Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 19. szám - Egyetemlegesség

Kilenczedik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1879. május 8. KflIBn mellékletek: & „Döntvények gyűjteménye", az ..Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmer.tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czlmii mellékletekkel együttesen: egész évre 10 torint' félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. .z előfizetési péozek bérnei legczélszerübben p o s t a u 11 küldendők. idékrí A MAGYAR JOGASZGYULES NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYULÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Egyetemlegesség. Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. A bűnhalmazat a kihágásokról szóló törvényjavaslatban. Helmbacher Nándor kir. alügyésztöl. — Észrevételek a kir. közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra. Dr. M a r k ó Sándor kir. közjegyzőtől. — A telekkönyvi gyakorlatból. Enyiczkey Gábor ügyvédtől. — Czégvezetőnek kirendelése üzletvezető által. (S. S.) — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlőny«-ből. (Csődök. — Csődmeg<züntetések. — Pályázatok. — Igéngkereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Egyetemlegesség.*) Egyetemlegesség a remek jog szerint oly kötelmek közt található, a melyek mindenike önállóan létezik, de tartalmát mindeniknek ugyanazon egész (solidum) szolgáltatás képezi. Épen azért, mert a tartozásban levó' egész szolgáltatás az egyetemlegesség kapcsolatában lévő kötelmek mindenikénél ugyanaz, ha ezen szolgáltatás egyszer lerovatik, ismételten nem követelhető. Ugyanazon egy egész szolgáltatás több kötelemnek tartalmává vagy alanyi okok következtében vált, t. i. a felek ugy egyeztek, hogy egy mindnyájaért és mindnyájan egyért kötelezve legyenek, vagy tárgyi okok következtében, t. i. a törvény rendeletéből p. o. a kártevők közt, vagy a szolgáltatás oszthatatlanságából p. o. ketten tartoznak egy lovat szolgáltatni. Mindezen esetekben egy s ugyanaz a tartozás (debitum), de több a kötelem (obligatio), mely egymás mellett kapcsolatosan együtt létezik. I. Alanyi okból létesült egyetemlegesség vagyis egy üttess ég (correalitas) létrejövetelét annak köszöni, hogy a felek akarata oda irányult, hogy ugyanazon szolgáltatás többek javára vagy többek által, de csak egyszer követeltethessék. Ezen jogviszonyt a romaiak körülírva emiitik; ma a plures rei vagy correi szó után együttes kötelem (correalis obligatio) kifejezés használtatik. Lehetnek többen akár a hitelezők (correi credendi seu stipulandi) akár az adósok (correi debendi seu promittendi) akár mind a hitelezők, mind az adósok. Az együttes kötelem, mely több hitelezőt egyesit: cselekvőnek (activa correalis obligatio), az pedig a mely több adóst egyesit: szenvedőnek (passiva correalis obligatio) neveztetik. A kötelem erejénél fogva annak tartalmát követelhetjük. Ezen követelhetés biztatóbb, ha több egyenlően kötelezettre (correi debendi) terjed ki, mint ha csak egy személy ellen formálható. Több hitelező (correi credendi) kielégítése pedig könynyebb, ha ezek bármelyike jogérvényesen elfogadhatja, egy helyen s egyszerre nyugtázhatja az egész szolgáltatást, mint ha az adós mind ezt egyúttal el nem érheti, hanem mindenik hitelezőjét külön keresni, különböző helyeken s alkalmakkor résznyugtákat szerezni kénytelen. Az együttes kötelezettek közül mindeniknek szolgáltatását egyenértékűvé tette a felek megegyezése és kijelentése, de oly értelemben s olyképen, hogy az együttes kötelemnek *) Dig. XLV. II. de duobus reis constituemlis. Keller : Litiscontestation und Urtheil. 1827. Ribbentrop : Zur Lelire von der Correalobligation. 1831. Savigny: Obiig. Recht. 1851. I. 136. s köv. lapok. Bekker : Processualische Consumtion. 1853. §. 17, Eückert: Zur Theorie der Correalobligation. Giessener Zeitfchrilt. N. F. XII. 1. 1855. Kuntze : Die Obligation und Singularsuec-ssion. 143. s köv. lapok. 1856. Helmolt : Correalobligationen. Giessen. 1857. Demangeat: Des obligations solidaires en droit Romáin. 