Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 14. szám - Törvénytervezet az ügyvédrendtartás tárgyában

— 107 — bályszerüen bejelentendő; a bejelentés elmulasztása a beszámítás ked­vezményének elvesztését vonja maga után. 8. §. Az ügyvédi vizsgák, Fiume területére nézve a fenállö gya­korlat fentartásával, az állam hivatalos nyelvén teendők le. Az ügyvédi vizsgák szóbeliek és Írásbeliek. Az ügyvédi oklevél elnyerésére két szóbeli vizsga teendő. Az első vizsga tárgyai: a hazai anyagi és alaki polgári-, tel kkönyvi-, bánya-, úrbéri , váltó- és kereskedelmi törvények; a második vizsga tárgyai: a magyar közjog, anyagi és alaki büntető törvény, pénzügyi és közigazgatási törvények és országos szabályrendeletek. A második vizsgára a jelölt csak az első vizsgának sikeres leté­telétől számított 30 i ap múlva bocsáthaló. Az ügyvédi vizsgák egyéb módozatait, valamint a vizsgadij mennyiségét az igazságügyi miniszter állapítja meg. Ha a bizottság a jelöltet visszautasította, ez a vizsgákat, esetleg a második szóbeli vizsgát többször is ismételheti, igazolnia kell azonban, hogy a bizottság által az ismétlésre kiszabott időtartam alatt — mely hat hónál rövidebbre nem szabha ó — joggyakorlatát kellő szorga­lommal folytatta. Az ügyvédi oklevelet a képesítettnek itélt részére a vizsgáló bizott­ság állítja ki, miu'án előtte a következő ügyvédi esküt letette; ^Esküszöm (fogadom) a mindentudó és mindenható Istenre, hogy felséges királyunkhoz, Magyarországhoz és ennek alkotmányához mindenkor hü maradok, ügyvédi teendőimet a törvények és törvény­erejű rendeletek szerint hiven, pontosan és lelkiismeretesen teljesiten­dem. Isten engem ugy segéljen !« 9. §. Az ügyvédek lajstromába való felvétel fölött az ügyvédi kamara választmánya a jelentkezéstől számított 15 nap alatt köteles határozni. A bejegyzést elrendelő határozat ellen a kamara ügyésze, a megtagadó határozat ellen pedig, amennyiben a felvétel a 3. §. alapján tagadtatott meg, az elutasított ügyvéd felebbezéssel élhet, mely a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt az üg»védi kamaránál adandó be. Az elutasított jelentkező azon hiányokat, melyek miatt elutasit­tatoít, ujabb beadványban pótolhatja is. 10. §. A 9. §. szerint beadott felebbezések felett a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék vegyes tanácsban határoz, mely tanács a legfőbb Ítélőszék egyik tanácselnökének elnöklete alatt felében a fegfőhh ítélő­szék biráiból és felében budapesti ügyvédekből alakul. Ezen vegyes tanács ügyvédtagjait, minden év elején a budapesti ügyvédi kamara közgyűlése a választmány kijelölése alapján választja meg. E végre a budapesti ügyvédi kamara oly tagjai közül, kik lega­lább 10 éven át mint önálló ügyvédek kifogástalanul működtek, 12 tag jelöltetetik ki, kiknek sorából a közgyűlés hatot választ. Kamarai tisztviselők vagy választmányi tagok a vegyes tanács tagjaiul meg nem választhatók. 11. §. A felvételről az ügyvédnek végzés alakjában igazolvány adatik, az igazságügyminiszterium pedig jelentés utján értesíttetik; azonfelül értesitendők a kamara ügyésze, a kamara területén székelő e. f. kir. bíróságok és kir. ügyészségek, valamiut az összes ügyvédi kamarák. A felvétel egyúttal a hivatalos lap hivatalos részében közhírré teendő. Az igazolvány a lajsti ómból való törlés esetén az ebbeli bejelen­tés alka'mával visszamutatandó, és a mennyiben elveszett volna, a választmány által hirdetményileg semmisnek nyilvánítandó. 