy a pénzbüntetések részbeni behajtása esetén mily eljárás követendő ugy általánosságban, mint a bűnhalmazatnál ? A biró az Ítéletben — mint azt már fent kiemeltem — a pénzbüntetés helyébe lépő elzárást megállapítani köteles lévén, gondoskodni kell az iránt is, hogy a pénzbüntetésnek csak részbeni behajtása esetében az elzárási időtartamból mennyi és mily módon vonandó le. — Az egy forinton alóli és felüli összegek egész 10 írtnak tekintessenek-e, vagy sem, és mily összeg tekintessék teljes 10 írtnak; ugy továbbá: vajon a behajtás körül felmerült költségek számításba vétessenek-e, vagy sem ? Végre tekintetbe jő azon nem lényegtelen körülmény is, hogy a kihágások felett nemcsak szakértő birák, hanem laikusok is fognak Ítélni, mely körülmény bizonyosan követeli azt, hogy a bűnhalmazat lehetőleg kimerítően és érthetően szabályoztassék. Sem törvényjavaslatunk, sem pedig az igazságügyi bizottság a bűnhalmazatot a kihágásoknál nem szabályozta ugy. a. mint azt kellett és lehetett volna. Az eredeti törvényjavaslat a bünhahnazati büntetésfokozódást a mellékbüntetések categoriájába helyezte. Az igazságügyi bizottság egy lépéssel tovább ment ugyan, de még koránt sem szabályozta a bűnhalmazatot. — A mellékbüntetésekre és a pénzbüntetések részbeni beszedésére, ugy a különnemű, a törvénybe, a miniszteri rendeletbe, a törvényhatósági és városi szabályrendeletbe ütköző kihágások bűnhalmazatára vonatkozólag egyáltalán intézkedéseket nem tartalmaz, — a bűnhalmazatra vonatkozó intézkedései pedig kielégítőknek nem mondhatók. Az igazságügyi bizottság (a M. Igazságügy folyóiratban történt közlések szerint) három rendbeli bűnhalmazatot különböztet meg: ha csupán elzárás alkalmaztat)k, ha pénzbüntetés az összbüntetést képező elzárással együtt alkalmaztatik és ha pénzbüntetés egyedül alkalmaztatik. Ha csupán elzárás alkalmaztatik a 30. §. a) pontja szerint, a z összbüntetést képező elzárás időtartama a 23. §-ban (eredetit.-j. 24. §.) megállapított különbségek szerint az ott meghatározott időtartammal meghosszabbítható. » A z összbüntetést képező elzárás meghosszabbítható*! Igen, de hogy és mikép állítsa össze a biró ezen összbüntetést? Mily rendszert kövessen a megállapításnál ? A törvényjavaslat feltételez itt már valami létezőt, a mi még nincsen, és melynek megállapítása épen azon nehézségek közé tartozik, a melyek a bünlialmazati összbüntetésnek összeállításánál fenforognak! Az a kérdés a bűnhalmazatnál, hogy mikép állitsa össze a biró az összbüntetést és mi legyen ennek maximuma ? Ez az, a mit a törvénynek legalább anynyira szabályozni kell, hogy az igazságtalanságoknak elejét vévén, egy egyöntetű eljárásnak létezését lehetővé tegye! A törvényjavaslatnak előbb jelzett intézkedése oly tág értelmezést enged, hogy teljesen törvényszerűnek lehetne mondani azon ítéletet, midőn tiz, külön-külön két hónap és 300 írttal büntetendő kihágás halmazatánál a biró az összbüntetést két évvel állapítaná meg, és ezt még a 15 nappal (23. §.) meg is toldhatná. És evvel nem túloztam, mert tényleg 10 oly kihágási eset, mely a mondott büntetési tételeket eredményezheti, előfordulhat; az pedig, hogy a sulyosbitási rendszernél több, mint két büntetendő cselekmény halmazata esetében mily nagy legyen azon összeg, a melylyel a büntetés felemelhető, sem az elmélet, sem a gyakorlat terén mindeddig absolute nem állapíttatott meg, és ez okból a törvényhozások a bünhalmazati maximumot határozták jneg. És a mi a fent hivatkozott szakasz értelmét még inkább elhomályosítja, az azon kitétel: »hogy ezen összbüntetés a 23. §.ban megállapított különbségek szerint meghoszs z a b b i t h a t ó.