Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 16. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 5. [r.]

— 122 o) ha az ellenfelet már más ügyben képviseli; d) ha lakhelyén kivül székelő biróság előtt indítandó meg a per; e) ha ily képviseletekkel már is aránytalanul terhelve van; végre f) ha a képviselet az ii. r. 54. §-ába ütköznék. A dijakat csak annyiban igényelheti, mennyiben az ellenfél azokban elmarasztaltatik, vagy a képviselt fél bármikép vagyonhoz jut. 58. §. Ha az ügyvéd a biróság által a per folyama alatt gondnokul rendeltetik, a megbízást elfogadni köteles, az előbbi §. a)—e) alatt felsorolt esetek kivételével. Ily gondnokul lett kirendelése esetén képviseleti kiadásait és jutalomdijait azon féltől követelheti, kinek kértére kirendeltetett, ennek azonban fenmarad a viszkereseti jog a pervesztes ellenfél irányában. 59. §. Az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bir megbízójának képviseletében, de tartozik a bírósagok és hatóságok iránt tisztelettel viseltetni és ugy szóbeli, mint Írásbeli előterjesztéseiben az ellenfél és annak képviselője iránt is az ildom korlátait szem előtt tartani. 60. §. Az ügyvéd sehol sem tarthat fiókirodát. VI. FEJEZET. Ügyvédi dijakról. 61. §. Az ügyvéd a reája bizott ügyben tett készpénzbeli kiadásainak, ugy időveszteségének megtérítésén felül illő jutalomdijt s mindezek aránylagos előlegek áltili fedezését követelheti az általa képviselt féltől. Az ügyvédi munkadijak tárgyában irányadó díjjegyzék később fog megállapittatni. A jutalomdíj és az idövesztés kárpótlása egyébiránt szabad egyezkedés utján határozható meg. 62. §. A fél az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdíj aránylagos leszállítását per utján kérheti: a) ha előre nem látott véletlen esemény folytán az ügy vagy a képviselet megszűnt; b) ha a fél az ügyvédtől a megbizást a fegyelmi biróság által megrótt hiba miatt visszavonni kényszerült. 63. §. A 62. §. eseteiben a meghatározott jutalomdíj leszállítása iránt a fél a 68-ik §-ban meghatározott bíróságok bármelyikéhez fordulhat. 64 §. Az ügyvéd nincs jogositva a képviseletére bizott ügy vagy per tárgyát magához váltani; az ily egyezkedés semmis. 65. §. Az ügyvédet az álta'a folytatott perben felmerülő költségei és munkadijai fedezésére elsőbbségi és törvényes zálogjog illeti a közforgalom tárgyát képező mindazon követelésekre és más ingó dolgokranézve, melyek képviseltjének vagy jogutódjainak ugyanazon perben megítéltetnek vagy egyesség utján jutnak. 66. §. Az ügyvéd képviseleti dijai fedezésére visszatartási joggal bir azon készpénzre, ingóságokra s ériékpapirokra, melyek a képviselet folytán, habár más ügyben is kezébe jutottak, kivéve ha a végett adattak át neki, hogy valamely világosan kijelentett czélra használja, vagy hogy harmadiknak átadja vagy letétbe helyezze. Amennyiben azonban e tárgyak a kijelentett czélra nem használhatók, avagy az átadás vagy a letétbe helyezés nem lehetséges, vagy pedig fele ellen csőd nyitatott, a visszatartási jog azokra is kiterjed. 67. §. A behajtott készpénzből az ügyvéd megállapított kiadásait s dijait kielégítheti. Egyéb értéktárgyakat, melyekre a 65. és 66. §§. szerint zálog- s visszatartási joggal bir, ily kiadásai és dijai erejéig letételi kötelezettség nélkül visszatarthat. Egyéb költségei s dijaira nézve visszatartási jogát csak akkép gyakorolhatja, hogy az azok fedezésére szükséges összeget, illetőleg ingókat s értékpapírokat bírói letétbe helyezni köteles, épségben maradván azokra a 65. és 66. §§. szerinti zálog- s elsőbbségi joga. 68. §. Ha az ügyvéd visszatartási jogát kívánja gyakorolni, köteles erről a felet vagy jogutódjait azon időben értesíteni, melyben a pénzt vagy értékpapírokat, illetőleg a felesleget kiszolgáltatni tartoznék s ezzel egyidejűleg elszámolni. Ha a fél az elszámolást kifogásolja, vagy az értesítéstől számított 30 nap alatt nem nyilatkozik, köteles az ügyvéd azon kiadások s dijak iránt, melyek a behajtott készpénzből a 67. §. szerint rövid uton ki nem elégíthetők, keresetét az ügyvédi kamara választmányához a kifogásolástól való értesítéstől, illetőleg a fenti 30 nap alatt beadni s azon kiadásokra s dijakra nézve, melyek nincsenek megállapítva, igazolni, hogy a megfelelő összeget, illetőleg az annak fedezésére szükséges tárgyakat letétbe helyezte. Ezeknek elmulasztási esetén a behajtott összeget vagy értéktárgyakat teljesen kiszolgáltatni tartozik. A fél pedig a letét azonnali kiszolgáltatását követelheti. A kiadandó idéző végzésben kitanítandó a fél, hogy a kamarai választmány bíráskodásának magát alávetni nem köteles. Ha a megidézett fél vagy jogutódja a tárgyalási határnapig kijelenti, hogy a kamara bíráskodásának magát alá nem veti, a kereset feletti bíráskodásra az ügyvéd személyes sommás bírósága illetékes és ehhez az iratok átteendők. Az illetékesség nem kifogásolása esetén a kamara választmánya ily ügyekben hármas tanácsban a sommás peres eljárás szabályai szerint ítél s ítélete ellen azon kiadások s dijakra nézve, melyek az illető perekben megállapított költségek s dijakon felül követeltetnek, a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék vegyes tanácsához (10. §.) felebbezésnek van helye, mely az ítélet-kihirdetésnél bejelentendő s 8 nap alatt indokolható. Ugy az ítélet, valamint a kamara előtt kötött egyesség végrehajtás alapjául szolgál. A végrehajtást a kamara válás -.tmánya rendelr el és foganatosítása végett a p. t. r. szerint illetékes bíróságot keresi meg.. Az ítéletben akár a járásbíróság, akár a kamara hozza azt meg, a felszámított munkadijak és kiadások egyenkint és összesen külön állapitandók meg, szállitandók le, vagy utasitandók el. Az indokolás az egyes tételekre is kiterjesztendő. 