Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 14. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában

— 10G — Ily vezetés mellett csak a legüdvösebb működést várhatjuk a fiatal egylettől. A „Magyar Jogászegylet" alapszabályai. 1. §. A »Magyar Jogászegylete czélja a jogtudomány müvelése és a hazai jogélet fejlesztése. Székhelye Budapest. 2. §. Czélja elérésére szolgálnak különösen: 1. előadások és vitatkozások; 2. a jogirodalom, az igazságszolgáltatás és a jogi törvényhozás fontosabb mozzanatainak kritikai vagy ismertető méltatása; 3. pályadijak kitűzése tudományos és az igazságügyi törvényhozás körébe vágó munkálatokra: 4. évkönyv és időszaki közlöny kiadása; 5. jogtudományi könyvkiadó vállalat létesítése. 3. §. Az egyletnek alapító, rendes, levelező és tiszteletbeli tagjai vannak. 4. §. A rendes, alapító és levelező tagok a jogi szakemberek közül a teljes ülésen válas/.tatnak bármelyik tagnak indokolás nélküli indítványára, vita nélkül, titkos szavazás utján. A rendes és levelező tagok belépése egy évi időszakra történik ; a tagok névsorába való beiratkozás hallgatag megujitottnak tekintetik mindaddig, mig az illető tag nem tudatja kilépését az igazgató választmánynyal. Budapesti lakos csak rendes tag lehet. 5. §. Tiszteletbeli tagokká választathatnak, a kik a jogtudomány, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, vagy az egylet érdekei körül különös érdemeket szereztek. A tiszteletbeli tagok választása a közgyűlésen az igazgató-választmány indítványa folytán, vita nélkül, titkos szavazás utján történik. 6. §. A rendes, alapító, levelező és tiszteletbeli tagokat egyenlő jogok illetik. 7. §. A rendes tagok tagsági dija az első évre 10 frt; a levelező tagoké 5 frt. A rendes és levelező tagok 2 frt belépti dijat fizetnek. A mely tag egyszer-m ndenkorra 200 frt a'apitványi tőkét ajándékoz az egyletnek, alapító taggá lesz. A tiszteletbeli tagok mint ilyenek tagsági dijt nem fizetnsk. 8. §. Az egylet igazgató-választmányát képezik: az elnök, két alelnök, két titkár, könyvtárnok, pénztárnok, ügyész és 12 választmányi tag. A közgyűlés hat választmányi tag állomását betöltetlenül hagyhatja. 9. §. Az igazgató-választmány vezeti az egylet ö-.szes ügyeit és végrehajtja a hozott határozatokat. Az igazgató-választmány határozatképességéhez szükséges, hogy az elnök vagy az alelnök s az elnöklőn kivül még négy igazgató-választmányi tag jelen legyen. 10. §. Az egyletet kifelé az elnök képviseli. 11. §. Az egylet lehetőleg hetenkint egyszer teljes ülést tart. A nyári hónapokban teljes ülések rendszerint nem tartatnak. 12. §. A tárgyalásokra bármely tag vendéget vezethet be. 13. §. Az évi rendes közgyűlés deczember hóban tartatik. Az igazgató-választmány határozata, vagy tiz tag kívánsága folytán rendkívüli közgyűlés hivandó össze. 14. §. A közgyűlés tárgyai: 1. az igazgató-választmány évi jelentése; 2. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról; 3. három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 4. a legközelebbi év költségvetésének megállapítása; 5. az igazgató-választmány választása; 6. a tagsági dij megállapítása; 7. a tiszteletbeli tagok választása; 8. az alapszabályok módosítása; 9. az egylet feloszlatása és az egylet vagyona feletti rendelkezés: 10. az egyletet érdeklő egyéb indítványok tárgyalása. 15. §. A rendes közgyűlés elé hozandó minden önálló indítvány legalább 8 nappal a közgyűlés előtt benyújtandó az elnöknek. 16. §. Az egylet minden üléséről jegyzőkönyv vétetik fel. 17. §. A közgyűlés, valamint minden egyéb ülés határozatai is viszonylagos szótöbbséggel hozatnak; az elnök rendszerint nem szavaz. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök szavazata dönt. A választások a jelenlevők absolut többsége folytán válnak érvényesekké. 