Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 15. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 3. [r.]

— 114 — A tagdijak az azokat megállapító közgyűlés napjától folyó 30 nap alatt a kamara pénztáránál egyszerre lefizetendök. Azon kamarai tagok, kik halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kívánnak igénybe venni, valamint azok is, kik igazolt szegénység alapján elengedést kérnek, tartoznak az iránt kérvényeiket ugyanezen 30 nap alatt a választmányhoz beadni. Az évközben belépők, a kamarai év bármely szakában lépnek be, a tagdijat a kamara pénztáránál a bejegyzési kérvény benyújtása előtt szintén egyszerre tartoznak befizetni és a befizetés megtörténtét bejegyzés iránti kérvényükben igazolni. A kamarai év második leiében belépők azonban belépésük évében csak a tagdíj felét kötelesek ugyanily módon megfizetni, illetve annak megfizetését igazolni. Ha a felvétel, illetve a bejegyzés jogérvényesen megtagadtatik, az előlegesen befizetett tag- és behatási dijak folyamodónak visszaadandók. 25. §. Azon kamarai tagoktól, kik tagdijaikat a kitűzött határidő alatt meg nem fizették, sem azoknak fizetése alól fel nem mentettek, a tagsági illeték előzetes peres eljárás nélkül végrehajtás utján szedetik be. A végrehajtást a kamara választmánya rendeli el, és annak foganatosítása \égett az illetékes bíróságot keresi meg. A megkeresett bíróság a végrehajtásokra fenálló törvények szerint jár el. A tagdíjjal hátralékos kamarai tagok mindaddig, míg tagdijaikat meg nem fizették, a közgyűlésen szavazati joggal nem birnak, a kamara választmányának, illetőleg elnökének választásától függő gondnoksággal illetve kiküldetéssel meg nem bízhatók, és a kamara tisztviselőjévé vagy választmányi tagjává meg nem választhatók. Azon kamarai tagok, kik tagdijaikat a kamarai év végéig sem fizetik meg és tagdíjmentességben nem részesülnek, fegyelmi vagy esetleg az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszthetök, sőt súlyosabb beszámításit esetekben az ügyvédek lajstromából ki is törülhetök. 26. §. Az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességeik telj sitésének ellenőrzésére; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, a korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre. Ezenkívül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot, a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, a je'en törvény határozatai szerint gyakorolják. 27. §. Az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozó ügyek a közgyűlés, a választmány, az elnök vagy a tisztviselők által intéztetnek el. A kamara ügykezelési nyelve a magyar; hivatalos levelezései postadíj-mentesek. 28. §. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. az ügyrend megállapítása; 2. elnök, helyettes elnök, titkár, ügyész és pénztárnok, valamint a választmány megválasztása; 3. a legfőbb itélőszéki vegyes tanács 6 ügyvéd-tagjának megválasztása (10. ?;.) 4. a titkár, ügyész, pénztárnok és a kezelő személyzet évi fizetésének 3 évi időtartamra megállapítása; 5. az évi költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása; 6. az évi számadások felülvizsgálása; 7. a választmány határozatai elleni felebbezések elintézése; 8. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó inditváDyok, vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminiszter által közlött javaslatok tárgyalása és az e czélra netalán szükséges külön bizottságok kiküldése. 29. §. Mindegyik kamara elnököt, helyettes elnököt, titkárt, ügyészt, pénztárnokot és ezenkívül választmányt választ 3 évre; a választmány tizenkét tagból áll, a kik közül legalább hatnak a kamara székhelyén kell laknia. Az elnök, helyettes elnök, titkár, ügyész és pénztárnok, kik a választmánynak szintén tagjai, csak a kamara székhelyén lakó ügyvédekből választhatók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a fenébb elősorolt tisztviselőkön kívül, huszonnégy tagból áll, és ezek közül legalább 22 tag kizárólag a budapesti ügyvédek sorából választandó. 30. §. A választás idejét 15 nappal megelőzőleg az elnök hirdeti ki. A tisztviselőket és a választmányt a kamara'összes, szavazásra jogosult tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel; a választás érvényességéhez azonban a beadott szavazatoknak legalább egy harmada szükségeltetik, ha ily szótöbbség nem jön létre, úgyszintén ha az első szavazásnál a kamara szavazásra jogosult tagjainak egyharmadánál kevesebb szavaz, uj választás rendelendő, melynél a viszonylagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást elrendelő és 15 nappal megelőzőleg közzé teendő hirdetményben az első választás meghiúsulta és annak oka felemlítendő. Azok közt, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek — ha a választmányi tagok meghatározott száma mindenik felvételét meg nem engedi — az elnök által húzott sors dönt. A kamara székhelyén lakó minden tag szavazati lapját személyesen adja be, a székhelyen kivül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy szavazati lapjaikat pecsétjeikkel lezárva és a borítékon sajátkezű aláírásaikkal ellátva, annak megjelölésével, hogy a küldemény szavazati lapot tartalmaz, a választás napját megelőzőleg a kamara elnökéhez beküldhetik. A szűkebb értelemben vett választmányi tagok egy harmada évenként a választás kora szerint, esetleg sorshúzás utján kilép; a kilépők újra választhatók. Ha az elnök, helyettes elnök, vagy a többi tisztviselők valamelyikének helye évközben megüresedik, az pótválasztás utján betöltendő. A választás eredménye a 11. §-ban felemiitett módon közhírré teendő és az igazságügyminiszternek bejelentendő. 