Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 19. szám - A bűnhalmazat a kihágásokról szóló törvényjavaslatban

— 142 — hát bármelyik örököstárs követelheti az egészet és bármelyik örököstárstól lehet követelni az egészet (solidum).') Szűkebb értelemben vett egyetemlegesség (solidaritas) a tárgy oszthatatlans á g a miatt nem csak örökösök, hanem más jogügyleti felek jelesül szerződök közt is keletkezhetik, a kik közt az egyetemlegesség nem stipulaltatott, p. o. letéti szerződésnél, és előfordulhat ezen solidaritas nemcsak az adósok, hanem a hitelezők közt is.2) Több egymás mellett egyidejűleg létező kötelemnek képezheti végczélját egy és ugyanazon teljesítés, p. o. ha többen együtt okoztak kárt, mindenik kötelezve van az egész (solidum) kárnak megtérítésére. Ha azonban a kár az egyik által egészen, vagy mindnyájok hozzájárulásával egyszer meg van térítve, mindenik adóstársnak kártérítési tartozása elenyészik, de csak a teljesítés által és nem litiscontestatio által, holott együttesség esetén litiscontestatio által is.3) A tiltott cselekvény által létesített egyetemlegesség mindenkor szenvedő.4) III. Az együttes (correal) és szűkebb értelemben vett egyetemleges (solidar) kötelmek megegyeznek abban, hogy 1. mindenikben több az adós vagy a hitelező. 2. Mindenikben ugyanazzal tartozik minden adós (una cademque res debita). 3. Csak egyszer követelhető vagy szolgáltatandó a tartozás. Ugy az együttességnél mint a szűkebb értelemben vett egyetemlegességnél ist die Haftung eine mehrfache, die Schuld eine einzige, a német irók kifejezésével élve; Ellenben különbözik az együttesség a szűkebb értelemben vett egyetemlegességtől 1. a keletkezésre nézve. Együttesség még szerződő felek közt is csak alanyi okból még pedig ünnepélyes stipulatio által létesíttetik, ellenben szűkebb értelemben vett egyetemlegesség tárgyi okokból létesül. De az una obltgatio tana és az ezen, Puchta által (Vorlesungen über d. h. Römische Recht. II. §. 233. és 234.) kifejtett főkülönbség ma már feladott álláspont. 2. Különbség mutatkozik az elévülés és a késedelem (mora) tekintetében is. 3. Gyakorlatilag leglényegesebb különbséget az képezett, hogy együttességnél a litiscontestatio által consumáltatott a kötelem valamennyi társra (correus) nézve, holott szűkebb értelemben vett egyetemlegességnél csak azon társ ellen bír a litiscontestatio consumáló hatással, a ki a perbe vonatott, a többiek kötelme pedig érintetlenül marad a kielégítésig. Ezen különbség az együttességet létesítő stipulationak természetéből magyarázható meg. De a litiscontestatíonak consumáló erejét Justinianus a stipulationál is megszüntette és ez által az együttesség és szűkebb értelemben vett egyetemlegesség közti főkülönbséget elenyésztette 531-ben5) sapandektajogban egész Keller fellépéséig az egyetemlegesség kétféle osztályának megkülönböztetését mellőzték. Keller óta ismét felelevenitették. Az egy (una obligatio) és több (plüres obligationes) kötelem feltételezésén vitatja a civilisták többsége (Windscheid Pandekt. II. §. 292.) az együttes (correal) és egyetemleges (solidar) kötelmek közti különbség mai érvényét. Mert csak una obligatio feltételezése mellett hiszik megmagyarázhatónak, hogy némely megszüntetési mód u. m. elen') Si divisionem res pvotnissa non recipit veluti via, heredes proinissoris singuli in solidum tenentur. — Ex quo quidem accidere Pomponius ait, ut et stipulatoris viae vei itineris lieredes singuli in solidum habeant actionem. Dig. XLV. I. 2. §. 2. Paulus. -) Si apud duos Bit deposita res, adversus unumquemque eorum agi poterit, nec liberabitur altér, si curn altero agatur ; non enim electione, sed solutione liberantur. Sed si duo deposuerint et ambo agant, si quidem sic deposuerunt, ut vei unus tollat totum, poterit in solidum agere í sin vero pro parte, pro qua eorum interest, tunc dicendum est, in partém eondemnationem faciendam. Dig. XVI. III. 1. §. 43. Ulpianus. 3) Si plures in eodem coenaculo habitent, unde deiectum est, in quemvis haec actio dabitur, — et quidem in solMum. Sed si cum uno fnerit actum, ceteri liberantur — perceptione, non litis contestatione. — Dig. IX. III. 1. §. 10. Ulpianns. U. o. 5. Paulus. *) Proinde si ambo dolo fecerant, et altér, quod interest, praestiterit, altér non convenietur exemplo duorum tutorum. Quodsi altér vei nihil vei minus facere possit, ad alium pervenietur. Idemque et si altér dolo non feciert, et idcirco sit absolutus, nam ad alium pervenietur. Dig. XVI III. 1. §. 43. Ulpianus. 5) Generáli lege sancimus nullo modo electione unius — alterum liberari — nisi satisfactum sit creditori sed manere ius integrum, donec in solidum ei pecuniae persolvantur vei alio modo ei satisflat. Idemque in duobus reis promittendi constituimus, et unius rei electione praeiudicium creditori adversus alium fieri non concedentes sed remanere — actionies integras — donec per omnia ei satisfiat. Cod. VIII. 41. 