Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 18. szám - A magyar kir. igazságügyminiszterium és a - döntvényjog - Az irói és művészi jog. 5. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1870. május 1. Kfl]8n mellékletek: a „Dontvények gyűjteménye", az ..Igazságügyi rendeletek Iára" és az „Igazság ügyi törvények anyaggyüjteménynyel". Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak (helyben házhoz hordával, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" es az „Igazságügyi rendeletek tára" c/.imü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint' félévre 5 lonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT Az előfizetési pénzek bérmentc legczélszerübben postauta P kfildendík. vidékró' Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A magyar kir. igazságügy-minisztérium és a döntvényjog. (U.) — Az irói és művészi jog. Dr. H e r i c h Károly miniszteri osztálytanácsostól. — Óvás a vagyonbukottnál. (Dr. L. A.) — Jogirodalom. (Das Recht des Commissionshandels. Irta Dr. Grünhut rend. nyilv. jogtanár a bécsi egyetemen). Dr. Barna Ignácztól. — A budapesti ügyvédi kamara törvénytervezete az ügyvédrendtartás tárgyában. — Az ügyvédi kamarákból. —Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A magyar kir. igazságügymiiiiszterium és a — döntvéuyjog. (U.) Alig csendesült le azon általános visszatetszés, mely az igazságügyi kormányzat és a legmagasabb birói közeg közti viszály folytán országszerte keletkezett és mely csak a kormányzati közeg teljes visszavonulása által nyert a törvénynek megfelelő megoldást, ismét uj fekete pont tűnik fel a láthatáron. A minisztériumban hallották ugy fülhegygyei, hogy valahol — nem tudni bizonyosan hol — van olyanféle »Judicatenbuch«. Hogy mi annak az alapja, hordereje és előzménye, az iránt szokott felületességükben nem voltak tájékozva. Mivel pedig Magyarországban a codificatió vagy rosz vagy semmi, azért jó lesz ezen országot judicaturával tartani. A semmitőszék elnökével már nem mernek kikötni; szerencsét kell próbálni a legfőbb itélőszékné'. Döntvénygyüjtemény létesítendő hivatalból. A biróne csak Ítéletet hozzon, hanem azonkivül judicatumot is, azaz általános jogszabályt, (mely senkit sem kötelez, senki által nem követtetik és semmi általános jogi hatálylyal nem bir). Abiró a legfőbb fokon legyen a bűnbak, midőn rosz törvény értelmezéséről van szó. Pedig abiró mást nem tehet, mint hogy ítéletet hoz. Sem döntvény, sem judicatum hozatalát nem kívánja és nem is kívánhatja tőle a törvény. Másra a legfőbb birói hatalmat sem utasítani, sem felhívni nem lehet, mint arra, mit tart jogosnak és törvényesnek a íenforgó esetben. Ha a deákutezai második emeleten csak parányi tájékozottsággal birnának az európai jogviszonyokban, nem mertek volna ilyen kényes ügybe könnyedén belekapni. Poroszországban az igazságügyi törvények egy század óta fenállnak, és nem jutott senkinek eszébe a bíróságokat arra szorítani, hogy hivatalból döntvényt gyűjtsenek. Hanem igenis van magángyűjtemény ugy mint nálunk számtalan kötetben, ilyen Striethorst »Rechtsgrundsatze der neuesten Entscheidungen des k. preussischen Obertribunals«. A lipcsei kereskedelmi főtörvényszék megalakulása után többször kisérlették meg, hogy a nagyobb fontosságú határozatok hivatalból összegyűjtessenek; de a német Bund kormánya valamennyi ilyen ajánlatot határozottan visszautasított, kijelentvén, hogy a legfőbb biróság egyik ítélete olyan mint a másik; döntvényt, azaz