69. §. Oly esetekben, midőn a képviselet megszűnt a nélkül, hogy az ügyvéd kiadásai és dijai a visszatartási jog gyakorlata által fedeztetnének, a kiadások s dijak behajtására nézve a 68. §-ban előirt eljárás követendő azon eltéréssel, hogy az ügyvéd vagy jogutódja a fél vagy jogutódja ellen köteles a képviselet megszűntétől számított 15 nap alatt keresetét beadni, különben a 65. és 66. §§. szerinti zálog- és elsőbbségi jogát elveszti. 70. §. Az ügyvédnek az ügyvédi kamarák véleményei alapján az igazságügyminiszter által megállapított szabályzat szerint rendesen vezetett könyvei, valamint az ügyben készített fogalmazványai és levelezései a ténykörülmények tekintetében félbizonyiték erejével bírnak, mennyiben a fél által felhozott adatok gzok hitelességét nem gyengítik. 71. §. Ha a fél ellen csőd nyittatik: az ügyvéd dijai az általános csődtömeg II. osztályába annyiban soroztainak, amennyiben azok függőben levő, vagy legfeljebb egy év előtt befejezett perekből merültek fel, vagy bár régibb perekből is, de melyek iránt a csődnyitást megelőző három év előtt valamely bíróságnál a kereset megindittatott. Amennyiben azonban dijai és költségei a 65. és 66. §§-hoz képest biztositvák, a fedezet erejéig a 68. §-ban szabályozott eljárás szerint csődön kívüli kielégítést vehet. VII. FEJEZET. Az ügyvédi meghatalmazványokról. 72. §. Ha az ügyvéd bíróságok vagy hatóságok előtt valamely fél képviseletében ügyködik, meghatalmazással kell bírnia, és ily minőségben benyújtott beadványát sajátkezüleg ellenjegyezni köteles. 73. §. Az ügyvédi meghatalmazván}- az ügyvédet feljogosítja mindazon intézkedések megtételére, melyek a reája bizott ügy rende3 vitelével és teljes befejezésével egybekötvék; az ügyvéd által végzettek, írottak, vagy élőszóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbizó fél maga tette volna, ha a jelenlevő, fél azokat azonnal vissza nem vonja. Minden ügyvédi meghatalmazván}' egyszersmind kiterjed: a) beperelt pénzösszeg és pertárgyak átvételére és nyugtatvá-. nyozására; b) helyettes megbízására; c) eskükinálásra, visszakinálására, elfogadásra, vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvéd meghatalmazási jogkörét korlátozni akarja, azt a meghatalmazványban különösen ki kell tenni. 74. §. A helyettes-ügyvédnek minden cselekvényeért a helyettesítő felelős ; ha azonban a helyettesítés a fél előleges értesítése és beleegyezésével történt, akkor a felelősség a helyettesitett ügyvédet terheli VIII. FEJEZET. Az ügyvédek felelősségéről. 75. §. Az ügyvédi kamarák és ügyvédek feletti felügyelet az igazságügyminisztert illeti, ki e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik. Az igazságügy általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a jelen s a következő szakaszokban foglalt szabályok szerint a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik; a fegyelem elleni bármely cselekvény vagy mulasztás megfenyitése azonban, csak a jelen törvényben szabályozott uton és módon eszközölhető. 76. §. Az ügyvéd fegyeluaileg felelős: a) ha jelen törvény rendeleteit vagy általában hivatásának kötelességeit megszegi; b) ha eljárásával vagy magaviseletével az ügyvédi kar becsületét vagy az ügyvédi állás tekintélyét sérti. Ha a fegyelem megszegése csekélyebb, az ügyvéd fegyelmi eljárás nélkül is meginthető vagy rendre utasítható. Egyéb esetekben a fegyelem megszegése, fegyelmi vétséget képez s fegyelmi eljárás utján fenyítendő. 77. §. A 76. §. rendekezései megfelelő módon az ügyvédjelöltekre is alkalmazandók. 78. §. A fegyelmi vétségek büntetései ügyvédeknél: 1. Írásbeli feddés; 2. pénzbírság 50 írtról 500 frtig; 3. felfüggesztés az ügyédségtől legfelebb egy évig; 4. elmozdítás az ügyvédségtől. Ügyvédjelölteknél: 1. írásbeli feddés; 2- joggyakorlati idő meghosszabbítása; 3. kitörlés az ügyvédjelöltek lajstromából. Hogy ezen büntetések melyike alkalmaztassék, a vétség nagysága s az abból eredt hátrány szerint Ítélendő meg. , ,19:& ?* a íegyelmüeg megfenyített ügyvéd időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett; a feddés két év után, a pénzbeli bűntetes és felfuggesz es három év után törvényes hatályát veszti. . Egyébiránt bűntett esetét kivéve, a fegyelmi vétség büntethetősege elevul ha az azt képző cselekmény vagy mulasztás idejétől kezdve két év folyt le a nélkül, hogy panasz vagy följelentés tétetett volna.