12. §. Ha az ügyvédek lajstromába felvett ellen később merül­nek fel oly adatok, a melyek felvételét kizárták volna, a kizárás — a 15. §. csszeférhetlenségi eseteinek kivételével, melyek iránti eljárás a 42. §-ban van szabályozva — csak fegyelmi uton mondható ki. 13. §. Ha az ügyvéd e felvételnél a bejelentett lakhelyét a kamara kerületén belül más helyre szándékozik át'enni, ugyszinte nagyobb városokban, ha lakását változtatja, köteles azt 8 nappal a lakhely illetve lakás tényleges megváltoztatása előtt a kamarának bejelenteni. Ha az ügyvéd más kamara területére szándékozik átköltözni, ezt a kamarának legalább 30 nappala tényleges átköltözés előtt köte­les bejelenteni. Ez esetben a választmány az átköltöző ügyvédnek ebbeli szándé­káról azon kamara választmányát, — melynek területére átköltözik — az átköltöző ügyvédre vonatkozó lajstrom-kivonat csa'olásával, és annak igazolása mellett, hogy az a kamara iránti kötelezettségének eleget tett-e, és van e ellene fegyelmi eljárás folyamatban vagy nincsen, 15 nap alatt értesiti, és ha az ekként értesített választmány, az iránt, hogy a felvételre nézve akadály fen nem forog, nyilatkozott, az átköl­töző ügyvédet legkésőbb 15 nap alatt lajstromából kitörli. Kitörlés igazolása nélkül bejegyzett ügyvéd más kamara laj­stromába fel nem vehelő. 14. §. Az ügyvédi kamara választmánya köteles az év folyamá­ban előforduló változásokat az ügyvédi lajstromba bevezetni s az ekként kiigazított lajstromnak egy kivonati példányát név- és lakjegy­zék alakjában minden év elején az igazságtigyminiszt érhez felterjesz­teni, és a kamara területén székelő e. f. biióságok és kir. ügyészségek kel, valamint az összes ügyvédi kamarákkal közölni. 15. §. Mint ügyvéd nem működhetik: a) aki rendes lizetésscl összekötött állami, törvényhatósági vagy községi hivatalt visel; b) aki kereskedést vagy ipart üzletszerűen folytat; c) általában az ügyvéd saját vagy másnak nevében, köz\etve vagy közvetlenül nem folytathat bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hiva­tásával vagy állásának tekintélyével össze nem fér. II. FEJEZET. Az ügyvédjelöltekről. 16. §. Az ügyvédjelöltekről az ügyvédi kamara lajstromot vezet, melybe mind feddhetlen jellemű magyar honpolgár felveendő, a ki kimutatja: a) hogy a jogi és államtudományi tanulmányokat szabálysze­rűen befejezte; b) hogy a jogtudorság alapját képező első szigorlatot sikerrel letette; c) hogy valamely, a kamara kerületében székelő kir. bíróságnál, ügyvédnél, törvényhatósági, kincstári, közalapítványi, királyi ügyész­ségnél vagy közjegyzőnél joggyakorlatra lépett. A felvétel felett az ügyvédi karaara választmánya a jelentkezés­től számított 15 nap alatt köteles határozni. Az ebbeli határozat ellen a 9. §. határozatai szerint felebbezésnek van helye, mely felett a leg­főbb ítélőszék vegyes tanácsa határoz. (10. §.) A felvétel megtagadandó, ha a megszabott kellékek bármelyike hiányzik. Az elutasított jelentkező azonban a felebbe/és beadására kitű­zött határidőn belül azon hiányokat, melyek miatt elutasittatott, ujabb beadványban pótolhatja. Ha az ügyvédjelöltek lajstromába felvett ellen később merülnek fel oly adatok, a melyek felvételét kizárták volna, a kizárás csak