általános jogszabályt a lipcsei törvényszék nem alkothat; a birói ítéletek a német nemzet köztulajdona, mindenki a ki ezeket feljegyezni és tudományosan feldolgozni akarja, ezt kénye-kedve szerint teheti; hivatalos gyűjtésnek helye nincs. Azért a bírák és néhány ügyvéd állottak össze és ezek mint egyszerű magánvállalatot szerkesztik a határozatok gyűjteményét. Ezen gyűjteménynek, mint általában minden németországi döntvénygyüjteménynek, absolute nincs hivatalos jellege. A franczia judicatura páratlan az egész világon, de azért ott sem gyűjti a >Cour deCassation« hivatalból határozatait, melyeket a jogászvilág nagy tiszteletben tart. Ledru Rollin emelte nagy tekintélyre a »Journal du Palais* czimü gyűjteményt, mely a »Gazette des Tribunaux« mellett még most is a jelentékenyebb semmitőszéki határozatok legkiválóbb gyűjteménye. Keményen megnéznék a párizsi Cour de Cassation birái azt a miniszteri rendeletet, mely által döntvényeknek hivatalból való összeállitására felszólittatnának. Olaszországban öt semmitőszék működik, és ott bizonyára a törvény egységének fentartása végett czélszerü lehetne a különféle döntvények összeállítása. De eddig még nem akadt, és bizton hiszszük, nem is fog akadni, olyan miniszter, a ki a legfőbb biróságokat ilyen törvényellenes és a birói hatáskör természetével homlokegyenest ellenkező teendőre hivná fel. Angliában három század óta gondosan gyűjtik a birói ítéleteket, melyek ugy mint sehol másutt valóságos jogforrások, mint a »judge made la,w«, és a legritkább esetekben és csak igen nyomatékos okok miatt térnek el a régibb birói Ítéletben nyilvánult jogi elvtől. De azért hivatalos vagy bírák által összeállított döntvénygyüjtemény még Angliában sem létezik. Sha az osztrák »Judicatenbuch« az volna, amit az igazságügyminiszteriumban akarnak, akkor nem kellene a Peitler-féle és jelenleg a Glaser és Unger-féle nem-hivatalos jellegű gyűjteményeket mint az e téren legjobb, legteljesebb munkákat elismerni. Az uj osztrák perrendtartási javaslatba csúszott be ugyan egy §. a döntvényjogról, azonban ezt Bar genialis kritikája megsemmisítette. Minthogy nálunk a jogi téren minden ferdeség utánzóra akad, természetes, hogy a mi perrendtartási javaslatunk is tartalmaz ilyesmit. — A judicaturát egybeállítani, megvilágítani és annak elveit terjeszteni, mint mindenütt, ugy nálunk is a szakirodalom feladata; ez van hivatva a bíróságok által nyújtott anyag feldolgozására. Józan felfogással senki sem követelheti mai nap legfőbb itélőszékünktől, hogy egy héten át bíráskodjék, egy napon pedig hivatalból döntvényezgessen. Az igazságügyminiszteriumbeli uraknak csak azon tanácsot adhatjuk, amit Berryer egyik kiváló szónoklatában találunk: »Alapos tájékozottság és szakismeret nélküli ügybuzgóság leggyorsabban visz a nevetséghez.« Az irói és művészi jog. V. Áttérünk a művészi jogra, mely az irói jogtól lényegesen különbözik főleg az által, hogy a művész szellemi alkotását egyszerre állítja a szemlélő elé, míg az iró a gondolatok összefüggő lánczolata, tehát egymásutánja folytán hat az olvasóra, a hallgatóra. Betűk illetőleg kották segélyével lehet irói vagy zenemüvet i r n i: a szobrász, a festő, az építész, a fényképész müvével pillanatnyi összhatást teremt. Az iró, a zeneszerző egymásután adja elő gondolatait, ellenben a többi művész azokat egyszerre fejezi ki. Irói jogról csak Guttenberg találmánya óta kezdtek komolyan beszélni, noha már Horácz és Martial panaszkodtak