31. §. A választmány tagjává meg nem választható az: 1. aki büntető vagy fegyelmi eljárás folytán bűntett, vétség, illetőleg fegyelmi vétség miatt megfenyíttetett; 2. aki ellen a 25. §-ban körü'irt kizárási ok fenforog. Három év után azonban az első pontban felsorolt kizárási okok megszűnnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt ujabb büntetés alá nem esett. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi eljárás vagy bünvizsgálat indíttatik: mindaddig, mig ez tart, tisztségét nem folytathatja. 32. §. A választást csak az utasíthatja vissza, ki az előző három év alatt mint tisztviselő, vagy mint vá'asztrnányi tag működött. Ha ez eseten kivül valaki a választást alapos mentségi ok hiányában elfogadni, vagy tisztét teljesíteni vonakodik: azt a választmány 400 frtig terjedhető birságban marasztalhatja. Az ebbeli határozat ellen a kézbesítéstől számitott 15 nap alatt a kamaránál beadandó felebbezésnek van helye, mely felett a legfőbb ítélőszék vegyes tanácsa határoz. (10. §._) 33. §. Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok hivatalukat ingyen viselik, és csak a kamara érdekében vagy megbízásából I tett készkiadásaik, útiköltségeiknek stb. megtérítését követelhetik a kamara pénztárából. A titkár, ügyész és pénztárnok az ily költségek megtérítésén felül állandó fizetéssel ellátandók. 34. §. A választmány hatásköréhez azokon kivül, a melyeket jelen törvény más szakaszai a választmány teendői közé sorolnak, tartoznak : 1. A közgyűlési határozatok végrehajtása. 2. A kamara ügykezelését, valamint az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapasztalatokat tárgyazó és minden év elején az igazságügyi miniszterhez felterjesztendő évi jelentés megállapítása. 3. Ügyvédek és ügyvédjelöltek felvétele, kitörlése és a vonatkozó lajstromoknak vezetése. 4. Ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlása. 5. Szegényvédők, illetve pártfogó ügyvédek és gondnokok kirendelése és felmentése, úgyszintén az ügyvédi könyvek hitelesítése. 6. A jelen törvény 23. §. 8. pontjában említett indítványok és javaslatok előkészítése. 7. A kamara vagyonának és segélyalapjának kezelése, illetve a pénztárnok kezelésének ellenőrzése és a kamara gazdasági ügyeinek ellátása. 8. Az elnök és helyetteselnöknek a választmányi tagok sorából helyettesítése a legközelebbi rendes közgyűlésig, ha azoknak helye évközben halál vagy lemondás folytán megüresedik. 9. Segédtisztviselök választása és azoknak utasítással való ellátása. 10. A kamarai illetékek, dijak, birságok behajtása iránti intézkedés és igazolt szegénység esetén a kamarai illetékeknek részben vagy j egészben elengedése. 11. A választmány vau elsősorban hivatva mindannak teljesítésére, mit az ügyv. rdtts törvény 26. §-a az ügyvédi kamarák hatáskörébe utal. Joga és kötelessége e végre a szükséges vagy általa czélszerünek talált intézkedéseket megtenni, a bíróságok és egyéb hatóságoknál indítványokat, előterjesztéseket tenni, felszólalni, sérelmes határozatok ellen jogorvoslattal élni, a kamara tagjaira és ügyvédjelöltjeire kötelező határozatokat hozni; végre a kamara oly tagjai irányában, kik az ügyvédvizsgáló bizottsági tagságot, vagy a közgyűlés, a választmány, illetőleg az elnöktől vett törvényes megbízást alapos ok nélkül elfogadni vagy ebbeli tisztüket teljesíteni vonakodnak, 50 frtig terjedhető bírságot alkalmazhat; az ebbeli határozat ellen a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt a választmánynál beadandó felebbezésnek van helye, mely felett a legfőbb ítélőszék vegyes tanácsa határoz. (10. §.) 12. A választmány hatásköre általában kiterjed mindazon ügyekre, melyeket jelen törvény vagy az ügyrend a kamara hatáskörébe utal, a mennyiben azok a közgyűlés vagy a tisztviselők kizárólagos ügyköréhez nem tartoznak. 35. §. A 34. §. 5. pontja értelmében vagyontalan perlekedők részére szegény védők, illetve pártfogó ügyvédek kirendelése, vagy a kirendeltek felmentése, illetve elmozdítása iránti kérvények felett az ügyvédi kamara választmánya határoz; a kirendelés esetében a kirendelt ügyvéd az ekként rája bízott ügyekben bélyeg- és illetékmentességet élvez. Ha a választmány szegényvédő illetve pártfogó ügyvéd kirendelésének helyét nem látja, az abbeli határozat ellen annak kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a kamaránál benyujtandó felebbezésnek van helye, mely felett a jelen törvény 10. §-ában említett legfőbb itélőszéki vegyes tanács határoz. Ha akirendelt ügyvéd a reá bízott képviseletet alapos ok nélkül elvállalni vonakodik, vagy azt hanyagul viszi: a választmány aző költ-