« Ha a törvény az összbüntetés megállapítását minden irányadás nélkül ugy is a biró bölcs belátására bizza, miért még meg is toldani ezen sehol meg nem állapított összbüntetést? Ha a törvényjavaslat csak azt mondaná, hogy bűnhalmaz esetében egy összbüntetés mérendő ki, ugy a biró az összbüntetést a büntető törvénykönyvben elfogadott sulyosbitási rendszer szerint a hogymikép megállapítaná;deha egy összbüntetés, mely a sulyosbitási rendszer szerint összeállittatott, még egy valamivel megtoldandó, ugy a legtöbb esetekben nem a súlyosbítás, hanem a cumulatio fog al« kalmazást nyerni. Az pedig nem tételezhető fel, hogy a t.-j. azt akarná mondani, hogy az összbüntetés összeállításánál a biró már a toldalékra tekintettel legyen, mert ez esetben a toldalék képezné az úgynevezett összbüntetést és a tulajdonképeni összbüntetés a toldalékot. De különösen már azért sem tartom czélszerünek a törvényjavaslatnak fent jelzett intézkedését, mert nagyon közel teszi azon gondolatot, hogy az összbüntetés összeállításánál semmi rendszert követni nem kell. A 30. §-nak második bekezdése b) pontjában a pénzzel és elzárással büntetendő kihágások bűnhalmazatáról intézkedik. Az ott meghatározott időtartam az elzárással büntetendő kihágások maximumából (60, 15, 3 nap) és a pénzzel büntetendő kihágások maximumából (30, 10 és 2 nap) állíttatott össze és illetőleg összeadatot', és e szerint cmnulál; csak a törvényhatósági szabályrendeletbe ütköző kihágásnál tesz kivételt és 10 nap (5 és 5 nap) helyett 9 napot vesz fel, és e szerint ez esetben súlyosbít. E szakasz a bünhalmazati összbüntetés összeállításánál tehát a cumulatió és a súlyosbítás rendszerét követi. Igaz ugyan, hogy ellenvethető volna az, hogy minekutána a t.-j. e helyütt pénzbüntetés és összbüntetést képező elzárások, tehát több elzárással és egy vagy több pénzzel büntetendő kihágások bűnhalmazatáról szól, a bünhalmazati összbüntetés nem fog cumulálni, hanem súlyosbítani, és ez az előbbi magyarázatot elfogadva igaz volna, de akkor: 1. külön kell intézkedni a törvénynek az iránt is, hogy mily időtartamban állapitható meg a bünhalmazati összbüntetés maximuma egy elzárással és egy vagy több pénzzel büntetendő kihágások halmazatánál; és az eziránti intézkedés már azért is szükségesnek mutatkozik, mert a tisztán pénzzel büntetendő kihágások halmazatánál a 30. §. utolsó bekezdésében a megállapítható bünhalmazati összbüntetés maximuma máskép állíttatott össze, mint az ezen szakasz b) pontjának első bekezdésében elzárással és pénzzel büntetendő kihágások bünhalma/ati maximuma; ez utóbbiaknál — a mint azt már fent kiemeltem — a pénzbüntetés egész (maximalis) tartama vétetett tekintetbe, holott a tisztán pénzzel büntetendő kihágások halmazatánál a maximumnak (30, 10, 2 nap) csak a fele (15, 5, 1 nap) vétetvén toldalékul, a