fegyelmi uton mondható ki. 17. §. A lajstromba felvett ügyvédjelöltnek erről végzés alak­jában igazolvány adatik, mely a jelölt és főnöknek nevét tartalmazza. A felvételről a kamara ügyésze végzésileg értesítendő. Ha a jelölt más főnökhez lép gyakorlatra vagy a lajstromból való kitörléseért folyamodik, a bejelentés alkalmával igazolványát bemu­tatni, esetleg annak elvesztését bejelenteni tartozik. Ha az igazolvány elvész, az a választmány által hirdetményileg semmisnek nyilvánítandó és másodlat csak a főnök által ellenjegyzett folyamodás alapján adható ki; ennek kiadása a jegyzékben kitün­tetendő. 18. §. Ha az ügyvédjelölt ugyanazon kamara kerületében székelő más bírósághoz vagy főnökhez lép át, ezt mind az előbbi, mind az uj főnöke bizonyítványának és korábban nyert igazolványának (17. §.) bemutatása mellett az ügyvédi kamarának 8 nap alatt bejelenteni köteles. Ha ajelölt más kamara kerületébe kiván átlépni, köteles ebbeli szándékát azon kamara választmányánál, melynek lajstromába be van jegyezve, bejelenteni és a lajstromból való törlését kérelmezni, mely kérvényéhez a kamara igazolványát (17. §.) és utolsó főnöke elbocsátó bizonyítványát csatolni taitozik. A kitöi lé^i kérelem felett a kamara választmánya 15 nap alatt köteles határozni. Kitörlés igazolása nélkül bejegyzett ügyvédjelölt más kamara lajstromába fel nem vehető. 19. §. A bíróság illetőleg főnök a nála gyakoraton levő ügyvéd­jelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarát évenként deczember havá­ban köteles értesíteni. Ha az ügyvédjelölt 30 napon tul joggyakorlatát félbeszakítja, vagy lakhelyéről távozik, az ügyvéd ezt az oknak megemlítésével 8 nap alntt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles. Ugyancsak 8 nap alatt köteles az ügyvéd a kamarának akkor is jelentést tenni, ha a jelölt irodájából végképen kilép. 20. §. A joggyakorlatról, mely a felvételi kérvény benyújtása napjától számítandó, csak az ügyvédi kamara állithat ki hiteles bizonyítványt. 21. §. Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettese lehet. Az ily helyettes ügyvédjelölt által el­követett mulasztásokért és hibákért a megbizó ügyvéd felelős. 22. §. Az ügyvédjelölt csak helyettesítési hatalmazvány felmuta­tása mellett és csupán az ebben meghatározott korlátok között lehet az ügyvédnek helyettese. (Folytatása köv.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara martius 31-én és a következő napokon tartotta közgyűlését Hodossy Imre elnöklete alatt. A ka­mara számadása 10,172 frt bevételt, 11,308 frt kiadást, s igy 1135 frt hiányt tüntet ki, mely hiány a tagdijak felemelésével (12 frtról 18 írtra) fog fedeztetni. A jövő évi költség- és bevételi előirányzat 1 1,675 frtban állapíttatott meg. A napirend következő pontját egy indítvány képezte, mely szerint a kamara választmánya utasítandó, hogy egy ügyvédi se­gélyalap létesitése tárgyában tanácskozásokat folytasson s azok alap­ján később a közgyűlés elé positiv javaslatokat terjeszszen. A közgyű­lés ez indítványt egyhangúlag elfogadta. A sérelmi felirat szintén el­fogadtatván, tárgyalás alá vétetett az ügyvédrendtartási javaslat. La­punk zártával a tárgyalás még folyt. Különfélék. — A „Bulletin de la sociétc de Legislation comparéV' leg­utóbbi füzete két közleményt hoz, mely reánk magyarokra kiváló érdek-

Next

/
Thumbnails
Contents