Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 19. szám - Egyetemlegesség

Kilenczedik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1879. május 8. KflIBn mellékletek: & „Döntvények gyűjteménye", az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazság­ügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmer.­tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czlmii mel­lékletekkel együttesen: egész évre 10 torint' félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. .z előfizetési péozek bérnei legczélszerübben p o s t a u 11 küldendők. idékrí A MAGYAR JOGASZGYULES NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYULÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Egyetemlegesség. Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. A bűnhalmazat a kihágásokról szóló törvényjavaslatban. Helmbacher Nándor kir. alügyésztöl. — Észrevételek a kir. közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra. Dr. M a r k ó Sándor kir. közjegyzőtől. — A telekkönyvi gya­korlatból. Enyiczkey Gábor ügyvédtől. — Czégvezetőnek kirendelése üzletvezető által. (S. S.) — Különfélék. — Legközelebbi csődbeje­lentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlőny«-ből. (Csődök. — Csődmeg<züntetések. — Pályázatok. — Igéngkereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Egyetemlegesség.*) Egyetemlegesség a remek jog szerint oly kötelmek közt található, a melyek mindenike önállóan létezik, de tartalmát mindeniknek ugyanazon egész (solidum) szolgáltatás képezi. Épen azért, mert a tartozásban levó' egész szolgáltatás az egyetemlegesség kapcsolatában lévő kötelmek mindenikénél ugyanaz, ha ezen szolgáltatás egyszer lerovatik, ismétel­ten nem követelhető. Ugyanazon egy egész szolgáltatás több kötelemnek tartalmává vagy alanyi okok következtében vált, t. i. a felek ugy egyeztek, hogy egy mindnyájaért és mindnyá­jan egyért kötelezve legyenek, vagy tárgyi okok követ­keztében, t. i. a törvény rendeletéből p. o. a kártevők közt, vagy a szolgáltatás oszthatatlanságából p. o. ketten tartoznak egy lovat szolgáltatni. Mindezen esetekben egy s ugyanaz a tartozás (debitum), de több a kötelem (obligatio), mely egymás mellett kapcsolatosan együtt létezik. I. Alanyi okból létesült egyetemlegesség vagyis egy üt­tess ég (correalitas) létrejövetelét annak köszöni, hogy a fe­lek akarata oda irányult, hogy ugyanazon szolgáltatás töb­bek javára vagy többek által, de csak egyszer követeltet­hessék. Ezen jogviszonyt a romaiak körülírva emiitik; ma a plures rei vagy correi szó után együttes kötelem (correalis obligatio) kifejezés használtatik. Lehetnek többen akár a hi­telezők (correi credendi seu stipulandi) akár az adósok (cor­rei debendi seu promittendi) akár mind a hitelezők, mind az adósok. Az együttes kötelem, mely több hitelezőt egyesit: cselekvőnek (activa correalis obligatio), az pedig a mely több adóst egyesit: szenvedőnek (passiva correalis obligatio) ne­veztetik. A kötelem erejénél fogva annak tartalmát követelhet­jük. Ezen követelhetés biztatóbb, ha több egyenlően kötele­zettre (correi debendi) terjed ki, mint ha csak egy személy ellen formálható. Több hitelező (correi credendi) kielégítése pedig könynyebb, ha ezek bármelyike jogérvényesen elfogad­hatja, egy helyen s egyszerre nyugtázhatja az egész szolgál­tatást, mint ha az adós mind ezt egyúttal el nem érheti, ha­nem mindenik hitelezőjét külön keresni, különböző helyeken s alkalmakkor résznyugtákat szerezni kénytelen. Az együttes kötelezettek közül mindeniknek szolgálta­tását egyenértékűvé tette a felek megegyezése és kijelentése, de oly értelemben s olyképen, hogy az együttes kötelemnek *) Dig. XLV. II. de duobus reis constituemlis. Keller : Litiscontestation und Urtheil. 1827. Ribbentrop : Zur Lelire von der Correalobligation. 1831. Savigny: Obiig. Recht. 1851. I. 136. s köv. lapok. Bekker : Processualische Consumtion. 1853. §. 17, Eückert: Zur Theorie der Correalobligation. Giessener Zeitfchrilt. N. F. XII. 1. 1855. Kuntze : Die Obligation und Singularsuec-ssion. 143. s köv. lapok. 1856. Helmolt : Correalobligationen. Giessen. 1857. Demangeat: Des obligations solidai­res en droit Romáin. 