1858. Fitting : Die Natúr der Correalobligation. 1859. Samhaber : Zur Delire von der Correalobligation. 1861. Báron: Die Gesammtrechsverháltnisse im Röm. Reehte. 1864. 205. lap. Siebenhaar : Correalobligationen. 1867. Bekker : Die Actionen des Röm. Privatrechtes. 1873. II. 300. s köv. 1. Weibel : Die Correalobligation im Röm. Recht. 1873. Brinz : Festschrift zu Arndt's 70. Geburtstage. Zur Lehre v. (len Correalobligationen. 1873. Suffrian : Die Correalobligationen des heutigen Röm. Rechtes 1876. Karsten : Die Bedeutung der Form im Obligationenrecht 1878. I. 72 1. Windscheid : Pndektenrecht. II. 292.-298. egész apparátusa által a teljesítés elérése csak egyszer eszközöltessék, illetőleg ezen teljesítés az egyszeri elérés után többször ne követeltessék. A kötelem tárgyilag csak egyszer teljesítendő, de erre nézve a vonatkozás alanyilag többszörös, mit azonban a teljesités megszüntet. Az együttes kötelem keletkezéséhez a remek jog megkívánta, hogy a stipulatio minden alakszerűségei jeh sül a felek együttes jelenléte, szóbeli kérdésre nyomban a felelet adása, pontosan megtartattak. Tehát együttes hitelezők azok a kik együtt tették a kérdést és pedig a feleletet megelőzőleg. És csak azok az együttes adóstársak, a kik a feltett kérdésre, kötelezési szándékból együtt feleltek. Az együttes hitelezők közül bármelyik hitelezőtárs követelheti a szolgáltatást, a mennyiben hitelezőtársa által meg nem előztetett. Az együttes adóstársak közül pedig bármelyiktől követelhető, de csak annyiban, a mennyiben mástól még nem követelték. Tehát az együttes kötelem megszűnik nem csak a teljesités által, hanem a litiscontestationak consumaló hatása által is oly formán, hogy ha a hitelezők közül az egyik meginditáa pertslitiscontestatioig jutott, a többi hitelezőtársra nézve elveszett a kereseti alap és ha az együttes adósok közül valamelyik bepereltetett és litiscontestatioig haladt, a kötelem perjogilag consumaltatván, menekülnek társai a kötelemtől.') II. Tárgyi okoknál fogva létesülő vagyis szűkebb értelemben vett egyetemlegesség (solidaritas). Több egymás mellett egyidejűleg létező kötelem tartalmát képezheti egy és ugyanazon szolgáltatás tárgyi okokból, ha t. i. igy rendeli a törvény, vagy ha a teljesités oszthatatlan, mely részint a kötelmek keletkezésénél részint a kötelmek v é g c z é 1 j á n á 1 tűnik ki. Ha a hitelező vagy az adós helyébe több hitelező, illetőleg több adós lép p. o. öröklés esetén: a jogelődnek kötelméből ha ez osztható, annyi külön kötelem támad, a hány a jogutód ; mindeniket aránylagos (quota) jog vagy kötelesség illeti. Mindenik kötelem külön és önmagában áll, és köztük minden további összefüggés hiányzik, mert a teljesités tárgya osztható. De ha a teljesités tárgya oszthatatlan (solidum), ez esetben a megoszlás által támadt uj kötelmek közt a szűkebb értelemben vett egyetemlegesség viszonya hozatik létre, ugy hogy mindeniknek czélját ugyanazon egy oszthatatlan teljesítésnek (identitás aequalitas) elérése képezi, te') Bt stipulandi et promittendi duo pluresve rei fieri possunt; stipulandi itaj si post omnium interrogationem promissor respondeat ispondeo«; ut puta cum duobus separatim stipulantibus ita promissor respondeat >utrique vestrum dare spondeo«; nam si prius Titio spoponderit, deinde alio interrogante spondeat, alia atque alia erit obligatio nec creduntur duo rei stipulandi esse. Duo piaiesve rei promittendi ita fiunt (veluti si ita interrogati) : iMaevi, quinque aureos dare spondes? Sei eosdem quinque aureos dare spondes? respondeant singuli »spondeo.< Inst. de duob. reis. III. 16. pr. Ex huiusmodi obligationíbus et stipulationibus solidum singulis debetur et promittentes singuli in solidum tenentur. In utraque tamen obligatione una res vertitur, et vei altér debitum aceipiendo, vei altér solvendo, omnium perimit obligationem et omnes liberat. Inst. III. 16. §. 1. Cum duo eandem pecuniam aut promiserint aut stipulati sunt, ipso iure et singulis in solidum debetur et singuli debent: ideoque petitioné acceptilatione unius tota solvitur obligatio. Dig. XLV. II. 2. Iavolenus,