Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 15. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában. 3. [r.]

— 115 ségére más ügyvédet biíhat meg a képviselettel, esetleg ellene fegyelmileg jár el. 36. §. A 34. §. 5. pontja értelmében a választmány illetőségi köréhez tartozó gondnok-kirendelések esetei a következők: I. gondnok rendelendő az iratok átvétele, a felek értesítése s a balaszthatlan teendők ellátására: 1. az ügyvéd elhalálozása folytán; 2. ha az ügyvéd az ügyvédségtől elmozdittatott; 3. midőn ügyvéd ellen az előleges letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendeltetik; 4. eltűnés esetében; 5. ha az ügyvéd elmebetegségbe esik. II. Köteles az ügyvéd annak bejelentésére, hogy iratait kinek adta át, ennek elmulasztása esetére pedig hivatalból gondnok rendelendő : 1. lemondásnál; 2. ha az ügyvéd más kamara területére költözik ; mindkét esetben, ha a bejelentés a lemondással egyidejűleg, vagy felszólításra meg nem történt; 3. a mozgósítás vagy az ügyvédkedéstől történt jogérvényes felfüggesztés esetében, ha a mozgósítástól, illetve a jogerejü felfüggesztési határozat kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt be nem jelenti, kit bizott meg a balaszthatlan teendőkkel. 37. §. Az elnök a közgyűlések, a választmány és a fegyelmi bíróság rendes elnöke. Az ügyrendben meghatározandó jogain és költségein kívül hatásköréhez tartozik különösen: a) a kamara érintkezését a hatóságok és bíróságok irányában közvetíteni és azoknál az ügyvédi kar érdekében felszólalni; b) a kamara tagjainak egymás között, továbbá az ügyvédek és ügyvédjelöltek, úgyszintén az ügyvédek és ügyfelek között felmerülő egyenetlenségek kiegyenlítését az érdekeltek megidézése és meghallgatása után békés uton megkisérleni és e czélra a kamara oly tagjait meghívni, kiknek közrehatásától jó eredményt vár; c) a titkár, ügyész, vagy pénztárnok akadályoztatása esetén, vagy ha ezen tisztviselők valamelyikének helye megüresedik, a legközelebbi választásig a választmány tagjai közül helyettest nevezni; d) az irodai és szolgaszemélyzetet felfogadni és elbocsátani s ezek fölött a fegyelmi hatóságot gyakorolni. 38. §. Az elnökhelyettest a kamara elnökének akadályoztatása esetén és idejére az elnöki hatáskör illeti. 39. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi üléseken, a közgyűlési választások kivételével (30. §.), a jelenlevők többsége határoz. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a közgyűlésen legalább 8, a választmányi ülésen pedig két tagnak jelenléte szükséges. A felebbezés mindig a vonatkozó határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a választmányhoz nyújtandó be. A választmány határozatai ellen felebbezésnek csak az ezen törvényben megengedett esetekben van helye, és pedig ha azok a kamara vagyonának kezelésére vonatkoznak, a közgyűlés egyéb határozatok ellen a legfőbb Ítélőszék vegyes tanácsához (10. §.), illetve az ügyvédvizsgáló bizottsághoz (5. §.). A fegyelmi biróság határozatképességre és a határozatok elleni felebbezésre nézve jelen törvénynek a fegyelmi ügyeket tárgyazó fejezetei rendelkeznek. 40. §. A közgyűlések nyilvánosak. A szólás és a szavazás joga minden kamarai tagot megilleti, ezen jogot azonban nem gyakorolhatják: a) kik fegyelmileg meg lettek büntetve a büntetés joghatályának tartama alatt; b) kik tagdijaikkal hátralékban vannak, mindaddig, mig fizetési kötelezettségüknek eleget nem tesznek. A közgyűlések napirendjét az elnök eleve közzé teszi; a jegyzőkönyvek másolatban az igazságügyi miniszterhez felterjesztendők. Az elnök, illetőleg helyettese első sorban felelősek, hogy az öigyvédi kamara a jelen törvényben kiszabott hatáskörön tul nem lép. IV. FEJEZET. Az ügyvédkedés megszűntéről. 41. §. Az ügyvédkedés az ügyvéd elhalálozásán kivül megszűnik : 1. a 15. §-ban részletezett esetek beálltával; 2. ha az ügyvéd önkényt lemond ; 3. ha a magyar honpolgárságot elveszti: 4. ha a vagyona feletti szabad rendelkezést elveszti, vagy ellene jogérvényesen csőd nyittatott: 5. ha a büntető vagy fegyelmi biróság jogérvényes Ítélete által az ügyvédkedéstől elmozdittatott. 42. §. Az ügyvédi kamara választmánya a 41. §. 