1858. Fitting : Die Natúr der Correalobligation. 1859. Samha­ber : Zur Delire von der Correalobligation. 1861. Báron: Die Gesammtrechsver­háltnisse im Röm. Reehte. 1864. 205. lap. Siebenhaar : Correalobligationen. 1867. Bekker : Die Actionen des Röm. Privatrechtes. 1873. II. 300. s köv. 1. Weibel : Die Correalobligation im Röm. Recht. 1873. Brinz : Festschrift zu Arndt's 70. Geburts­tage. Zur Lehre v. (len Correalobligationen. 1873. Suffrian : Die Correalobligationen des heutigen Röm. Rechtes 1876. Karsten : Die Bedeutung der Form im Obligatio­nenrecht 1878. I. 72 1. Windscheid : Pndektenrecht. II. 292.-298. egész apparátusa által a teljesítés elérése csak egyszer esz­közöltessék, illetőleg ezen teljesítés az egyszeri elérés után többször ne követeltessék. A kötelem tárgyilag csak egyszer teljesítendő, de erre nézve a vonatkozás alanyilag többszö­rös, mit azonban a teljesités megszüntet. Az együttes kötelem keletkezéséhez a remek jog megkí­vánta, hogy a stipulatio minden alakszerűségei jeh sül a felek együttes jelenléte, szóbeli kérdésre nyomban a felelet adása, pontosan megtartattak. Tehát együttes hitelezők azok a kik együtt tették a kérdést és pedig a feleletet megelőző­leg. És csak azok az együttes adóstársak, a kik a feltett kér­désre, kötelezési szándékból együtt feleltek. Az együttes hitelezők közül bármelyik hitelezőtárs kö­vetelheti a szolgáltatást, a mennyiben hitelezőtársa által meg nem előztetett. Az együttes adóstársak közül pedig bárme­lyiktől követelhető, de csak annyiban, a mennyiben mástól még nem követelték. Tehát az együttes kötelem megszűnik nem csak a teljesités által, hanem a litiscontestationak con­sumaló hatása által is oly formán, hogy ha a hitelezők kö­zül az egyik meginditáa pertslitiscontestatioig jutott, a többi hitelezőtársra nézve elveszett a kereseti alap és ha az együt­tes adósok közül valamelyik bepereltetett és litiscontestatioig haladt, a kötelem perjogilag consumaltatván, menekülnek tár­sai a kötelemtől.') II. Tárgyi okoknál fogva létesülő vagyis szűkebb ér­telemben vett egyetemlegesség (solidaritas). Több egymás mellett egyidejűleg létező kötelem tartal­mát képezheti egy és ugyanazon szolgáltatás tárgyi okokból, ha t. i. igy rendeli a törvény, vagy ha a teljesités oszthatat­lan, mely részint a kötelmek keletkezésénél részint a kötelmek v é g c z é 1 j á n á 1 tűnik ki. Ha a hitelező vagy az adós helyébe több hitelező, ille­tőleg több adós lép p. o. öröklés esetén: a jogelődnek kötel­méből ha ez osztható, annyi külön kötelem támad, a hány a jogutód ; mindeniket aránylagos (quota) jog vagy kötelesség illeti. Mindenik kötelem külön és önmagában áll, és köztük minden további összefüggés hiányzik, mert a teljesités tárgya osztható. De ha a teljesités tárgya oszthatatlan (soli­dum), ez esetben a megoszlás által támadt uj kötelmek közt a szűkebb értelemben vett egyetemlegesség viszonya hoza­tik létre, ugy hogy mindeniknek czélját ugyanazon egy oszt­hatatlan teljesítésnek (identitás aequalitas) elérése képezi, te­') Bt stipulandi et promittendi duo pluresve rei fieri possunt; stipulandi itaj si post omnium interrogationem promissor respondeat ispondeo«; ut puta cum duobus separatim stipulantibus ita promissor respondeat >utrique vestrum dare spondeo«; nam si prius Titio spoponderit, deinde alio interrogante spondeat, alia atque alia erit obligatio nec creduntur duo rei stipulandi esse. Duo piaiesve rei promittendi ita fiunt (veluti si ita interrogati) : iMaevi, quinque aureos dare spondes? Sei eosdem quinque aureos dare spondes? respondeant singuli »spondeo.< Inst. de duob. reis. III. 16. pr. Ex huiusmodi obligationíbus et stipulationibus solidum singulis debetur et promittentes singuli in solidum tenentur. In utraque tamen obligatione una res vertitur, et vei altér debitum aceipiendo, vei altér solvendo, omnium perimit obli­gationem et omnes liberat. Inst. III. 16. §. 1. Cum duo eandem pecuniam aut promiserint aut stipulati sunt, ipso iure et singulis in solidum debetur et singuli debent: ideoque petitioné acceptilatione unius tota solvitur obligatio. Dig. XLV. II. 2. Iavolenus,

Next

/
Thumbnails
Contents