18. §. Az alapszabályok módo3Ítása, az egylet feloszlatása és a vagyon hovaforditása iránt csak oly közgyűlés határozhat, melyen a tagoknak legalább fele jelen van ; határozat hozatalához a jelenlevőknek legalább 2/3 többsége kívántatik. Ha az alapszabályok módosítása, az egylet feloszlatása és a vagyon hovaforditása czéljából összehívott kö/gyülésen a tagok nem jelennek meg határozatképes számban, ujabb közgyűlés tartandó, mely tekintet a jelenlevők számára, kétharmad szótöbbségével határoz. Ezen közgyűlés feltétlen határozatképessége a meghívókban kiteendő. „ Törvénytervezet a z ügy vé'd rendtartás tárgyában. — Készítette a budapesti ügyvédi kamara. — I. FEJEZET. Szervezet. 1. §. Az ország bíróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett. 2. §. Az ügyvédek lajstromába csak azon magyar honpolgár veendő fel, ki 1. törvényszerű oklevéllel bír, (4. §.) és 2. az ügyvédi kamara kerületében állandóan lakik. 3. §. Megtagadandó a felvétel: a) ha a jelentkező csőd vagy gondnokság alatt áll; b) ha a büntető törvényértelmében hivatalvesztésre ítéltetett; c) ha oly bűntett vagy vétség miatt áll vizsgálat alatt, mely hivatalvesztéssel volna büntetendő; d) ha fegyelmi eljárás alatt á 1; e) ha már az eddig fenálló törvényes S7abályok, illetve a jelen törvény értelmében az ügyvédségtől bizonyos időre avagy örökre eltiltatott, illetve e'mozdittatott, és ha ideiglenesen tiltatott vagy mozdittatott el, azon idő tartama alatt, mtlyre a tilalom terjed ; f) végre a 15. §. eseteiben. 4. §. Az ügyvédi oklevelet Budapesten és Marosvásárhelyen felállítandó vizsgáló bizottságok az előttük sikerrel letett ügyvédi vizsgák alapján állítják ki. A bizottság elnökét és helyettesét, valamint a bizottság tagjainak kétötödét az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarához nem tartozó jogtudók sorából nevezi ki minden év elején, a bizottság tagjainak háromötödét pedig szintén minden év eiején a budapesti, illetőleg a marosvásárhelyi ügyvédi kamara választmánya választja meg. Minden vizsgánál —az elnököt beleértve — két kinevezett és három választott tagnak jelenléte szükséges. A vizsgáló bizottság tagjainak számát az igazságügyminiszter határozza meg. 5. §. Az ügyvédi vizsgákra bocsátás tárgyában elsöfokulag az ügyvédi kamara választmánya határoz. A kamara választmányának megtagadó határozata az üsyvédvizsgáló bizottsághoz a kézbesitéstöl számitandó 15 nap alatt ftlebbezhető, mely a 4. §. értelmében alakuló öt tagu tanácsban határoz, mely tanácsban azonban az első hat.rozat hozatalánál jelen volt tagok részt nem vehetnek. 6. §. Az ügyvédi vizsgákra bocsátás iránti kérvények, szabályszerűen felszerelve és azon bizottság megnevezésével, mely előtt a jelölt az ügyvédi vizsgákat letenni óhajtja, azon ügyvédi kamaránál nyujtanI dók be, a melynél folyamodó a kérvény bt nyújtásakor mint ügyvédjelölt felvéve van, illetve a melynél jelölt minőségében legutóbb bejegyezve volt. A bírák kérvényei azon kir. törvényszék elnökénél, a jogtanárokké pedig azon egyetem jogi karának dékánjánál, illetve jogakadémia igazgatójánál nyújtandók be, a melynél alkalmazva vannak, illetve a melynél legutóbb alkalmazva voltak. A törvényszék elnöke, a dekán vagy az igazgató, a felszerelt kérvényt véleménye kíséretében érdemleges elintézés végett azon ügyvédi kamara választmányához teszi át, melynek területén a folyamodó lakik, s ebbeli átiratában egyúttal azt is igazolja, hogy folyamodó ellen fegyelmi eljárás van-e folyamatban, vagy sem. 7. §. Az ügyvédi vizsgákra csak az bocsátható, aki kimutatja: 1. hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte, és fegyelmi eljárás alatt nem áll; 2- hogy a jogi és államtudományok szabályszerű befejezése és a jogtudorság alapját képező első szigorlat letétele után öt évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat kir. bíróságnál, kir. ügyészségnél, a m. kir. kincstári közalapítványi vagy törvényhatósági ügyészségnél, kir. közjegyzőnél és ügyvédnél tölthető. A kimutatandó öt évi joggyakorlatból legalább két év a jogtudorság elnyerése után, és legalább három év ügyvédnél töltendő. Csak azon idő számitható be, a mely kizárólag a joggyakorlatban töltetett, k,véve az évi szabadság idejét, mely azonban évenkint egyhonál továbbra be nem számitható; mennyiben számitható be a gyakorlat másnemű félbeszakití sa, a fenforgó körülményekhez képest a kamara választmánya határozza meg. A gyakorlat félbeszakítása a jelölt által késedelem nélkül sza-