28. Justinianus. gedés, eskü, Ítélet, litiscontestatio még akkor is, ha nem valamennyi correuxnak, hanem csak egyiknek tényét képezné, I törleszti az együttes kötelmet valamennyi társra nézve. De napról napra terjed azon nézet melynek kiválóbb képviselői Rückert, Kuntze, Helmolt, Fritz, Schőnemann, Sintenis. Seuffert, a mely nézet az együttességnél is ugy mint a szűkebb értelemben vett egyetemlegességnél az adósok illetve I a hitelezők számának megfelelő mennyiségben véli egymás mellett együtt létezni a kötelem példányait, feladva az una obligatio elméletét, mely alapon nehéz volt magyarázni, hogy az egyik társ feltételesen, a másik feltétlenül, az egyik halasztással, a másik e nélkül legyen kötelezve az una obligatio által és ezen una obligatio egyik személyre nézve a hitelező és adós személyének összeolvadása (confusio), elévülés és lehetetlenné válás által megszűnik, mégis fenáll a társakra nézve. Együttes és egyetemleges kötelmek megkülönböztetése a mai jogéletben nem szükséges. Az egyetemlegesség általában, minden alosztályozás nélkül, elegendő a hitel emelésére és biztosítására, és minden egyetemlegesség ugyanazon elvek szerint szabályozandó. Ezt cselekszik az ujabb európai törvényhozások. A correal és solidar kötelmek megkülönböztetése, mely a remekjogban gyakorlati fontossággal birt, a stiI pulatio és litiscontestatio akkori jelentésének megváltoztáI val a mai jogéletben nem szükséges. Ma már csak egyetemI leges kötelmek vannak még a váltó alapján is. De bár a correal és solidar kötelmek közt tett különj böztetésnek alapja kihalt intézmény, mégis fontos a római i remek jog szempontjából. Azonban a készülő magyar polgári törvénykönyvben annál kevésbbé lehetne helyt engedni az együttesség és egyetemlegesség megkölönböztetésének. minthogy ezen megkülönböztetést a magyar jogi gyakorlat Í nem ismeri, behozatala pedig nem kívánatos. (Folytatása köv.) Dr. Vécsey Tamás. \ A bűnhalmazat a kihágásokról szóló törvényjavaslatban. A bűnhalmazat kérdésének a kihágásokról szóló törvényben leendő megoldása részint azon általános nehézségekbe ütközik, melyeket a számos nyilt controversia folytán a törvényhozásokban elintézést nem nyert vitás pontok képeznek, részint azon különös nehézségekbe, melyeket a kihágásokról szóló törvényjavaslatban tervezett négy rendbeli kihágási categoria előidéz, amennyiben a törvényben, miniszteri rendeletben, törvényhatósági és városi szabályrendeletben gyökerező kihágások eseteiről kell provideálni. Hozzájárul, hogy a büntetési maximumok aránylag oly csekély mérvűek ez utóbbiaknál, hogy azoknak bünhalmazati felemelése és mily mérvben leendő felemelése könnyen vagy a tulszigor vagy a tulenyheség hibájába sodorhatja a törvény alkalmazóját, mire különös j alkalmat nyújtanak az elzárással és a pénzbüntetéssel büntetendő kihái gások esetei, midőn a pénzbüntetés egészbein vagy részbeni behajthatj lansága miatt elzárássá átváltoztatandó. A pénzbüntetés ugyanis tartalmilag enyhébbnek tekintetvén a szabadságvesztési büntetésnél, oly ' esetekben, midőn egyfelől elzárással büntetendő kihágás pénzbüntetéssel sújtott kihágással concurrál, másfelől két csupán elzárással sújtott kihágás halmazata forog fen: akkor az elsőnek összbüntetése enyhébbnek fog feltűnni, viszonyítva a másik halmazat összbüntetéséhez. Visszatérve a különnemű (a törvénybe, miniszteri rendeletbe, törvényhatósági és városi szabályrendeletbe ütköző) kihágások halmazatára, felmerül ama kérdés is, hogy melyiknek büntetése vétessék alapul és melyiknek quotájával toldassék meg az alapbüntetés. Ezen kérdésnek szabatos megoldása nélkül*) a biró nem fog tudni eligazodni, örökös homályban lesz, és ennek íolyományaképen a gyakorlat is bizonytalanná és ingadozóvá válandik. Tegyük fel, hogy egy a törvénybe és egy a miniszteri rendeletbe ütköző kihágás anyagi bűnhalmazatban kerül ítélethozatal alá s az előbbi 2 havi, az utóbbi 15 napi elzárással volna büntetendő, a biró e két kihágás összbüntetésének megállapításánál vagy a törvénybe ütköző kihágás büntetését veszi alapul és azt a miniszteri rendeletbe ütköző büntetésének quotájával toldja meg, vagy a megfordított arányban jár el; az első esetben, ha a törvénybe ütköző kihágás 2 havi büntetését veszi alapul és azt a miniszteri rendeletbe ütköző kihágás 15 napi büntetési idejéből 10 nappal toldja meg, a bünhalmazati összbüntetés 70 napot teend ki, — ha azonban a másik eset szerint eljárva a miniszteri rendeletbe ütköző kihágás 15 napi büntetését veszi alapul és azt a törvénybe ütköző kihágás 2 havi büntetési idejéből 40 nappal toldja meg, ugy a bünhalmazati összbüntetés 55 napot teend ki. Ezekből látjuk, hogy egv és ugyanazon kihágások bűnhalmazatánál két különféle összbüntetési *) Mint annak codifikálása az igazságügyi bizottságban egy oldalról sürI getve is lett.