bünhalmazati összbüntetés 45, 15 és 3 nappal állapíttatott meg, egyedül a törvényhatósági szabályrendeletbe ütköző kihágásoknál mint fent, ugy itt kivételt tesz, és 7 nap (helyesebben 7 és 1j2 nap) helyett 5 napot állapit meg. A törvényjavaslatnak előbb kiemelt azon intézkedése, hogy a tisztán pénzzel büntetendő kihágások bünhalmazati összbüntetésénck megállapitásánál kisebb quotát vett, mint az elzárásokkal és pénzzel büntetendő kihágások halmazatánál, engedi következtetni, hogy a pénzbüntetéseket enyhébbeknek tartatja, mintáz elzárásokat, és ezt elfogadván, — mert különben az eltérést igazolni sem lehetne, — ha következetesek akarunk lenni, ugy ez elvet az egy elzárással és egy vagy több pénzzel büntetendő kihágások halmazatánál is alkalmazásba vennünk kell, vagyis ily esetekben az elzárással büntetendő kihágás maximuma a pénzzel büntetendő kihágás maximumának felével volna csak megtoldható. 2. Ha az összbüntetést képező elzárások alatt több elzárással büntetendő kihágás értetik, ugy a 30. §. b) pontjában meghatározott maximumok arányban nem fognak állni a 30. §. a) pontja szerint tisztán elzárással büntetendő kihágások bünhalmazati maximumával, mert bármikép magyarázzuk is a 30. §. a) pontjának összbüntetését és annak toldalékát, kétségtelen mégis az, hogy a törvénytudó biró, büntetötörvénykönyvünknek sulyosbitási rendszerét követw, a tisztán elzárással büntetendő kihágások halmazata esetében, p. o. a törvénybe ütköző kihágásoknál 100 napra terjedhető bünhalmazati összbüntetést fog megállapíthatni; ily összegbeni megállapítása megfelelne a sulyosbitási rendszernek és korántsem ellenkeznék a 30. §. a) pontbeli intézkedésével. Már most tegyük fel, hogy két elzárással büntetendő kihágás halmazata forog fen s a biró összbüntetésül 100 napot állapit meg, ha azonban ugyanilyen, hasontermészetü és hason körülmények közt elkövetett, elzárással büntetendő két kihágáshoz még egy vagy több pénzzel büntetendő kihágások coucurrálnának, ugy a biró daczára annak, hogy ez esetben több kihágások forognak fen, mint az előbbi esetben, a 30. §. b) pontja értelmében csak 90 napot állapithatna meg, 10 nappal kevesebbet, mint az első I esetben. Ily visszás eredményre vezető arányt a t.-j. létesíteni bizonyosan nem akart. A fentiekből láttuk, hogy az igazságügyi bizottság sem oldotta meg a bűnhalmazat nehéz kérdését a kihágásoknál, mert nemcsak hogy mind a három: a cumulatio az absorptio és a súlyosbítás rendszerét alkalmazza, hanem a csupán elzárással büntetendő kihágások bűnhalmazatánál utat nyit a rendszertelenségnek is. Hogy az úgynevezett »Összbüntetés« érthetővé tétessék, de másrészt az elzárással és a pénzzel büntetendő kihágások bünhalmazati maximuma közti különbség fentartassék, a 30. §. következőleg volna szerkesztendő: 30. §. A 29. §. eseteiben: a) az összbüntetést képező elzárás időtartama tul nem terjedhet: (magától értetődvén, hogy a 23. §. szerinti toldalék egészen elmaradt) 100 napon, ha törvénybe, 25 napon, ha miniszteri rendeletbe, 9 napon, ha törvényhatósági és 5 napon, ha városi szabályrendeletbe ütköző kihágás forog fen. b) A kiszabott pénzbüntetés átváltoztatására nézve a 22. §. szabályai irányadók, következő megszorítással: ha egy vagy több pénz-