Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 14. szám - Az irói és művészi jog. 3. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1879. április 3. KülBn mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye", az „Igazságügyi rendeletek Iára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérroe: tes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye és a; „Igazságügyi rendeletek tára" czimii me lékletekkel együttesen: egész évre 10 forin' félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAE JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYULÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. ; előfizetési pénzek bérmei leyczélszerübben p o s t a u 11 küldendők. n, vidékifl i y utján Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Az írói és művészi jog. Dr. H e r i c h Károly miniszteri osztálytanácsostól. — Óvás és váltói szigor. Dr. 8 c h i c k Sándor ügyvédtől. — Észrevételek a ki-, közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra nézve. Dr. M a r k 6 Sándor rozsnyói kir. közjegyzőtől. — Ügyvédi joggyakorlatba lépő szabadságolt közjegyzőnek az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételét megtagadni nem lehet. — A »Magyar Jogászegylet* alapszabályai. — A budapesti ügyvédi kamara törvénytervezete az ügyvédrendtartás tárg3'ában. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny*-bői. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Lapunk vidéki évnegyedes előfizetőit felkérjük, szíveskedjenek elöfizetésöket minélelébb megvjitani, mivel különben a lapot nem küldhetjük. A kiadó-hivatal. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1879-iki második évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", a „Büntetőjogi Szemle" az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. V./Az irói és művészi jog. in. A törvényjavaslat 15. §-a a fordítási jognak védelmi idejét határozza meg olykép, hogy angol, franczia, olasz vagy német nyelvre az eredeti mü megjelenésétől számított öt év lefolyta előtt fordítani átaláu nem szabad, akár volt a fordítás joga fentartva, akár nem. Az 5 év eltelte után tehát ezen nyelvekre korlát nélkül fordithatni. Ellenben az elősorolt négy nyelven kivül bármely más nyelven megjelent miire nézve a javaslat 6. §-a szerint a fordítási jog fentartható levén, a fordítás forgalombahelyezésének tilalma a fentartott fordítás első megjelenésétől számított öt évre terjed, és miután a fentartott forditásnak 3 év alatt kell megjelennie, ily esetben a szerző jogosulatlan forditás ellen összesen 8 éven át volna megvédve. Látni való, hogy a javaslat 6. és 15. §-a elvi összeütközésben áll egymással. A mit a 6. §. szigorúbban óhajt védeni, azt a 15. §. ismét lerontja. Tervezetem a forditás jogra vonatkozólag általános, minden megkülönböztetést mellőző alapelvből indulván ki, a forditási szabadságot is tisztán határozza meg: 1. már az első év lefolytával a forditás mindazon nyelvekre, melyekre a fentartott forditás valósággal meg nem kezdetett, szabaddá válik (6. §. 2. bekezd.); 2. a forditás készítésének tilalma a jogszerű forditás első megjelenésétől számítandó 5 évre terjed. A javaslat 17. §-át, mely a háromlási jogról intézkedik, tervezetem elejti, mert ily §. felfogásom szerint a szerzői jog keretében felesleges. Tudvalevőleg észjogilag szerzői jog nem létezik. Midőn a positiv törvények a szerzőket privilégiumok vagy irói és művészi tulajdonjogról szóló szabványok által védik, teszik ezt azért, mert meg akarják jutalmazni a szerzőket. A különben köztulajdonná válandó szellemi alkotások részére monopólium engedtetik bizonyos védelmi idő alatt. Természetes, hogy ezen monopólium csakis a szerzőnek, illetőleg az általa kijelölt jogutódoknak (3. §.) szólhat és bármely okból megszűnvén, nem képezheti háromlási jognak tárgyát, hanem azonnal köztulajdonná válik. A bitorló köteles a szerzőt vagy annak jogutódát kártalanítani s azonfelül pénzbirsággal büntettetik. Tervezetem e részben felvétetni ajánlja azon a tudomány által helyeselt intézkedést, hogy több irónak adalékaiból szerkesztett műnek bitorlója ugy a szerkesztőt valamint a bitorolt adalék szerzőjét is tartozik kártalanítani. Egészen uj tervezetem 17. §-a, mely bitorlásnak mondja ki a szerzői névnek (valódi vagy ál-uévnek) vagy megjelent mü czimének jogosulatlan használatát, feltéve itt is természetesen, hogy a bitorlás szándékosan vagy vétkes gondatlanságból történt. Utalok e tekintetben azon analógiára, mely a szerzői név s a czég közt fenáll és ezért a kereskedelmi törvény 24. § a nyomán igyekeztem oly szabványt szerkeszteni, moly a tudomány követelményeinek megfelelőleg hivatva lenne sok e téren tapasztalt visszaélésnek elejét venni. A javaslat 21. §-ának utolsó bekezdése szerint a kárositottnak szabadságában áll a példányokat és készülékeket egészen vagy részben átvenni azok kiállítási árában. Tervezetem Endemann (51. 1.) és Klostermann (252. 1.) helyes megjegyzései folytán az átvevőt, ki ugy is teljes kártérítést kapott, az átveendő tárgyak teljes értékének megtérítésére kötelezi. Ismétlés esetében, a javaslat 23. §-a szerint, a büntetés nem haladhatja meg a törvényesen kiszabott legmagasabb összeget. A javaslat híven követi a német birodalmi törvényt, ellenben tervezetem sokkal szigorúbb szabványt ajánl. A pénzbirságnak átalános maximumát ugyan ismétlés esetében ez sem engedné túlhaladni, de »a bűnös addig folytatott iparága üzhetési jogától megfosztható.« Tudom, hogy ez által az ipartörvény 84. §-ának derogáltatnék némi részben, a menynyiben az ipartörvény kimondja, hogy 2>iparüzhetés jogától senki sem birói ítélet sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható«. Azonban, ha az irói jog megvédését komolyan akarjuk, ugy ezen a belga törvény 4. czikkében is foglalt intézkedést bátran felvehetjük. A »plagiatorra« kiszabandó pénzbírság maximumát a javaslat 30, tervezetem 50 írtban állapítja meg. Nagyon hajlandó volnék e mellett lemondani azon, a tervezetembe is felvett szabványról, hogy ^kártérítési kötelezettségnek helye nincs.« Sőt ellenkezőleg kimondanám, hogy a szerző kártérítést követelhet a plagiatortól, legalább is tényleges gazdagodása erejéig. Ennek határozott indítványozását azonban mellőztem azért, mivel tervezetem 7. §-a a nagyobb mérvű plágiumokat amúgy is jobban megnehezíti, mint a javaslat, a mennyiben rendszerint nem engedi, hogy »kisebb terjedelmű irói müvek« a szerző beleegyezése nélkül más műbe felvétessenek, s ha ez mégis történt volna, a bitorlásra kiszabott büntetéseket, tehát a kártérítési kötelezettséget is, fentartja.