2., 3., 4., 5. pontjaiban részletezett esetekben az illető ügyvédet az ügyvédek lajstromából hivatalból kitörli; amennyiben azonban az ügyvédkedés megszüntetése okainak kiderítése előzetes vizsgálatot tesz szükségessé, ezt hivatalból eszközölteti. A 15. §-ban felsorolt összeférhetlenségi esetekben az ügyvéd előzetesen felhívandó, hogy záros határidő alatt vagy az ügyvédkedésről, vagy az azzal összeférhetlen állásról illetve foglalkozásról mondjon le; ha ez utóbbiakról le nem mond, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, az ügyvédkedésről lemondottnak tekintendő és a lajstromból hivatalból kitörlendő. Ha a 15. §. c) pontjában emiitett összeférhetlenségi esetek valamelyikében fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, akkor a kitörlés a. most emiitett módon eszközöltetvén, az ügyiratok további eljárás végett a fegyelmi bírósághoz hivatalból átteendök. A kitörlési határozat az illető ügyvéddel közlendő, ki a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezéssel élhet a legfőbb Ítélőszék vegyes tanácsához (10. §.). Az ügyvédkedés megszűntének eseteiben további kézbesítések csak a fél vagy netán bejelentett ujabb meghatalmazottja kezéhez eszközölbetők. A függőben levő záros határidők csak a fél személyes, vagy bejelentett ujabb meghatalmazottjának értesítése napjától számithatók. 43. §. Az ügyvéd halála esetén az ügyvédi kamara választmánya az iratok és értékek leltár melletti biztosítása végett rögtön intézkedik, és a balaszthatlan teendők teljesítésére gondnokot rendel, kinek kezéhez azonban kézbesítések nem eszközölhetők. Azon esetben, ha a kamara székhelye távolabbra esik, az iratok és értékek zár alá vétele iránt közvetlen az illető legközelebbi járásbíróság intézkedik, mely azonbnn erről a kamara választmányát azonnal értesíteni és annak a további eljárást a fentiek szerint áttengedni tartozik. Az ügyvédkedés megszűnte a hivatalos hirlap hivatalos részében a megszűnési ok megemlítésével és esetleg az irodagondnok kijelölése mellett közzéteendő, az igazságügyminiszternek bejelentendő, és a kamara kerületében székelő bíróságok és kir. ügyészségekkel, valamint az összes ügyvédi kamarákkal közlendő. / (Folytatása köv.) Különfélék. — Azon feszült viszonyról, mely az igazságügyminiszterium és a semmitőszék közt egy idő óta lappang és mely legutóbb igen éles alakban felszínre jutott, nem tettünk eddig említést, nehogy indiseretióval vádoljanak. Miután az ügy az egész napi sajtót bejárta, kötelességünknek tartjuk erről lapunkban is szólni. Az igazságügyminiszterium III. ügyosztálya egy bizonyos ügyben semmikép sem tudott tájékozódni. Fogták magukat és megkérdezték a semmitőszéket: mit gondol, vajon lehetne-e ilyen és ilyen rendeletet, (mely több mint valószínű törvényellenes volna) kiadni. A semmitőszéken megérezték, hogy a minisztérium a saját felelősségét a semmitőszékkel akarja fedezni, s azért hivatkozva az 1869. IV. t.-cz.-re, mely szerint előforduló esetben valamely rendelet törvényességi felett a biróság határoz, kereken megtagadták a vélemény megadását. Más embernek ez elég lett volna; de nem a III. osztály chefjének. Újra menesztettek egy rendeletet a semmitőszék elnökéhez, kijelentvén, hogy tulajdonképen nem is amaz úgynevezett semmitőszék véleményét kívánják, hanem Ö Excellentiája nézetét. Erre azután megkapták azon férfias választ, hogy eltekintve attól, miszerint a semmitőszék elnöke is biró, már közjogi szempontból is, tekintettel a mini-zterialis felelősségre, a semmitőszék elnöke, ki egyszersmind a főrendiház elnöke, nem adhat véleményt. — A budapesti kir. törvényszék fenyítő osztályához alelnökké Kriszt János lett kinevezve. Ki ez a Kriszt János? Végig járjuk emlékezetünk minden zugát, az igazságszolgáltatási fórum notabilitásainak névsorát, a nemzeti szakirodalom évkönyveit; Kriszt Jánossal nem ta'álkozunk. Legelőször halljuk nevét azon alkalommal, mikor egyik legdíszesebb bírói szék betöltéséről van szó. Nincs semmi kifogásunk a kinevezett ur jelleme és szakképzettsége ellen, mert hiszen nem ismerjük őt; de igen sajnosnak tartjuk, hogy személye iránti tiszteletünk egyedül e negatív körülményben gyekeredzhetik. Nem szólunk arról, hogy mért volt szükséges Diogenes-láinpával keresni menni a vidékre, midőn a fővárosi bírói és ügyészi karnak annyi méltó tagja van, ki jogosan követelhette volna, hogy e kinevezésnél ok nélkül ne mellőztessék. Elismerjük a kinevezés szabadságát. De hogy a büntető codex elkészülte után ilykép töltetett be]az ország minta-törvényszékének egyik elnöki állása, (midőn a kereskedelmi törvény életbeléptetésekor a curia egyik legkitűnőbb biráját nevezték ki a keresk. és váltótörvényszék elnökévé): ez bizonyítja először, hogy a kinevezéseknél a megcsontosodott bureaucratia az irányadó, s másodszor, hogy a büntető codex életbeléptetésére nem is gondolnak. — A prágai ügyvédi kamara fegyelmi praxisából. A következő esetek vétettek fegyelmi vétségeknek: az, hogy egy részeg ügyvédjelölt a korcsmában illetlen kifejezéseket használt és e miatt fenyítő vizsgálat alá vétetett; az, hogy egy ügyvédjelölt a tárgyalási jköuyvekben az egész peit a politikai térre átterelte és a pernek — illetlen megjegyzések által — a kar tekintélyének meg nem felelő irányzatot adott; a kar tekintélye elleni vétségnek az is vétetett, hogy egy ügyvéd egy napszámosnőnek követelését nagyobb elengedés mellett engedményileg magához vállalta, stb.